Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-12 [0035]
Btíítet „ májue H»/Beuter/^ A városbaa ujjőlag zavargáso* törtek JKI„ Aa agyik vároeivasúti kooaib&n felrobbant egy bomba és" négy <smbíírt megsebesített;. Az $gyik kathcliktrs osa• Iád basába álarcos emoerek ayomultek be éa három embert agyonlőttek* /tan/ g P á r i ». é május 12* /Öavas/ A lapok egyhangúlag tedj@een elfogadhatatlannak tartják aa oross válását es kijelentik, hogy nem máe mint kommunista védőiret. Bizonyos,, hogy az okmány kifejezésre juttatfea azt az átMda lkat at len ellentétet , amely a bolsevizmus éa azon alapelvek között van 9 amelyeken a nyugati hatalmáig: civilizációja nyugszik* Ilyen ellentét minden megegyezést lehetetlenné tesz* A jelenlegi vitának £' meghos szabit ága nem fog semmi eredményre vezetni,, A Petit Journal kijelentig hogy a válasz az engesztelhetetlen bolsevizmus na* a kifejezése* A Katin szerint az orosz válasz elfogadása km a civilizált Európa behódolása lenne szovjetOroszország előtt* A Journal szerint az orosz válasz a pacifista tiltakozások ellenére is feny®s«tés«k«t tartalmas és tar ^burkoltak méfis teljeséén világoaek./KTl/ ür é n u a , május 1&* Az orosz válása közzététel után Bak0V3zk} hosszabb, előadást tartott, amelyet már napok óta jelzett és mindig UJQŐl elhalasztott, A 'következőket fejtettek!: Az orosz küldöttség minde&akelőt t a jogi kérdést akarta tisztázni* A küldöttség meg akarta állapítani, vájjon egyáltalán köteles valamely forradalom az előző kormányok adósságalt magára vállalni, A történelem ennek az ellenkezőjét bizonyltja. A francia forradalom sem ismerte el a régi rendszer kötelezettségeit, és a többi államok egész sora is a háború után vagy épen.minden küldsö ok nélkül hasonlóan járt el* Az orosz küldöttség a forradalom okozta kárt ugy tekinti, mint valamely magasabb hatalom működését ós ezzel teljesen egyenlően' járt el a cári kormánnyal, amely az 1905-ös esejsónyek után megtagadott minden kártérítést, nemcsak az idegen állampolgárok, hanem saját polgárkalval szemben is bármilyen kár fejében okozta azt akár pusztítás, akár a bombázás. Az orosz küldöttség lemondott arról, hogy elvi jogokat órvényesitsen. Az engesztelékenysóg szelleme vezérelte, de arról nem mondhat le, hogy a polgári jog alapján állhasson. A máiáe 2.-1 memorandum visszaesést jelent a villa Albertiben kötött megállapodásokkal szemben. Az engedmények legnagyobb részét visszavonták, sőt újra felvettek több olyan határozatot, amelyekről azelőtt nem volt sző, mint például az önkényesen húzott határok biztosítását és tisztán politikai Sermószetü kőrdósek, mint például a kisázsiai probléma tárgyalását. Az orosz, kérdések nagy komplexumából épen azokat Vették ki, ós tárgyalták .amelyek a legbonyolultabbak és legsúlyosabbak, nemcsak Oroszországra nézve, hanem, mint azt a szónok hangsúlyozza a többi államokra nézve is, tudniillik a mult szabályozását. Járadmónyt elen formulák útvesztőjébe bonyolódtunk , ahelyett, hogy a problémát gyakorlati oldaláról vettük,volna. Egyenesen szóiba Szovjetoroszországot arra akarták bitni, hogy mondjon le elveiről és itt természetesen ellenszegüléssel találkoztak. Ki jelentették, hogy Szovjetoroazország dogmatikus JíJUrú-^ kiizdebiben, pedig a ^OJU^^JCU' szovjet-képviselők közül egyik sem beszólt elvekről ée egyik sem jelentette ki, sem személyesen, sem pedig intervju utján, hogy a magántulajdon ellen harcolni kell* Ízzel saemben különböző más képviselők arra törekedtek, hogy bizonyos allamjogielméleteket slkeyre vezessenek. Nemcsak a ezovjet-kormány ellen folyt a harc, hanem általában az államgazdaságnak az ellen a formája ellen,, amely*, több köztársasági, polgári " kormányzatban uralkodik. Szovjetoroszország különböző javaslatokat tett, például a-követelések kölcsönös lemondására vagy'a teljesítmények egyes csoportjának kicserélésére más szolgáltatások ellenében vagy pedig az adósságok és hitelek egyensúlyozása fejében, Mindezek a kérdések azokban az ellenfél ellenszegülésén hajótörést szenvedtek. Szovjetoroszországot ezekután nem kötheti eddigi engedményei. Azt az igeretet, hogy a kisjövedelműek érdekeinek megóvása mindenek elébe helyezeddő, minden körülmények kőzött mag fogja tartani* Több százezer emberről volna szó, akik elveszítenék megtakarított filléreiket. Szovjetoroszország nem kapitalista állam, de azért nem is embertelen ós azért a kisbirtokok tulajdonosait kedvezményben akarja részesíteni. Előnyben részesülnek a nagyobb hitelezők is, ha tőké- -r jük Oroszországnak bármiképen is javára válik. Azt azonban nem kérdezték; miféle kapitalistákra gondoltok ós milyen előnyöket fogtok számukra biztosítani? Egyáltalán nem mélyedtek el az. orosz problémában, hanem egyszerűen csak elméleteket érvényesít ettek* lakonAkusan kijelentették: vagy igen vagy nem, Szovjetoroszorsáág nem legyőzött állam és Így * . vele szemben nem lehet ily kemény hangot használni, Meg kell köszönni Oroszországnak, hogy hajlandó belemenni a jóvátételek rendezeróba, Bakovszki végül annak a véleményének, ad kifejezést, bár az értekezlet nem felelt meg minden reménységnek, mégis csak járt valamilyen eredménnyel és egyes kérdések megoldását mégis osak előmozdította,/tel/ •wx ^ B J Íy5 'Jmájus 12. /Megnyitó árfolyamok/ Devizák: Prásra 170 * Zagrab 3l 3/4, Budapest 1150, Varsó 222, Milánó 466 Bnfcarest 617? ' ' SstSdat a 2°: N6Wy0rk 8810 >^ is 805 > 1697 *rlt!I 30 3/4, | Értékpapírok: Osztrák hitel 7 300-7270, Ma/rvar hitel 90 <5nn- Án.m vasút 140*200, Déli vasút 47-000, Rima 49 000-50 OOfi S«l 12*?ívi am ~ 106.000 AngloW 18,200. BaSkverein 6800^900? D^llteíffnk^S^ 7-*5^7Í'nno U 4^?%' nrT e T H&°2>j 1 **^ 97.000-98.000, Krupp h2 00 ' 2 Pft? 6 ?' °sztrak Hoflierr 9990-9900, Magyar Hofherr 16,o00, Fakereskedelmi 71.750. Irányzat? szilárd. /líTif nomerr
