Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-08 [0035]
A~miniszter f akit belépésekor lelkes tapssal* ellenzéssel és virágesővel fogadtak, mindenekelőtt is köszönetet mondott a szives fogadtatásért* Visszapillantást vetett a harmadfél r óv előtti időre^ amikor Győrött megjelent az akkori nemzetgyűlési választási küzdelem során, ho;y prog— rammbeazédót megtartsa.-Ma ismét itt van, hogy megtartsa beszámoló beszédét ós minthogy Győr várQ3 elsó* kerületének tekintélyes része azt óhajtja, ho^y^a jövő nemzetgyűlésen ismét kénviselje ezt a kerületet, "megjelent ismét programmheszédónek megtartásara, hogy tájékoztassa a város polgárságát azon irányelvek felől, amelyeket a jövő nemzetgyűlésen is szem előtt óhajt tartani. Harmadfél évvel ezelőtt, amikor itt járt és programmbeszédét megtartotta, az ország romokban hevert. Ezeket a romokat el kellett takarítani, hegy megkezdhessük azt a nehéz munkát, amely reánk várt, hogy helyreállítsuk a belső-rendet és hogy ezt az orszu^ot gazdaságilag megint helyreállítsuk. Bevallja őszintén, hosy sok tekintetben csak fél-munkát tudtak végezni. Sokat, amit szükségesnek tartottak^ későbbre kellett halasztanio" ! '„ Ha azonban elfogulatlanul bíráljuk munkásságunkat, mindenkinek el kell ismernie, hogy igy is nagy és hasznos munkát végestünk /ügy van! Ugy vau!/. Rettenesek. voltak a?; állapotok, kimondhatatlanul nehéz volt aa építőmunkát megkezdeni, mert gomolygott akkor minden, és nem öltött semmi sem szilárd alapot. Vissza kellett állítani a jogrendet, vissza kellett állátani a jogbiztonságot és élőjétől, kezdve ujja kellett épiténünk az crszá & ot a gazdasági élet szempontjából is. A nemzetgyűlés munkássága az államfői hatalom gyakorlásának törvénybeiktatása után főképpen a pénzügyi törvények alkotásából állott. Izok a remények, amelyeket e törvények hatásához fűztek, sajnos rajtunk kivülállő oknál jFogva nem teljesültek* Első feladat volt az állam pénzügyeinek rendezése; elsősorban az állaüüiáztartásban kellett az egyensúlyt helyreállítani. De ez, sajnos, ugyancsak nem sikerült,, Ennek a kériésnek megoldása a jövő* nemzetgyűlés feladata £MV «r- _ * - Ezen kell munkálkodnunk minden módon, mert az, hogy az államháztartásbar helyreálljon az egyensúly, - gazdasági újjáépítésünk alapföltétele » A^nemzetgyűlés sokat dolgozott és sok hasznosat alkotott; .elsősorban két olyan törvényt, amelyek széles rétegek kívánságainak kielégitését célozták* Az egyik^öldbirtokref orm-törveny, a másik az uj ipartörvény. /Eljenzés/ Mezőgazdasági téren még egyéb fontos törvényeket alkotott, a nemzetgyűlés. Ezek közül megemlítem a mezőgazdasági érdekképviseletekről szőlő-, azután a házhely kijelölésről szóló-, a gazdasági felügyelőségekről szőlő-, végül a gazdasági hitelszövetkezetekről és azok módosításáról szóló törvényt. A kislakások építéséről szóló törvénynek kettős célja volt; az egyik a tűrhetetlen lakásínségen való enyhítés, a másik az épitő ipari és ezzel^összefiiggő^egyéb iparágak megindítása* Ezenkívül alkottak még különböző közgazdaságunkkal, kapcsolatos törvényeket is* A törvényalkotás munkájánál és a törvényhozásra váró feladatoknál azonban sokkal súlyosabb feladatok vártak az építőmunka tekintetében a kormányzatra. Gigászi munka volt az, melyet a kormányzatnak végeznie kellett; itt is ugyanaz áll, mint az előbb mondott törvényalkotásról:<jóakarat, igyekezet megholt, hogy mindent, amit regjöbbaak'-tartiínk megvslősitsunk, azonban a lehetőség nem volt^meg. De a kormányzati munkával is kétségkívül közelebb jutottunk ahhc? arcéihoz, melyet elérni kívántunk, hogy t.i. as as országban a komázol!-dáciőt és a gasdaáági jólétet ismét lehetővé tegyük. A belsőrend tekintetében kétségkívül igen nagy a haladás és hogy még ma is vannak kilengések - amelyeket nálam 3enki sem sajnál jobban -esek is remélhetőleg mind^itkábbak lesznek és biztos vagyok abban, hogy rövid idő múlva e tekintetben sem lesz ok a panaszra. Jj tí^/vu*^***^ Gazdasági tőrén is kétségkívül sok eredményre utalhatok. A szónok, itt példákkal illusztrálja a mult állapotokat - Szól a vasúti forgalom gyorsításáról, a posta ós a vasuttarifa emeléséről, amit a tisztviselők és közalkalmazottak fizetésének emelésével^és az anyagbeszerzés drágulásával okol meg. Azt ajánlja, hogy necsak az államháztartásban, hanem minden téren a legmesszebbmenő takarékosságot*; tartózkodjunk minden olyan kiadástól, amely nem föltétlenül szükséges;"ezenfelül igyekeznünk kell a belföldi termelést fokozni oly mádon, hogy necsak belföldi szükségletünket tudjuk előállítani, hanem maradjon minél több a kivitelre is. Ez esetben meg fog szűnni az a káros állapot, amelyet külkereskedelmi mérlegünknél tapasztalhatunk. A nélklözhetétlen cikkeket igyekezzünk fokozatosan belföldön előállítani* Behozatalunk legnagyobb rosse ruházati cikkekre esik„ Mindnyájan visszás állapotnak tartjuk, hogy nálunk van juhtenyésztés t gyapjutermelés, mégis a nyersanyagokat külföldön dolgozzak föl és az igy előállított szöveteket drága pénzen hozzuk be külföldről. Ezen segitenönk'kell és fogunk, is segíteni. Máris mutatkoznak annak jelei, hogy uj textil gyárak létesülnek és kilátásunk van arra. hogy a meglevő üzemeket is kiterjeszthetjük. Gyerőtt is van több számottevő gyár* Az uj gyárakkal előmozdítjuk azt, hogy itt dolgozzuk fel a gyapjút és minél kevesebb szövetet hozzunk be külföldről. Igy kell elj'amunk minden téren* A mult nemzetgyűlésen 10 hónapon át nüködött,mint képviselő, azután mint a kormány tagja /Jfoss^antartő taps ós őljenzés/C íígyis mint nemzet— gyűlési képviselő, úgyis mint miniszter igyekezett' előmozdítani az emiitett célokat /élénk éljenzés/. Akár a kormány tagja lesz, akár a nemzetgyűlés tagja, oda fog b'. rekedni, hogy Magyarország megint olyan legyén, mint volt a múltban; megelégedett legyen mindenki, legyen újra jólét, legyen az ország virágzó, hatalmas* /Hosszantartó taps es éljenzés/. De ezt csak akkor fogjuk elérni, ha mi aduváj unkb an meg van a szilárd elhatározás, hogy dolgezni"fogunk az ország javáért;•összefogunk osztály-és vallásfelekezet! különbség nélkül s mindnyájan, egy célt fogunk követni: ezt a szerencsétlen megcsonkított országot talpraállitani. Kéri a választókat, amikor az ország ilyen^nehéz helyzetben vau, tartsanak össze, dolgozzanak teljes erővel az ország helyreállításán* Ezután Weygandt Antal dr., volt nemzetgyűlés képviselő köszönte^ meg lelkes szavakban a miniszter beszédét, majd Bernolék Fándor, népjóléti és munkaügyi miniszter állott fel szólásra és hazafias lelkesedéstől áthatott beszédben ajánlotta a választők figyelmébe Hegyeshalmy Lajos miniss: tert, kifejtve annak elévülhetetlen érdemeit ós a győri kerület érdekében kifejtett munkásságát. A minisztert is virágesővel fogadták. Ezafcán Pálffy Dániaj", szegedi gyáros,volt nemzetgyűlési képviselő'és Gzettler Jenő dr*, volt nemzetgyűlési képviselők intéztek buzdító szavakat a választókhoz, mire a lelkes hangulatban lefolyt gyűlés a legteljesebb rendben véget\ ért. A programmbeszéd után nagyszabású bankett volt a miniszter és kíséretének tiszteletére. /MTI./
