Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-08 [0035]

$ A Magyar &0kiMÜS íroda jelenti : i Magyar Földrajzi TaVaa­ság vasárnap delel oTGfcfél 11 órakor fllazgyülóst tartott ajarsaság ötvenéves fennállásának ünneplésére. A diszgyűlésen Auguszta főhercegasszony, leányával Zsófia kr*ty£yi hercegnővel és fiával,Józs ef Ferenc főherceggel.' A kormányzót Vitéz Hagy Pál bázfc altábornagy képviselte. Jelenvoltak a diszgyülésen. Berzeviczy Albert, Balogh Jenő, Szász .Károly, Wlassics Gyula^íW. Fej érpatak^ László, Reiner János, . Haauy Ferenc , .Szily Kálmán „ Boleschall Alfréd, Havass Rezsó, Ilosvay-Lajos, Tóth Lajos, Fellner Frigyes, Erődi-Harrach Béla* Vargha Gyula, Gonda. Béla, Nopcs,a Pe­.renc báró, továbbá a választmányi tagok csaknem teljes számban, , va«|ÍÍ»«tB vezérkar számos tagja ja —. ' . koztüg*5aJts ezredes. Somogy-,Veszprém-,3ala- és Gsanádjyármegyefcszintén képviseltet tejfcmp­gát; 1 A külföldi-tudósok közül megjelentek Qberhummer, Brückner, í a bóesi Mohaosek a prágai német egyetem képviseletében, to­váubá Partsca és Wettstein von Westerheim professzorok. A diazgyülést József főherceg nyitotta meg a következő szavak*­kai: Igen tisztelt díszközgyűlést ütvén esztendeje, hogy a Magyar Földrajai Társaság megalakult. A mai jubiláris gyűlést, mint a Tár­saságnak uj védnöke, őszinte melegséggel üdvözlöm /Éljenzés/ ős lel' kea őrömmel fogok arra törekedni, hogy a Magyar Földrajzi Társaság oly szükséges, értékes és áldásos működését minden tekintetben elő­mozdítsam. A földrajz ma Magyarországnak hatalmas védője, mely megdönthetetlen igazaágával .természet alkotta térképével kiált az ég­be jogainkéit és- igazunkért^ A mai ünnepélyes alkalommal először is. azokról, akarok meg emlékezni , ..akik a Társaságot' ötven esztendővel ezelőtt megalakították. Az alapítók kosul még öt kiváló és érdemdús tudóst tisztelhetünk soraink között és pedig Szily Kálmán, Cherven Flória, Erődi-Harrach Béla, Eeinrich Gusztáv,és Márki Sándor pro»'­fossz arakat -a Azt hiszem, mindnyájunk kívánságának te szak. eleget .amikor Őket az ünneplő közönség nevében szeretetteljes hálával köszöntöm és. ama hő kívánságunknak adok kifejezést, nogy a jó Isten tartsa meg őket, hogy minél tovább gyönyörködhessenek az általuk alapított Társaság virág sása bana Üdvözlöm a körünkben megjelent vendégeket, különösen pedig külföldi tudós szaktársainkat. Midőn a jubiláris diszgyülóst megnyitom, átadom a szót az elnök urnák./Él Jen z és és taps./ Ezután Cholnoky Jenő elnök beszédében: ismertette a föld kelet­kezését, a növény- és állatvilág fejlődését, továbbá az ember fel- ," adatát a termesz ötben, 5 Kiemelte, mint végső következtetést, hogy a tudományok koronája a földrajz, mely hinni és szeretni tanítja meg az embert. Ezt a tudományt és ennek müvelését tűzte ki feladatául a Társaság ötven évvel ezelőtt és kéri az Istent, hogy'e nagyfontosságu munkálkodásra továbbra is adjon erőt a Társaságnak.' /Élénk éljenzés,/ Az elnöki beszéd után Teleki Pál gróf volt t miniszterelnök, a Tár­saság; főtitkára, üdvözölte a.külföldi tudományos társaságok képviselő­it éa felolvasta a beérkezett üdvözlőiratokat"."* Az'üdvözlések után József főherceg egy marokkói kirándulását ismertette rendkívül élénk és színes képekben. Ezután Teleki Pál gróf, a Társaság főtitkára, ismertette a Társaság ötven éves munkálkodását. Kiemelte legelőször ia; hogy Magyarország volt az első, mely az antwerpeni kongresszus felszólí­tását követte és megalapította a Magyar Földrajzi Társaságot 1872. . május 12.-én. A geográfia körébe eső mozgalmakbál Magyarország állan­dóan, kivett e részét. Anonymus-már 1170.-ben kimerítő leírást ad Ke- • let farópárál. • ' ' •'• - ' •• - —- - - • —. * Mátyás király udvarában találjuk Regiomontanusfc, a kor leghireseob kartográfusát, aki itt találkozik a legelső nagy magyar térképész­szel, Lázárral,' kinek nagy térképét Cuspinus 1520.-ban adta ki. ..merlka felfedezésének idején már nagy chorografiánk is vani ! Oláh Miklóaé*. 1735.- 1742. között jelenik meg Bél Mátyás ötkötetes köny­ve^Magyarország földrajza^cimen.' A XVIII. század tipikus államleme­földrajzaiból már tekintélyes irodalmunk.vml? 1748-bag általános föld­raj zunk/Thomka-Szászky/,1750.-ben történeti földrajzunk /Thomka-Szász-, ky/ és iskolai , föld rajzunk /Lázár J,/. Ami a XIX. század utazóit, felfedezőit illeti; az egyéni önfeláldozás ós áldozatkészség örökre méi tó halyet biztosítottak közöttük nemzetünknek.* A XVIII, század egyet­len magyar tengeri felfedező-utazó jának.Benyovszky Móric grófnak,neve ­a geográfia könyvébe kit örülhet étlenül van beleírva* lm un tevé­keny részt vettek nazánkfiaí a XIX. század szárazföldi* explorátori numw kaidban** l z intenzív; explo rátöri korszak minőkét félében a leg­elsők közt jegyezte fel a geográfia Magyar László és Teleki Samu gre-f neveit.; TJjguineaoói Biró Lajos hozta Európába egyikét a leggazdagabb etnográfiai gyűjtéseknek. Óceánia szigetét so^rrajártak Vojnich Osz­kár éB Festetlen Rezső. A vad 23ólkallforniában Xantua János alel­nökünk kutatott ós gyűjtött*. Nem hiányoztunk tehát az explorátori -munkánál sem Afrikában, sem Amerikában, sem OceaJiiaban, sem Ázsia szigetvilágában . Azonban Ássia szárazföldjén szereztük a legsoDb babértv Körösi-Csorna Sándor tibeti nyelvkutatásai; Reguly Antal finn­ugor tanulmányai Szibériában, Jerney János kutatásai .uebédia helyé­nek meghatározására, Vámbéry vakmerő utazása Jrán és Túrán ősi föld­lón Hunfalvynak, Bűdaftcznek és követőiknek finn-ugor, Mészáros baskír nyelvi éa ethnogréfiai kutatásai, Bálint ugyanily tárgyú munkássága, a mongolok éa mandzsuk között; Eápay és Munkácsy kaukázusi és nyu­gatszibériai kutatásai, Zichy József és Ágost grófok mongolITÍ; ÜJfalwók középázaiai utazásai és végül Zichy Jenő groinak expedíciói a Kaukázusba, Mongoliába éa Nyugat Szibériába, mindmegannyi beszélőit anu­eágai a magyar tudnl% os eiekedni-és élniakarásnajj.l . — •

Next

/
Oldalképek
Tartalom