Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-06 [0035]

§ I o Q á o a „május 6„ Blake őrnagy,, a világkörüli repüléfcu legújabb vállalkozó 3 a, máj na 24 w-én akar útjára eHndulni „Világkörüli útját négy ráazletban teazi mag ás mindegyik fáxlaban más-más gópot használ. Az első részlet a iondon-kalkutfcai u.fc lesz.. Ízt az utat Biákfe 230 lő erejű Pana -gépen teszi meg,A roásodin részlet Xalkuüától Alaszká­ig, terjed ós Blake erre az utra-360 lóerejü Boyce-gépep indul izutáiv két kisebb lóerejü gép igénybe-vé telével ttjfundiandba és végül londen­ha repül. Ugy számítja,hogy három hónapnál több nem lesz szükséges o& ut megtét elére*/MTI/ 9 . «• *• • *• G- e n o v a , május 6. Barthounak a mai nagcnv *-folytátott megbeszéléseiről a következők váltak ismeretessé: Az első megbeszélés közte és Jaspar közt folyt le, Barthou beszámolt Jaspamak mindarról, amit a legutóbbi napokban Páriában elhatároztak. A maga részéről infor­málódott Jaspamál a távolléte alatt történtekről. Közölte Jasparrál azokat az okokat is, amelyek a francia kormányt arra indították, hogy kijelentse Belgiummal való szolidaritását és megbeszélte vele azokat az eshetőségeket, amelyek most a luxán cia országgal megerősödött Belgium magatartásából következhetnek. Barthou ezután felkereste Schanzert, akit komoly hangulatban talált, Schanzer kifejtette, hogy a konferencia félbeszakítása mily végzetes volna ez egész világ számára, de hangsúlyozta, hogy Olaszország viszo­nya Franciaországhoz ez esetben sem változnék és érmonlta, hogy súlyt helyez arra, hogy a szövetségesek közti szoros kapcsolat mindenesetre m egmarad j on. r Barthou ugy válaszol^/, hogy Sohanzerrel 0®r véleményt vall es ki­jelentette, hogy Franciaország részéről minden megtörténik a konferen­cia sikerének biztosítására, de Franciaországnak ki kell tartania amaz elhatározása mellett, hogy Belgiumot mindenesetre támogassa. Belgium dolga, hogy most döntést hozzon. Schanzer erre közölte Barthouval, hogy formulát keres, amely^át­hidalhatná a Belgium és a tííbbi hatalmak álláspontja közti szakadékot. Formulája tekintettel lesz arra, hogy a oannesi határozatokat érvényük­ben megtartsák és hogy az egyes hatalmakra rábízzák a tulajdonjogi vi­, 3Zonyoknak országiul keretén bellii való szabályozását, de meg kell álla­pítani, hogy Oroszországban a magánérdekek különös védelmet igényelnek, formulája ezzel nem szegi meg a oannesi határozatokat, csupán^különös védelmet kér az Oroszországban érdekelt külföldiek érdekei szamara. Schanzer ezután a georgiai aggodalmat keltő helyzetről is beszélt Bar­thouval, amely helyzet Facta és Csicserin közt levélváltást tett szük­ségessé. Hasonlóképpen szóbakerült a vilnai kérdés is. A megbeszélés végeztével a két államférfiú kölcsönösen arról biztosította egymást, hogy a szövetség a konferencia megszakadása esetén is fennmarad. Barthou $ sután Lloyd őeorgehoz ment. Párisi utjának e redményét három pontba foglalta ö ssse;J7• Franciaország Belgium mellé áll, reméli asonban, hogy a konferencia meg­mentése sikerülni fog, 2. Franciaország nem kívánja, hogy a versaille si szerződés ssignatárius hatalmai március 31.-e előtt összeülje­n e k, * 3. Franciaország minden lehetőt elkövet, hogy a konfe­rencia sikerét biztosítsa. A parisi hangulat korántsem kíván­ja a konfe r en cia m ejjhi us ul ás át, e 11 enke sől e,g Franciaország teljesen ps.stozL/z *#TV^L£>ÍCC*V^-——ím a konfe rencia fon iossá­$á ról v^i^/^-^p^ Barthou'ezután kifejtette azokat as okokat, amelyek Franciaországot az orosz kérdésben való állásfoglalására in­dították. Már a néme t-or.ess SaAXM&Usis nagy benyomást és 1 e­hangoltságot keltett Franciaországban, de a belgáknak az a nyílatkozata, hogy a memorandumhoz nem csatlakoznak,Parisban nagy nyugtalanságot idézett elő.A kormány behatóan megvizsgál­ta a memorandumot és arra a nézetre jutott, hogy ha a belgák ' ugy vélik, hogy a memorandum nem védi meg eléggé a magántu­lajdont Oro szór szagban, Franciaországnak a belga álláspont ­hos csatlakoznia kell. A kamara és a szenátus külügyi bizott­sága szintén est a nézetet vallotta. ílvi kérdésről van szó, amelyben Franciaország nem engedhet. Barthou azonban srra kérte Lloyd ^eo^geot, ne gondolja, hogy Franciaorsság Angol, ország és Belgium közt választ és Belgium mellett dönt . Franciaország nem tesz különbséget a két szövetséges ország között, amelyik mindketten Franciaország oldalán harcoltak. Barthou végül azt indítványozta, hogy t Lloyd meorge vegyen részt annak a formulának megszövegezésében,amelynek felál­lítására Schanzer vállalkozott. Lloyd George azt félelte, hogy az oroszok már meg­kapták a me.ruorandumot. Fizikai és politikai lehetetlenség, hog y az írásba foglalt jegyzékei, amelyet annak rendje és módja szerint átadtak, megváltoztassák vagy visszavonják. Szabad folyást kell engedni az eseményeknek. Most minden a szovjetkor irány válaszától fü$9. Lloyd őtorge-ssal a beszélgetés barátságos hangon folyt le^és nyoma sem volt annak a ridegségne k, amely ) Barthou elutazása előtt a politikai albizottság ülésén annyira feltant. Barthou ezután még röviden érte ke se tt dr. Benessé l./MTi./ Genova, május 6. Skirmunt Lloyd Oeorge-zsal foly­ta ott tegnapi megbeszélése kapcsán ma -a japán és a francia delegáció vezetőjével értekezett és este hat órára az kis­antantot a Bristol-szállóba értékesít tre hívta össze,amelyen megbeszéléséiről be számoli. Kifej te tie, hogy abban as osez­b&ri, ha a konfe re nc iát az oroszok túlzott hitelkővetelései foly­tán, a meghiúsulás veszélye fenyegetné, ezt mindenképen meg kell akadályozni, indítványozta, hogy ebben az esetben szakít­sák félbe a konferenciát és ezalatt a konfe r?ncia nevében nemzetközi bizottságot küldjenek Oroszországba, amely ott a politikai és gazdasági viszonyokat tanulmányozza és ujabb javaslatot dolgozzon ki, hogy mily formában lehetne Oross­orsság talpraálli tását megkísérelni és as Oroszországgal je való kapcsolatot ismét helyreállítani./MTI./

Next

/
Oldalképek
Tartalom