Napi Hírek, 1922. április/2

1922-04-18 [0034]

I ' - • § R ó m a f április 18. Mensignoro Cerritti, a páriái vatikáni aunoiua, elfogadta az Oxl•ani szűz tiszteletére rendtzeniő valláai ünnepségek elnökségét, /tol/ § B ó m a , április 1B

4 Moszkvai távirat szerint a szovjet-kormány a letartóztatásban IÓYS forradalmi szocialistáknak a Volga-menti é ha égterület re való száműzetését határozta el. /tol/ § H ón a , áprilia 18. A marokkci fölkelők elfoglaltak agy kia azigotot a spanyol hadállások közelébe*, /tol/ § L o A A o a , áprilia 18. A vaa- és gépgyárosok éa munkásaik közötti tárgyalások meghiúsultak. Ezért legkőzelebbré az angol üzemekbsn az összes vasmunkások kizárása várható, /tol/ § B ó m a , április 18. Moszkvai jelentés szerint az igazságügyi népbiztosság előkészíti kJflsk a büntetőjogi, a magánjogi koaexnek,valamint a bűnügyi eljárásnak uj tervezetét. Legközelebb megjelenik a szovjet-kormány rendelete, amely a mezőgazdasági társaságoknak a föld hasznosítása ügyébea teljes választási szabadságot engedélyez. /KEI/ § Róma , április 18. % Jegnap délelőtt Facta miniszterelnök vezetése mellett " minisztertaaáos^helyeslőleg tudomásul vette az olasz delegációnak a génuai ért ekéz léten való szereplését* A minisztertanács ezután a szioililai gabonaellátás kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy a föl ami veié sügyi miniszter vezetésével a legsürgősebbéi szakértők Szioiliába utaznak a helyzet tanulmányozáaa ós javaslatok megtétele oólj&ból. ff$Lf § Hóaa , április 18. A Stefani-ügynökség megerősíti, ho$y a Lovante-beli katolikusok fölötti protektorátust a szentszékkel való megállapodás értelmében továbbra i» a franciák fogják gyakorolni. /M2I/ § Róma , április 18. Hivatalos forrásból megerőaitik, hogy az olasz király XB* április 20.-án. Firenzébe*, 2B.-óa pedig Sóauába utazik. /toi/ § B ó m a , április 18. laka Jonesou volt román miaiazteralnök Rámában tífuszban megbetegedett. A betegség termé&zate hir szerint igám súlyos, /Síi/ ;: paris, ápríin 17. /Wolff/ Az SJoho de Paris génnel kiküldött tuflóaitója jelenti: Kitűnt, hogy Franciaország va^i^6jának az értekezleten bizonyos körülmények között, Jcülönősen t egnapelőtt^ határozatodra tellett jutnia, anélkül, hogy előbb ezekrevonatkozőlag a francia minisztériumot megkérdezhette volna. Berthou meggyőződött arról, hogy ha feladatát teljesítési akarja, nagyobb önállóságra Tan szüksége mind kormányával, mind pedig a delegáció többi tagjával szemben. /MTI/ :: Pária, április 17. A Pas de Calals-i bányamunkások tegnap gyűlést tartottak, amelyen 293 szavazattal 39 ellenében /kilencen tartózkodtam a szavazástól/ elfogadták az iroda működési jelentéaét. A bányamunkások ezzel kifejezésre juttatták, hogy meg akarnak maradni az általános munkásszővetségben, a C.G.T.-bea. Mfí/ mm m :: Paris, április 17. /Woaff/ A párisi lapok megállapítják a génuai tárgyalások elsó' hetének mérlegét. A Petit Párisién** a következőket irja: A bolsevista Oroszország '.rvlása a háborút legalább egy évvel meghosszabbította éa több százezer emberéletbe belekerült. Hány milliő araáyru beire becsülhető tehát a kár, melyet a szovjet ár-lása okozott nekünk? Franciaország csak azért ment el Génuábe, mert azt hitte, hogy Oroszország el fo°ja ismerni a háború előtti adósságokat, valamint a háború alatt, a cárlzfflna idején és a Kerenaki-köztársaság Idején felvett kölcsönöket, amelyek együtt mintegy 50 milliárd aranyfrankot tesznek ki. Most azonban minket akarnak adósodként feltüntetni. Ha ezt a rosaz tréfát tovább folytalják, a francia közvéleményt ezzel ama kérdés elé állttanák, vájjon nem taansltanak-e a szőfatségeaek öéanábaa túlzott előzékenységet? A Petit Journal irja: A génuai konferencia megint beleesik abba a hibába, amely oly végzeteaea jellemzi- a páriái békeértekezletet. Miért hozott létre a párisi areopagus olyan szörnyszülöttet? Mert egész eljárása ellenkezett a józan embert értelemmel. Ha a győztes állomok szövetsége be akarja fejezni a háborút, először a saját kebelében kell, Igazán célszerű, a lényeget érintő megoldásról megegyeznie, ennek ^ajUcUk nmí megvalósítását előzetes békefeltételekben az ellenségre erőszakolni^ azután pedig komolyan kell tárgyalnia a legyőzött ellenséggel, hogy azzal hosszú időre szóló végleges feltételeket fogadtasson e1. A párisi kongresszus azonban ennek épen azt^ ellenkezőjét cselekedtamabban a hitben, hogy a megvalósítani kívánt feltételeket ellenkezés nélkül ötven esztendős érvény ességgel rákényszerítheti elleaf eleire«ludjuk

# hogy ennek * mi lett az eredményt. A moataai eset' Oroazor az ággal szemben épen ilyen, mert a val&aágba* itt is a barbarizmus és a elvilázié harcának befe$a-z*séró'l van sző. /MTI/ . 4