Napi Hírek, 1922. április/2
1922-04-27 [0034]
G 9 n o v a.április 27. Lloyd George az Olympiában tagi este tartott nagyszabású beszédében, amely a hallgatóságra igen nagy hatást gyakorolt, a többi . közkezeket mondja: X™*-^ -Nézetein szerint a genovai konferencia a legiontbsabb konferencia, amelyet Európában valaha tartottak. Akár sikere lesz, akár pedig összeomlik, mely hatása lesz nagy kontinensünk sorsára és na a miénken kivul más kontinensek is vannak, hiszen nincs mindig hivatalos tudomásunk erről a tényről /Derültség' és azt hiszem, hogy a többi kontinensnek sincs mindig hivatalos tudomása arr w l, hogy mi a világon vagyunk bármi legyen is tehát a helyzetünk a többi kontinenssel szemben, sorsunk az ő sors; kat biztosan befolyásolja és ezért a genovai konferencia az égési világ történetének mérföldköve. Mikor a nagy háború elmúlt - folytatta Lloyd Geor e azt reméltük^ hogy az" ilyen borzasztó vérontás, 'hogy az ilyén rettentő öldöklés a jővoDen elkerülhető lesz. Hogy ez a remény te jesodik-e, főleg attól függ, hogy Európa a genovai konferencia után mely utat szándékozik követni. Igen sok kérdést kell elintéz ni ós ehhez türelemre van szükség.. Nem szabad haragudnunk, hogy a konferencia két vagy három heti tartama alatt kézzelfogható eredményeket még nem ertünk el. Sokkal hoszabb idő kell hozzá, hogy Európa sokféle kérdéseit megoldhassuk. A balti országoktól a Fekete tengerig nincs olyan határvonal, amelyet meg ne támadtak volna. Keieteuropa még egyre kavarog, mindenütt háború és viszály készül kitörni. Hol az egyik, hola'másik nemzet a hibás, néha pedig mindakót fél ártatla A bizonytalanság valódi oka Keleteurópa nemzeti viszonyaiban kora sendő. A népek ott úgyszólván még cseppfolyós állapotban vannak, mint a fold, mielőtt kemény és tartós kérget kapott volna. Az a r hezség, hogy oly határokat találjunk, amelyeket valamennyi nép el fogad, gyakorlati szempontból csak egyike ama sok nenózsegnek, y ame lye& Európa békéiét komolyan veszélyeztetik. Széknek a nehézségeknek némelyikét a genovai konferencián meg lehet és meg kell sz totni. Itt van mindenekélőtt két nagy nemzet: Németország és Oros ország.Nyiltan kimondom, hogy teljesen lehetetlen két oly nagy na zetet, amelyek „.urópa kétharmadra3zót teszik, bármely rendszaoály utján állandóan elnyomni. Ezt- csak a vak hiheti. Ez lakététlenség képtelenség, őrültség. A német-orosz egyezmény többeknél csodáiké zást. keltett. 0, Lloyd George, már régen, igen régen, óva intett ettjfli és azt mondta, hogy az be fog következni és be kell követke nie. Az éhező Oroszországnak és az elkedvetlenített Nómetországns e-"ymásra kell találniok. Ebben a pillanatban a szövetségesek az ti ralkodók és diadalmaskodók, ha azonban megengedjük, hogy a győze] elnyomássá fajuljon ós ha igazságtalanság fogja a győzelmet beszennyezni,, a megtorlás nem maradhat el. Nekünk igazságosaknak, előkelóeknek, lova ;iásóknak kell lennünk. Ezért kivanom, hogy Géz sikerré váljon. A látóhatáron felmerülő viharjelek őt nagyon nyu£ talanitják. Olvasni tud a jövőben. Ezért kivánia, hogy a genovai konferencia meghozza a békepaktumot. A békepaktum nélkül Genova egyáltalán semmit sem cselekedett. A konferencia akkor talán uj életet adhat az árucserének, megjavithatja a valt6arfolyamokat.de sohasem végezheti el azt,amire a világnak elsősorban ós mindenekfelett szüksége van; a békét. Lloyd George ezután kifejezte sajnálkozását afelett, hogy az-Egyesűit Államok a konferencián nem képviseltették magukat. Amerikában nem értették meg a konferencis szándékát. Azt hitték, hogy önző-célokból kivániák Amerika -jelenlétét. De a dolog nem igy állott. Az Egyesült Államok jelenlétét annál a kivételes helyzetnél fOgvjft kívánták', amely Amerikát megilleti és annál a különös tekintélynél fogva, amelyet Amerika elvez. Amerika-szava az európai nemzetek civakodásán felülemelkedett volna. Amerika a béke magas szószólója lett volna. Lloyd George végül mindenkit\ akiroeh j<5indulat van, felszülitott. hogy ne nézze az útban levő akadályokat, hanem csak'a végcélt, amelyet el koll érni. Heg kell bennünk lenni a hitnek és ezt át kell ültetnünk a-kétkedőkbe. Arról van 3zó, hog3 az egész emberiségnek szolgáljunk./SÍTI./
