Napi Hírek, 1922. április/2

1922-04-26 [0034]

.* , P 4 r i s,április 26. A Journal genovai tuaó­si.tója szerint Griggnek as angol ujságir-ők ,a lőtt tett nyilat­kozatait uau leh-rt tekinteni,mint választ Poincaré bar le duci beszédére. A tudósító szerint "lógd George me ggyőződés­selhisz Németország és Oroszország békés érzelme ibe n t sőt bi­zonyos mért ékben mintegy keze ssége t vállal ezért, nézete, zze­rin't Németországot és Orosso rsságo t csak akkor hajtanák bele bizonyos kétségbeesett tettekbe/ha vonakodnának kisegíteni őket nyomorukból. Pénzt és termelési lehetőséget kell nekik adni s a két ország okvetlenül élni fog esekkel as eszközök­kel, zz az angol min is zte relnök valódi felfogása, amit az o­1 aszok is magukénak vallanak.^ Jóllehet a kisantant Genovában Franciaországot támogatja, mégis oly színezete van a dolog­nak, hogy Csehó rszág is, közelebb áll ehes, mint a francia fe 2­fogáshoz, vagy legalábbis minden ok megvan arra, hogy ezt fel­tegyük róla - monaja a tudósi tó,/MTI,/ G e n o v a,ápril is 26. Benéznek a békepaktum ügyé­ben beterjesztett úgynevezett tervezete volta képen nem egyéb, mint a különbőz^ javaslatoknak össze voná sa, ame'htske t a többi szövetséges. . Iloyd George tervese téhes tett. ., Iruleg három javaslat válik-ki. ÁS első a francia javaslat,amely a béke­paktum alól minden támadási akciót ki akar vonni, ha a támaaási akció a versaillesi békeszerződés ellen irányul, A második a /Lengyel javaslat, amely Oroszországgal izemben különleges védelmet kér Lengyelország számára,mert Lengyelország nem érzi :aagát elég biztonságban Oroszországgal szemben és ugy lát­ja, hogy *zovjetoroszország esetleg nyomást gyakorolhatna Len­gyelországra és ez a nyomás $sükségéssé.tenné a védekező ak­ciót. Á harmadik javasjat Benes dr. voltaképe ni saját javasla­ta és es a javaslat a békepaktum alól kivételt kér az esetben, ha valamely Mabsburg-puccs megbontaná Kőzépeurópa nyugalmát. 5 különböző javaslatokat a terveze tben a követ­kező néay pont foglalja egybe: 1. A békepaktum nem érinti a már-meglévő békeszerfiődéseneti 2. a békepaktum nem érvényes, ha bizonyos ünnepélyes kötelese ttsegeket, főleg a Bcbsburg­tilalmat megszegik; 3. a külön-szövetségsseket a paktum nem érinti /ez a najjhés kisantantra célos/z 4, a békeszerződések nemteljesitése esetén szankciők alkalmazhatók./MTI,/ :; P á r i s,április 26. A ífewyork Herald jelen­tése szerint a jőv° évi amerikai katonai aöl ts ég vet és megoko­lásában, amely költségvetés szerint a hadsereg létszámát 150,000 emberre emelik, Yteeks hadügyminiszter a többi nőst kijelentette. hogy az európai nemzetek a hatalmak közt uj egyénemig létes úesére törekszenek és uj kombináción ala­kulnak:-, amelyek hatása messsire ér el. Már erre való tekin­Uttel is az elővigyástlanság iskolapéldája lenne, ha nem látnak be, hogy ebből oly helyzet fejlődhetik ki,amely komolyan ve- . szél yéstethe t i az Kgyesült államok nemzeti biztonságát./Mii,/ G e n o v a,április 26. Skirmurt lengyel külügymi­niszter elkülate válaszát Csicserin jegysekére, amelyben a ko­vetkezóket mondja: Elnök url Április 24. -i le ve lébe n On szük­ségesnek látta, h&gy közölje- velem azt, hogy mikép magyarázza On Lengyelország részvételét a ssövetségesek Németországhoz in­tézett jegyzékében, tíyugtázom ezt a közlését és amikor nyoma­tékosan kétségbe vonom Oroszországnak azt a jogát, hogy inter­veniáljon Lengyelorsság és. más államok vissonyában, a kővetkező választ bátornodom adni: Unnék a genovai konferencia céljairól­táplált véleményéével szemben én előttem nem látszik kétség­telennek, hogy ±>eng ye lország részvét ele a ^émeior szaghoz inté­zett jegyzék aláírásában épen azt jelentené, hogy Lengyelor­szág kétségbevonná Oroszországnak azt a fogát, nogy szerződé­seket köthessen; még kévéébe jelent merényié te t Oroszország^ szuverenitása ellen; azokban a jegyzékekben e két jog egyikét sem tessik kérdésessé. Minden alapot nélkülöz az a vád is, hogy megszegtük as 1921. március 18.-i rigai békeszerződést, - un est a megszegést a kissé szokatlan:! hangzó , "goromba" szóval minősiti - s est a vádat On ugyancsak abból kiindulva emeli, hogy Lengye leTszág az említett jegyzék aláírói kost szerepel. Pedig isme rétes, hogy Lengyelország a jegyzék aláírói közt való szereplés ével csak dokumentálni akarta, nogy résst­vess egy kollektív szabályban azzal a céllal, hogy biztosít­sa visonyos államcsopo rt s se rződéses jogait. £z pea ig oly kér­dés, amelyre nézve nyilatkozni • Grosso rszág nem hivatott. Ami a lett, eszt, lengyel és szovjetoross delegáltak tárgyalásai­nak eredményeiről aigában 1922. március 29.-én és 30,-án meg­szerkesztett sárójeaysőkönyvet illeti, ugy vélem, ez a megha­tározás elég ahoz, hogy helyesbítse azt a nem helytálló de­finíciót, amellyel On ezt as okmányt meghatározni ssiveskede tt. Amikor un a jegyzőkönyvnek az egyesmény fo máját tulajdonítja, ugyanakkor megjegyzem, hogy Lengyelo rszág a többi államokkal együtt csak annyit jelentett ki, hogy kedvező hatással volna iieleteurópa gazdasági ujrafelépitése számárai ha az orosz szov­jetkormányt elismernék. A jegyzókőnuv, melynek másolatát em­léke zte tésül mellékelem, csak as említett delegátusok eszmecse­réjét tartalmazza; On egyébként revideálta és általában a sokát kormányok használatára szánták, A ratifikálásra nem ter­jesztették elő. ugy, hogy kötele s'etts egeket nem ró senkire• ÁZ emiitett felfogással egyébként nincs ellentétben az a körülmény,, hogy Kengyele rszág résztvess a hatalmak demarsá­ban, /M TJL./ M ORSZÁGOS LEVÉLTÁR London, április 26. ./Wolff./ AZ alsóház a husvó^f ck szünet után ma újra összeült. /MTI./ E r aló, április 26. /Lengyel Távirati Iroda./Ma reggel Itossnycí állomáson egy tehervonat összeütközött egy személyvonattal. Nyolc utat életét vesztette, tizenkilenc súlyosan és Ötvenkilenc könnyebben megsi besült. i\ sebe sült ek közt tizenhat a polgári szegély. /MTI./

Next

/
Oldalképek
Tartalom