Napi Hírek, 1922. április/2

1922-04-26 [0034]

§ A Magyar Távirati Iroda Jelenti: Bethlen István gróf minisz­terelnök ma dalban fogadta a magyar sajtó képviselőit, hogy tájékoztassa őket a génuai konferencia eddigi eredményeiről. Elöljáróban a miniszter­elnök kitért azokra a sajtótámadásokra, hogy Apponyi Albert gróf nea lett tagja a génuai magyar delegációnak, Ennek oka az, hogy a konferen­cia összehívói részéről egyenesen az a felszőlitáa történt, hogy le­hetőleg a kormányelnök maga éa olyan hivatalos személyek vegyenek részt a delegációkban, akik mint felelős tényezők saját államukban jót ia állhatnak a hozott határozatok keresztülviteléért. Konaányférfiákon kivül aeak pénzügyi szakértők küldettek ki magyar részről, mert a konferenciát gaedaeágl jellegűnek jelezték. Apponyi Albert gróf egyébként az októberi események után arról is lemondott, hogy Magyarországot a népszövetség­nél képviselje és igy a kormány ezúttal esetleges refus-nek sem akarta magát kitenni. Ami magát a génuai konferenciát illeti, azt az összehívók gazdasági konferenciának minősítették éa az értekezlet tartama alatt ia a hivatalos közlemények mindig,, gazdasági konferencia" fel Írással jelen­tek meg. A konferencia több bizottságra oszlott: a pénzügyi, a gazda­sági éa a közlekedési, valamint az úgynevezett első számú bizottságra, amelyet nem minősítettek kifejezetten politikai bizottságnak, de amely tényleg mégis az volt. A pénzügyi blzottaág valutáris éa hitelkérdésekkel foglal­kozott, de a konferencia tagjai között szétosztott eredeti el^aborátum gondosan kerülte azokat a kérdéseket, amelyek a pénzügyi ás valutáris helyzet javulását tényleg előidézhetnék, kerülte nevezetesen a repará­cló kérdését. Később egy másik szakértői el^aborátum jutott nyilvános­ságra, amelyet az angolok dolgoztak ki. Ez már kiaaé messzebb ment és közelebb jutott a repareoio kérdéséhez, amennyiben kimondotta, hogy az egyes államok kötelezettségeit lehetőleg egyensúlyba kell hozni fi­zetőképességükkel. Ez nagyon gondos körülírása a témának, de a jóváté­tel kérdése mégis benne foglaltatik. Ez az angol er\aborátum volt az oka annak, hogy a magyar pénzügyi szakértő, Telaszky János dr», aki szintén el~aborátumot készített voít, tervezetét nem adta be, hanem csatlakozott az angol propoziciókhoz. ' A gazdasági bizottságban a magyar delegáció.' két témára kivánt rátérnis A portorosei egyezmény ratifikálására és a prefereac vámoknak esetleg egész Eözépeuropában való megalkotására. A magyar ki­küldöttek indítványt adtak be, hogy albizottság küldessék ki, amelyben az utódállamok gazdasági viszonyai éa gazdasági kérdései egymás között meg beszéltessenek éa megvit^attaasanak. Ezt az indítványt a magyar delegáció nem azért adta be, mintha nagy reményei lettek volna arra, hogy el is fogadják. A eél annak dokumentálása volt, hogy nem Magyaror­szág az az állán, amely szomszédaival a gazdasági és kereskedelmi érint­kezést felvenni vonakodik. Sőt a magyar delegáció dokumentálni akarta avval, hogy 6 kezdeményezi az utódállamoknak különbizottságban való konferenciáját, amelyben az összehívó nagyhatalmakon kivül Kémet-é8 Oroszországnak is hely Jut, azt, hogy Magyarország nemcsak, hogy nem vo­nakodik attól, hogy: szomszédaival a gazdasági érintkezést és a keres­kedelmi forgalmat felvegye, hanem első sorban ő az, amely nagy súlyt helyez erre. Ennek a dokumentálása nyilvánvalóan sikerült is, mert a kisantant volt az, amely ennek a bizottságnak kiküldését meghiúsította és megakadályozta. Megbízottjuk ugyanis felállott és azt mondotta, hogy erre az albizottságra semmi szükség nincs. Kifejezte, hogy ők nem utódállamok, ez olyan fogalom, amely nem föd semmi tartalmat és hang­súlyozta, hogy külön kérdések nincsenek, amelyeket meg kellene vitat­ni, fokozta azt a benyomást, hogy nem Magyarország az, amely elzárkózó politikát követ, a gazdasági bizottság elnökének, egy később tett indít­ványa is. 0 szintén azt javasolta, hogy a portorosei konferencia.ha­tározmányal külön albizottságban vltattassanak meg. Ez ellen is újból a kisantant részéről történt felszólalás, úgyhogy az albizottságot ekkor sem küldöttek ki*. A gazdasági bizottság elnöke francia ember és erre vonatkozó indítványa majdnem azonos volt a magyar képviselő első Ízben elvetett indítványával. 0 is az utódállamok konferenciáját óhakjtotta volna összehívni. Indítványának elvetése után most már világossá vált, hogy a kisantant még a nagy antant-hat almák kezdeményezésére sem volt hajlandó a portorosei értekezlet határozmányait külön albizottságban megvitatni és ott azok szankcióját és ratifikálását vita tárgyává tenni. A magyar delegáció nem tartotta helyénvalónak a leszerelés kérdését felvetni, tekintettel arra a hangulatra, amely a konferencia első ülésén ebben a kérdéBben az orosz javaslattal szemben francia részről megnyilatkozott, A miniszterelnök ezután ismertette a magyar delegáció te­vékenységét a kisebbség, védelme tekintetében és annak a reményének adott kifejezést, hogy a magyar javaslat sorsa 2 1—•—'. <ha valami kellemetlen zavaró körülmény nem jön közbe, kedvező irányba fog haladni. Ami magát az egész konferenciának jelentőségét illeti, hang­súlyozni kell, hogy elsősorban az orosz kérdé3 tisztázása állott homlok­térben^ Igen nevezetes eseménye volt a konferenciának a német-orosz szer­ződés nyilvánosságra hozatala és meglehetősen nagy meglepetést okozott. Amíg Oroszországban a jelenlegi állapotok uralkodnak,en*a szerződésnek talán lesz valami jelentősége, hogy ha találkoznak kapitalisták, akik e szerződést ki akarják használni. Nagyobb jelentősége addig, amíg a jelenlegi állapotok vannak Oroszországban alig lehet, mert hiszen kevéssé valószínű, hogy a magántőke nagyobb mennyiségben önszántából résztvegyen Oroszország ujjáépitéseben,amikor teljes garancia nihcsen arra nézve, hogy ez a tőke nem fog elveszni. Ea azonban Oroszországban a jelenlegi rezsimben bizonyos jobbrafordulás bekövetkezik^- ós ezt sokan részben Jósolják, részben talán már konstatálni is kívánják -akkor ennek a szer­ződésnek igenis nagy kihatása lesz és akkor Oroszország újjáépítése Hómét országnak jelentős szerepet adhat. Hogy az antant-államok mlképen Ítélik meg a dolgot, azt természetesen csak ők tudják megmondani, de nyilván Ők is abban a reményben vannak, hogy Oroszországban a mai rezsim jobbra fog fordulni ós ennek folytán rájuk nézve is előnyös, hogyha hasonló szerződéseket vagy megegyezéseket kötnek, A német-orosz szer­ződés publikálása tehát 3emmiképen sem vezethet a konferencia meghiúsu­lására, A magyar delegáció álláspontja ebben a kérdésben az volt, hogy Magyarországnak Oroszországgal szemben a nagyhatalmakhoz viszonyít­va mindenesetre csak másodrendű érdekei vannak és Magyarország csatla­kozni fog azokhoz az megegyezésekhez, amelyeket a nagyhatalmak Oroszor­szággal esetleg kötnek. Magyarország ezen a téren semmiféle kezdemé­nyező szerepet nem vállal. Ha a nagyhatalmak a maguk részéről bizonyos falté telek 9 mellett hajlandók megegyezést kötni, akkor ezekben Magyar­ország is résztvesz, ha azonban ezt nem teszi, Magyarország sem szánja magát rá ilyen lépésre, így tehát teljesen légből kapott koholmány az a hir, amely ugy látszik amerikai hírlapírók közvetítésével bukkant fel ós amely szerint Magyarország hasonló.szerződést kötött az orosz delegátuaokkal,mint Németország. Ebből egy szó sem igaz. A magyar de­legáció sem nem tángyalt, sem nem óhajtott, tárgyalni az oroszokkal, hanem paaaalve várja, hogy fog kibonyolódni az ügy. Hajlandó csatla­kozni olyan megegyezéshez, amelyet az európai államok nagyobb része köt, de viszont nem tett egy lópőst sem 7-r-külön szerződés megkötésére. Ami az közópettrópal kérdéseket illeti ezek között legfop- . tosabb a reparáoió kérdése. Ez a konferencián bizonyos pontig hát-. té$e szorult. Mindamellett remélhető, hogy pénzügyi, gazdasági ós for­galmi téren igen —: r praktikus határozatokat fognak hozni. Szák­értőink minden eset re ezekben a tanácskozásokban ugy mint eddig ezen­túl is tevékeny neszt fognak (fenni. Ast azonban semmi esetre sem szabad várni, hogy most már egyik napról a másikra mindazok a bajok, amelyek / * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom