Napi Hírek, 1922. április/2

1922-04-24 [0034]

nakte kintsndC&*JLairí» ^Jyénvalf'hogy MflfSRi* el. amivel ezeké taz Intézkedéseke t az elkerülte tetle n mini­mumra leszoríthatják. 2. *z alól az irányé Ív alól kivétetne a a következő' esetek: A monopóliumot képező cikkek vagy a*o*,a­melyel a nemzet vitális szükségleteiről gondoskodnak. Álll ez különösen a köze gészség, a köze rköl cs • és a közbiztonság dolgá­ban, továbbá az állat- és növényvédelem valamint a járvá­nyok é? be tegsége k e He ni védekezés ügyében. Bármily okokkal is korlátolják azonban a kiviteli és behozatali tilalmat,amely maga is bizonyos tilalmi-re ndsze r»n alapszik, ezek az ótok ol y mért ékbe n hátráltatják a nemzetközi kereskedelmet, hogy okvÉtlenul csökkenteni kell e z okok gyarlóságait o^ly rendel­kezésekkel, amelyekkel a kereskedelmi világ már eleve meghatá­rozhatja a feltételeket, amelye k mellett a kivétel érvényesül­het. Esz? rint me gállapoátak abban, hogy kivé tel <>s engedélyek esetén kö zzéteszik ez engedélyek fe Itete leit és oly tisztán fogalmazzák mg, hogy a kivételes határozatokat egész egy­szerűen inAatijpzásoktól menten .állapitják me g és a hatoságok­hoz intézett kivételes engedélyeket gyorsan me gv íz sg ál j ák. Az albizottság ezután a londoni szakértei jelentés 41., a.por­torosei jegyzokönyvről szóló cikkelyét . szerkesztőbizottság elé utalta és-a vámtarifáról szolo vitát holnap délelőttre ha­lasztotta el./MTI./ Á :- • A 4 ÍJ s,április 24. /Wolff J A Neicyork Herald wa±<­satngtoni jelentése szerint a szenátus a bevándorlási törvény? •"'v * ~ ugy módosította, hogy az Oroszországgal határos államok dlattvalo inak csak a hazájukban való ötévi tartózkodás után le­ne t -mer lkába bevándorolniuk. A módosítás célja az, hogy vé­3/?* n ,P € ' 939n **: emiitett határállamok alattvalói bevándorlásának. /MTI./ /-/ . , l *ÍJ~ r * i n,április 24. A genovai német deleaácic mgjjizasából Simson külügyi államtitkár Berlinbe érkezett, hogy informálja a kormány Be rímben maradt tagjait és a pártok m­zetőit a német delegáció e ljárásáról, Simson jelenlét éhe n dél­utánminisztertanács volt, amelyen megadták a direktívái,at a ge­novai delegáció további magatartása számára. Simon este újra (renovába utazik./MTI./ G e n o- v a,április 24. /SUfani,/ A forgóim* bizcttSág első - vasúti - albizottságának negvedik ülése ma délután három órako r ke sdődütt Jadot elnöklésével. Az albizottság ige gv itat­ta annak a tervezetnek három utolsó cikkelyéi, amelye* a leg­utóbbi plenáris ülésen javasait ah,. Észtország, Franciaország, Anglia, \Qlaszo rsz&g, Lengyelország és Csehó rszág tőbo muaor sit?> és pótló javaslattal álltat elő BöoidebZ eszmecsere után megegyeztek abban a szövegben, ame lye t holnap a- szervező ajbizotj ság elé te rje sztanek és amely a végérvényes fogalmazást álj.apitja meg. «áfca határozatot összhangba hozzák a vizi albizottság ál­tal elfogadott határozattal. Jáfi,/ S. á r i s,április 24. /^oincaré be szédének fólytatá­S-a,/ A francia delegáció ismét kinyilvánította azt a szándé­kát, hogy lojálisán együttműködni óhajt a többiekkel és csat­lakozott ahoz az engeaékeny akcióhoz, amelyet Németországgal szeréén menteitek. A genovai konferenciát akkor hívták egy­be, midőn a jelenlegi minisztérium megalakult. A me ghivó ha­talmak közt ott volt Franciaország is. A kömény a Kamarákkal egyetértésben a,zon a véleményen volt, hogy nem vonhatja vissza adott szavát, áindamellett elővigyázatossági rendszabályokat hozott a konfe rencia,problémáinak világos mrül Írására, amelye­ke t jé ladn i e ze ntul sem hajlandó. Főképen az nem áll szándéká­ban, hogy az ujrafelépitési és lefogy vérzési kérdés ékbe n nem hoz ujabb elővigyázatos sági rendszabályokat. Franciaország bi­zonyom fentartások mellett megígérte szövetségeseinek, hogy ő­szintén résztvesz a tárgyalásokon és igy adja tanuje lét a világ előtt jóindulatának. A francia delegátusok a német-orosz an­tantot, bármily komoly is egyébként, nem fogták fel oly aktus­nak, amelyért az egész konferenciára lehetne hárítani a fe­lelőssége t. A delfgátasok nem hitték, hogy a megkezdett mü azon­nali feladását jele ntené két me gh ivó hat alom kezdeményezése. Fran ciaorsság ily körülmények közt nem vált el Angi iát ól", Olasza­országtól, Japántól, Belgiumtól Le ngyel: rszágtól,C e hország­tól, Romániától , Juaoszláviától és Portugáliától, Ha a fran­cia delegáció Genovában nem valósithatja meg békés sz r Ilimét, és minden előzékeny szándékát, ugy sajnálni fogja, hogy nem $fo1 ytathatja• tevékenységét azon a konferencián, amelynek sike­rét legaldbb előkészíteni és biztosítaná segített. Bármily le­gyen is azonban • Kémet ország és Oroszország magatartása, most már oly üOjTttipai helyzet alakult ki,amely kompromittálni és #­setleg fe lboritani volna képes az európai egyensúlyt, fnne k az egyensúlynak pedig sem. gazdasági vagy pénzügyi formákkal, sem nagy ne mzé tközi tárgyalásokkal szolgálatot tenni nem lehet. A világbékét tartós alapon sem bankkonzorciumok. sem a valuta­és szállítási kérdésről folytatott tudományos előadások nem biz­tosithatják. A ke reskedele m kétség tele nül az emberek közeledé­séért dolgozik. mégis vannak erkölcsi erők, mindegy, hogy jók-e vagy rosszak, hasznosak-e vagy károsak, -^ame lye kp t józan meg­fontolás mellett ne m lehe t teljesen figyerlménkivül hagyni. Pom? caré ugy véli, hogy a német nép nagyrészéne k mozgató ereje a ff• vanche-törekvés. A bolsevikok irányénzméje az, hogy a népeknek uj evangéliumot adjanak. Az ilyen állapottal szemben, amely­ik a rapallói német-orosz szerződés életen rávilágít, csak a morális erők alkalmazása segít. Franciaország Gen ovában tovább is kitúrt azzal a feltété He1, hogysem Németország­nak, sem Oroszországnak nem teszne k e ngeaménye ke t, Francia­ország szigorúan ragaszkodni fog memorandumának tartalmához, bármi történjék is a konferencián. Szövetségeseinkkel - foly­tatta Poincaré - haladéktalanul megvizsgáljuk a német-orosz szerződés folytán előállott helyzetet és kötelességszerűen levonjuk annak minden konzekvenciáját, mind a békeszerződések tiszteletbentartása, mind Európa jövője és a béke megőrzése érde kébe n. A szövetségesek jelenleg az egyil: legnagyobb pron­léma előtt állanak, amely a fegyverszünet óta felmerült. Re­méljük , -hogy a szövetségesek e problémát teljes egyetértésben és azoknak a nagy e szmékne k a támogatásával, amelyekért harcol­tak, tehát a jogért, szabadságért és civilizációért megold­hatja.., Franciaország -tisztán, látja a holnap veszélyeit és azon lesz, hogy meggjyőzse szőve tegeze it a veszély elhárításának egyetlen módjáról: bízzanak Franciaországban és sohase fe­lelje ne k gy e nge s égae 1 val me ly me gfél említési kisérle tre . Ami Franciaországot illeti, minden körülmények közi elsrzánta ma­gát arra, hogy kitart mindamellett, amit a szerződés adott neki, az a ;se rződés, amelyet hősei vérükkel pecsételtek meg. Foihcaré heszéce végé* appellált a franciák e ,vsé­gere* /M i

Next

/
Oldalképek
Tartalom