Napi Hírek, 1922. április/2
1922-04-24 [0034]
Az egész világ gondolkodását kell megváltoztatnunk körülöttünk* Az erre irányuld törekvések és haro modorát a Mohács utáni időkben kell megtanulnunk. ITem nyilt mezon vehetjük fel a szellemi küzdelmet f hanem azzal a gnerilla-harccal, amely annakidején a törökök ellen folyt. Minden közületnek minden társaskörnek és egyéneknek feladata kell, hogy legyen a küzdelem a maga módjával és a maga eszközével, hogy megváltoztassuk az európai hangulatot velünk szemben. Ennek a küzdelemnek egyik harcosa az a csapat, amely most Génuában küzd a megismertetés fegyvereivel a magyar igazságért. A nemzetközi hangulat és felfogas megváltoztatására irányuló küzdelmein kivüM azonban nem kevésbe fontos belső viszonyaink konszolidációjára irányuló munka. Ereszben az első* helyen az államháztartás helyzetének rendezésere iráryuló munka áll. Egy pénzügyminiszternek nehéz a helyzete, amikor erről a témáról beszél a hallgatói előtt. En nem Ígérhetem a terhek csökkentését, de mondhatok egyebet. Megígérhetem a megszüntetését azoknak az apró pótadóknak, és összeolvasztását egy egészbe annak a sók apró pótadónak, amely a külön kivetéssel és kezeléssel annyira megkeseríti az emberi életet. Egyszerűséget és egyformaságot akarok behozni az adóztatásba és azt hiszem, hogy ezzel, valamint az egyforma és arányos megaláztatás biztosításával helyesen oldom meg a kérdést. Mert bármilyen súlyosak legyenek is a terhek az egyforma és aranyos adózás mellett azokat nehézség nélkül el fogja közönségünk viselni., Feni a kormány részére^adózunk, nem tőlünk különálló és ismeretlen hatalmasság részére, hanem saját magunk részére, és azért fizetjük az adót,, hogy tudjuk fedezni azokat a kiadásokat, amelyeket helyeseknek és szükségeseknek ismerünk fel. Senki sincs, ki hajlandó volna helyettünk ezeket a költségeket elvállalni. A legnagyobb fontossága van tehát annak, míkép állapítjuk meg a kiadások fel használását és^nervet. Sem egyeseket, sem egyes csoportokat indokolatlanul előnyben nem részeaithetünk. Mindenkinek egyformán kedves gyermeknek kell 1 lennie. Tudjuk, hogy a közalkalmazottaknak és a munkásrétegeknek igen nehéz a helyzete. Igyekszünk ezen a helyzeten az adott lehetőségekhez képest segíteni. Kifogás tárgyává tették egyesek a kormánynak a szövetkezetek ügyében való állásfoglalását és igyekeztek szembeállítani a szövetkezetet az e. gyes kereskedővel* Ilyen ellentéteknek nincs létjogosultságuk.. A szövetkezeti eszme megvalósítása époly helyes és kívánatos^ mint amilyen helyes és kívánatos, hogy minél több gazdag és boldog kereskedő polgára legyen az országnak. A kereskedő" - meggyőződésein szerint - egyik legfőbb előmozdítója a kultúrának, A kereskedő* az, aki hozzászoktat uj cikkekhez, ki fejleszti Ízlésünket. A gazdasági szabadságra való törekvés és a szabadságnak fokozása fs fokozatos helyreállítása, ez a mi pro grammunk., Ezt kívánjuk érvényesíteni a"lakáskérdéseK megoldásában is. A megoldás azonban itt igen nehéz, mert két ellentétes érdeket kell összeegyeztetni. A leghelyesebb sem a háziurakat, sem a lakókat nem megkérdezni, hanem magukat a házakat. A házak nem várhatnak tovább arra, hogy reparálják Q*et. Tehát fel kell emelni bizonyos mértékig a lakbéreket* Gondoskodni kell továbbá arról is, hogy a háziuraknak nagyobb rendelkezési joguk legyen a hazuk felett, mint eddig. Gazdasági előrehaladásunknak nagy akadálya a tőkehiány. Ezt nem szüntethetjük meg a bankóprés korlátlan működtetése utján, Munka és megtakarítás termel tokét ós senkinek, tehát a penzügmihi az térnek sincs módjában, hogy valami varázseszközzel más utón állítson elő tőkét. Színes papirosok nyomtatásával nem teremthető meg a tőke* lem, uraim, csak a munkától varhatjuk a gazdasági előrehaladást, csak ettől várhatunk megoldást. Ebben a munkában nem akadályozhat minket az a körülmény sem, hogy mindeűdig a jóvátételek megoldatlan kérdése lebeg fejünk, felett „ ITem kell kétségbeesnünk, nem jajonghatunk a romok felett, melyeket a háború és a forradalmak okoztak. Meggyőződésem, hogy hamarosan meg fog változni Európa felfogasa a jóvátételek kérdésében* Antikapitalista felfogás az, ha azt hiszik, hogy rabszolgamunkával lehet értékeken termelni* A rabszolgák csak sirt építenek az uraknak, nagyot. Kell, hogy a győzők a legyőzötteknek, a hitelezők az adósoknak segítségére siessenek ás megadják nekik a lehetőségét annak, hogy több jövedelmet produkáljanak. Csak ily módon oldható meg az átalakulásnak, a regenerálódásnak a kérdése, csak ily mődon térhet vissza Európa dermedt tagjaiba az uj élet„ | ' A választőpolgárság percekig éljenezte a pénzügyminisztert. Utána Korányi Frigyes barő volt pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Vázolta azokat a fontos feladatokat, amelyek az uj nemzetgyűlésre várnak,, A nemzetgyűlésnek - mondotta - mmaásn^mhian mint-egy uj honalapítónak kell lennie. Nehéz időket élünk, ne keressük az elválasztó vonalakat* Magyarországon csak egy választó vonalnak szabad lennie és ez a tisztességtelen és a tisztességes magyar ember„megkülönböztetése* A mai nehéz helyzetben Bethlen István gróf miniszterelnök tartja a zászlót erős kézzel, és mi, kik csatlakozunk hozzá, tudjuk, hogy Bethlen István ügye Magyarország ügye. Kálváriás uton jutunk el célunkhoz, nagy munkát -kell végeznünk és ezt a munkát nyugodtan látom Kállay Tibor kezeben. A programmbeszed után a pénzügyminiszter a Korona-szállóba ment ebélelni és délután fél négy órakor JUskanizsán tartott programmbeszedet. ~_" \jx*^<vJrl ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 5 A Magyar Távirati Irod^^nt^Wárnap aélut&Wj 4 órakor Kállay Tibor pénzügyminiszter Kiskanizsa községbe ment, ^gotta poljari olvasókör udvarán tartotta meg programmbeszédét a választópolgárok nagy érdeklődése mellett, A nagygyűlést Farlovics József .a a S<^S vmigazdáért elnöke, nyitotta meg. meleg szavakkal üdvözölve a pénzügyminisztert ./Kállay Tibor J^^kü* grogrammoeszedét. t Cüí^ry^AzéTt jöttem - mondotta - hogy programmot adjak, piogram^ot ^BKSPaa én prolrammom és a kormány grogrammja. Ez a pro gramm az. egész % kívánságát fejezi ki. Az emberek 90^a állt prógrf~ ^£ e ; A-t hiaei hocv ele -endő s ha csau arról beszelj mölyeis. e pro^ramm me^valdsitásána? mSajatés eszközei azon a téren, amelyen neki jutott az SanJlSo" Seren. Tájékoztatást ad azokról a kívánalmakról .amelyek az ISXte-íSSS&L az állatleadás tekintetében felmerültek, összesen la 750 darab állatot Vellene leadnunk, Lehetetlen ezt a szolgáltatást S*adott^azaasáS helyzetben teljesíteni, ö is ellenzéki vármegyéből SaWotfé! SS az ellenzéki szellemet megtartotta minden olyau__torek;Ísseí a Szemben, amely arra irányul hogy .munkánk eredet es^ln*|í másra enc4diük át, mint a magunk céljaira. Haalozaru,, a magunk cl! aírf IdőízuSClgen sek szükslgletet kell kielegiteni, jjpej aaer n« gondolhatunk a terhek leszállítására. Azok akik ilyen tervekkel g^ílyen kívánságokkal iönnek, nemcsak lehetetlen, de ártalmas dolgot is kívánna^. *ÍS ii^^kat^SitSS a polgárokra, gondoskodnunk kell anyagi meg erősödesűlrről ^ ' viM fással. a kisüst kéraésben is. MP- van ayőSődve, hogy meg is fogjuk találni a kérdés kielégítő magol!5fxl nctfll Vma "izaákra. mint a kincstárra vonatkozólag. Beszel az íSwaö&sT afuj ^ríöSlnyről és biztosítja hallgatóit, hogy a kormány fela^tfS^SekvóS; a kisemberek dolgaival foglalkozzék és icivanT sátaikat ieVértveazokat honorálja mindenütt, ahol azok megegyeznek a vözSdekkS A mlivar államnak elsőrendű érdeke erős kisbirtokososztály írtesUéseVftntlgása és annak boldogulása Ezért |karj^ a foldbir.ok^ reformot él ezért siettetjük annak megvalósítását. Nem az egyesek eroeke ben hanem a/ közérdek szempontjából. Ismerteti azt az eredményt, ame• ívet a füldbirtekreform megvalósítja terén eddig elérturak. A ^rdesnek ^megelégedésre való rendezését óhajtjuk. Hevenyészve ^gcsinalt fola-reform semmit sem ér^ Ismerteti azt, hogy hogyan all a ^i^fjJSr tít dése, Hagy- és Kiskanizsát illetőleg. Kívánja, hogy újra felépítsék azt
