Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-06 [0033]
szerint, ko/y í íoUh #8&í&^ iV&fSíJ a: A«Z%* í világnak §nsaaság* alapon való talvraálaJV^l\\ en < dklvü l l í^ntosságu nemzetkFzi eseményről laYsló melynek a génuai konferenciára igen nagy hatása le sí Ás eavl* raény a washingtoni konferencia után jötTléire és as a kétffl iTse^fUns tt H MÍ Ufe Je 8 V* ^ések %tkkenár%lnnJíl-ti e W e J es * k egyensúlyának helyreállítása, a váltóárj oly,amok,as adok, a munkaiérek és a meatakar i tások trvTn *r loraf^n^Sl lÍ s A*n % *'rdé*4ben. 'Ná^lVital^tehát] amifeUi f eauuiAl felesek mindegyike te kÚ%e téhe n néze tét kifejti, egyúttal a kisállamok nevében is fog le s zélni ./UTlJ Belgrád, április 6. A szkupstina mai ülésén a király civillis táját 134 szavazattal 4l r ellenében 30 millió dinárra emelték fel, Erinek egynegyede annak az országnak a valutájában fizethető ki, amely országban esetleges megrendeléseket tesznek. A civillista felemelése ellen van nak a szerb agrárok, a klerikálisok, a szociáldemokraták éft a nemzeti szocialisták. /MTI,/ • La i b a c h , április 6, A király házassága alkalmából szlovén nemzeti ajándékképpen megkapja Windischgraetz herceg veldesi kastélyát.. A király az esküvő után, amelyet végérvényesen június elsejére tűztek ki. haladéktalanul Veldesbe utazik, ahol legalább két hónapot fog eltölteni. /MTI./ Casablanca, április 6. /Havas./ Millerand elnök Mara-ILes-be való elutazása előtt a Casablancái repülőtéren megnyitotta a casablanca-takari léghajójáratot, amely egyelőre csak Mogadorig közlekedik. /MTI./ Bern, április 6. /Svájci Távira, ilro da ./ A semleges államok szakértői ma délután megkezdték ásóknak a kérdéseknek tárgyalását, • amelyek a génuai konfe renciát foglalkoztatni fogják.Á tárgyalásokat holnap folyta tják./kTI,/ mm mm mm mm — (re n f. április 6, /Svájci Távirati Iroda./Á nemzetgyűlés a svájci háborús rokkan ta k részére t izenőtmillió és a svájci tejtermelők se gélyakcioja részére hussmillió kölcsönt szavazott meg. A rendek tanácsa egyhangúlag elfogadja a szőve ts égtaná csnq k a második genfi népszöve tségi guülé sr°l szólij jelentését. Motta szőve tségtenácsos kijelentette, hogy a népszövetség életképességét bel)izony itotta és kifejezte azt a reményét, hogy Németország belépése a népszőve iségbe még ebben as évben me gtörténik, A rendek tanácsa ezután a népszöve tséci i paktum több függelékéhe z hossájárul t, amelyek a ne m állandó tagok választására a költségek me gosztás'ára, a gazdasági szankciókra és a paktum revíziójánál köve tendő e Íj árasra vonatkoznak. Be r 1 in, április 6. /k'olff./ A birodalmi gyűlésen valamennyi párt, a kommunisták kivételével, indítványt, terjesztett elő, amelyet többek közt Loebe elnök is aláirt és amely a birodalmi kormányt felszólítja, hogy minél gyorsabban törvényjavaslatot terjesssen elő a hírlapok válságos gazdasági nelyse t éne k megssünte tése • tárgyában. As indítvány kimondja, hogy a birodalmi gyűlés e nnek a törvényjavaslatnak kellő időben való be t rje sztését várja, hogyannak tárgyalása a birodalmi gvülés újbóli össseülése után azonnal megkezdCdhessék./MTI.T B e r 1 in, április 6. '/Jfíolff./A Berliner Tageblatt jelentése szerint ma délelőtt minis ste rtaná cs volt,amly a génuai konferenciával és a jóvátételi bizottsághoz intézendő válaszjegyzékkel foglalkozó tt./MTT./ Berlin, április 6. /Wolff./ A birodami gyűlésen a belügyminisztérium köl ts égve tés éne k tárgyalása során Zorell képviselő /demokrata/ kije le nte tte, hogy a megszállás kérdését Génuában szóvá kell tenni. Erkölcsi lehetetlenség, hogy a rajnai tartomány tizenöt évig idegen uralom alatt legyen. Az amerikaiak most kezüké t mossák. Ha ez a keraes ittott felmerül, az angol kormány azt mondja hogy panasz nem jutottfe 1 füle ihe z. fz nem felei me g a i en ye faek. Az utóbbi nap ok oiis. ét többizben előfordult, hogy a színes katonák fehér nőket megtámadtak. Szék az esetek miniadaig nem leszQé k elkerUlhe tők, amíg a rajnai tartományban színes csapatok lessneK. Valamely angol ember a rajnai tartomány wgssállásának fentart ás át uj háborúk csirájának mondta. A meggyilkolt belga hadnagyért [érnetországnak kétrJllió aranymárka engesztelő álaozatot ««Ix hoznia, egyszer as elpusztított német emberek életének megbo sszulásat is szoba , hozni óhajtaná. A külföldnekezazsarolo politikája a legnagyobb szégyen és gyalázat./li'Tx;/
