Napi Hírek, 1922. április/1

1922-04-05 [0033]

§ L o n d o n „ április ő« / Reuter/ Szapáry/gr óf lo ndoni magyai követ tegnap Londonba érkezett* /fel/ § P á r í s I április 5, / A MTI tudósítójának jelentéi/ A pá­risi Croix hosszabb cikkbea foglalkozik Magyarországgal és azt irjav hogy a magyarországi konzervatív katholikua elemek fogják alko4-e£ azt a _ sorompót, amely Nyugateurópát megvédi a bolsevista barbárságaoüú :: P á r i at , április 4. /WOlff/ Az Actíon Pranoaise a kő­ve t-tozo kérdést intézi a francia kormányhoz:Az angol kormány elhatározta, hogy ezentúl megfizeti az Igyesült AllaMoknak III a Jtamatoüat, viszont a maga részéről felszólította Franciaországot, hogy ugyanígy járjon el Angliával szemben. Sló're értesítette a francia kormányt, hogy Francia­ország abban a helyzetben van, hogy az 50 milliárdnak, melyet Anglia. Franciaországnak kölcsönözött, & kamatait megfizethesse. Azt kérdezi a /MTI/ T *^° n fi kormány abban a helyzetben van-e, hegy est megcáfolhat Ja* § P á r i s , április 5„ A aaJtó igen kedvezően fogadja Alfonz Spanyol király felhiváaát. A Öaulois a/királyt az utolsó nemesembernek nevezi. /MTI/ /spanyol Berlin,, április 5. / Wolff/ A lichterfeldi hadapródiskolá­ban történt ismert események megbeszélése során a képviselőházban tegnap élesen összetűzött egymással a jobb és a baloldal. Amikor Pohn képviseld azt mondotta, hogy Hindenburg és Ludendorff írásaikban az őszinteség hiá­nyáról tettek tanúságot és gyávaságot vetett a szeműkre, a házban viha ­ros jelenetek támadtak,. A németnemzeti párt padjairól a legszélső bal­oldal tetszése mellett ezt kiáltozták; Zsidó szemtelenség! Több függet­lenségi éa kommunista nekirontott a németnemzeti közbekiáltóknak u líayert; az egyik függetlenségit, barátai tartották vissza a tettlegességtől. Jobb­ról is, balról is szidalmak hangzottak. Sohulz-Neukölln képviselő füze­teket és jegyzőkönyveket vágott az egyik németnemzeti képviselőhöz, Végől is sikerült Leiner elnöknek rendet teremteni./KTl/ ti 1 e r 1 i n t április 4, A szocialista értekezlet msi Ülését Zetkin Klára nyitotta meg.Miután elfogadták a határozatot a vita folytatásáról, Mao Bo káid ang ol képviselő kért szét és kifej­tette, hogy nem adja fel MMXMMSfiL s békés megállapodás létrejöttére s reményt .Zetkin Klára nyilatkozatai, melyekben azt hangoztatta, hogy minden különérdek félretevésével a három internaoionálénak egységes frontot kell alakítania, nyitva hagyták az utat a további tárgyalásokra* Mao Donald azt kívánja, hogy tegyenek a három internacionálé képviselői kötelező nyilatkozatokat, mert sülömben minden további megbeszélés célta­lan, MaeBonald as általános értekezlet előfeltételeként azt kívánja, hogy ismerjék el a következő három pontot a vita alapjául: 1./ A esllataktlka elvetése, 2./ a georgial lakosság önrendelkezési joga és 3*/ s bolsevisták által letartoztatott sunssvtsts és forradalmi szocialista politikai foglyok azabaáonboositárna. MaeBonald vissza­utasítja a foglyok kicserélését éa igazságot követ ex, JBs okból amellett száll sikra t hogy tegyenek együttes lépéseket a magyar.és a bajor kor­mány által letartóztatott politikai foglyok kiszolgáltatására, Mas , Donald végül hangsúlyozza, hogy ha széket a feltét eleket teljesítik, az értekezletet még a nyár vége előtt tartsák meg. Serrati kifejti, hogy a Jelenlegi szocialista értekezletnek nem feladata a kölcsönös szemrehányások, vagy éppen a kölcsönös bírás­kodás, hanem a praktikus munka a célja. Serrati fájlalja, hogy a népek önrendelkezési jogát lábbal tapossák, de az ellen Is küzd, hogy a szov­jetkormány elé súlyos válsága idején feltételeket szabjanak. Tartózkod­ni kell minden túlzástól, hiszen már egy hónappal ezelőtt sürgették az értekezletet, mikor a forradalmi szocialistákat halálra ítélték, akik még ma is életben vannak; ha kívánjuk az önrendelkezési jogot, akkor azt minden állam részére követelni kell* Perzsia s örményorszag,Felaó'­Szllézia és végül Nématar szég részére, d@ Algír és a Kongó részére is. As ilyen általános értekezletnek mindenekelőtt a meglévő hfe'rborus ve­szélyről és a fennálló békeszerződésekről kellene tárgyalnia. Radek kijelentette, hogy az értekezleten e Versaillesi béke­szerződést Is szóvá kellene tenni, cmely végső oka a mostani gazdasági Ínségnek. A georg&ai kérdésben szemére veti Mac Donaldnak, hogy ő az angol Xabour Party képviselője, amely harcolt India és Bgyptom önkor­mányzatáért , ellenben nem törődött esőknek az országoknak a független­ségével. Mac Donald olyan szabadságért küzd, amilyent ő annak képzel. Éppen ezért az angol la'bour Party az angol imperializmusnak legerősebb segítsége* Anglia érdeklődik a kis országok iránt, mert ezekkel külön céljai vannak. Be még Zerebelli georgiai képviselőnek sincs joga,hogy Georgia számára az önrendelkezési jogot követelje. / Folytatása köv./ /ra/ ff 77 Ö T£ C J ? &* úprilia Ő./ Devizamgnuitás/ Berlin 158 W 5 U^íH a S 5 /' B "Í*p93t58 t Zágráb lőö/Bukarest ~„ farsó lő, Mécs B 3/4, osztrák bélyegezett bankjegy Z*J$ r flT

Next

/
Oldalképek
Tartalom