Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-04 [0033]
Berlin, április 4. A berlini sajtó Károly király halálát arra használja fel. hogy kifejezést adjon annak a nagy ellenazenvnek,amelyet a német közvéleményben az elhunyt király személyivel szemben általánosnak lehet mondani. Ismeretes,hogyiaz elhunyt uralkodó Németországban sohasem örvendett rokonérzésnek. A ?oaaisehe Zeitung arra utal^Hogy : Károly király uralkodása elején népszeril volt,annál is inkább,min*ti|hogy a békeosászárt játszotta, de.' a béke érdekében semmiről sem akart lemondani. Német érdekeket feláldozott volna,hogy a maga birtokát megtartsa és gyarapítsa. A lap szemére hínyja. az elhunytnak, hogy Franciaországnak felajánlotta Elzász-Lotharingiát, saját uralminak megvédésére*A néppárti Zeit Károly királyt jóindulatú^ de gyenge embernek mondja,aki teljesen hatalmában állott feleségének es klerikális környeze tének. \ német nemzeti TaeglichS Bundschau elmond ja,hogy Károly király restaurációs kísérleteivel egyetlen sebét sem kötözte be a vérző Európának, A jobboldali lapok is ? tekintet nélkül. arra,hogy halottról beszé: nek leplezetlenül adnak kifejezést az elhunyt iránt érzett ellenszenvüknek. /MTI/ "Roma. április 4, A római konferencia tárgyalásai során az^ osztrák-magyar monarchia .valamennyi utódállama', tehát Magyarország is,két előleges megállapodást kötött a magánbiztositás kérdésiről,még pedig egy admlnisztrativ és egy pénzügyi egyezményt. Az első megállapítja, hogy a volt osztrák-magyar monarchiáb-.n működött biztosító intézeteknek különleges biztosítási fokosatokat kell megáll api tan\iok, minden egyes utódállam szamára. E biztosítási viszonyok felosztásának alapjait részletesen szabályozták, hogy kizárjanak mináén súrlódást.azok gyakorlati alkalmazásánál. A' biztositóatársaságoknak minden egyes utódállam számára külön meg kell állapitanUla technikai tartalékok felosztását és a fedezési értékek hovifordítását. Az osztrák és a magyar kormány vállalta a megbízást, hogy a külföldi biztositó intézetek belföldi fiókjait megnyeri ugyanennek az eljárásnak a számára éV'faz errevonatkozó anyagot közli a többi szerződő államokkal. Amennyiben a külföldi biztositó intézetek kauciót fizettek v lé az osztrák korm'.nynálj a volt osztrák kormány ilyen szerzett jogainak gyakorlása valamennyi utódállam megegyezésétől függ. A másik egyezmény megállapítja,hogy a len«tő leghamarabb végre kell hajtani a biztositó intézetek pénsügyi rendezését,amiről a két\békeszerződés is szól és amelyet különösen a valuta eltérés te3Z szükségessé. Az egyezmény kifejti,az errevonatkoző államközi szerződések alapelveit. Az idevágó különleges Szerződéseknek, a törvényhozás keretein belül is megegyezést kell keresniük a biztosító intézetek hadlkölcscn vagyonival, az esetben, ha ezt a kadikölOsÖnvagyont a tartalékok fedezésére kellene felhasználni. Ha,ennek 9 szabályozásnak eredménye a tartalék tökéletes fe* dezése leaz, az oaztrák*»m^gy ar koronaértékben annak idején megkötött biztosítási viszonyokat a valutaeltérés időpontjára való visszahatással annak az államnak valutájában kell kezelni,amely állam fennhatósága alá az adminiszt . rativ egyezményeket az egves biztositási viszonyok folytán utalni fogják, Emellett az átszámító árfolyam az általános országos törvényhozás szerint igazodik. Ha ellenben fedezeti deficit állana elő, akkor az illető állam megfelelő rendszabályokat tesz az egyensúly helyreállítására.Ez is,azoknak az irányelveknek keretein belül történik, amelyeket a békeszerződések állítottak fel a gyors és a közérdeket szolgáló megoldás számára. Az osztrák delegáoiő fenntartotta kormánya számára azt a 4°£°t> b°gy ezeket a megállapodásokat 03ak, azokkal az államokkal szemben érvényesíti,amelyek hajlandói lesznek a fennhatóságuk alá eső osztrák biztositó intézetek sorsának szerződésszerű rendezésére. Ennek alapján ^usstria és Olaszország közt kimerítő külön egyezményt kötöttek meg,arról,hogy az osztrák biztositó intézetek államközi biztositó üzemének közigazgatási, jogi és pénzügyi viszonyait,. hogy rendezzék. >z úgynevezett életbiztosító intézeteket pótegyezraény kezeli es,ha a megállapodást ratifikálnák, ez a pótegyezmény megóvná az intézeteket a vagyonfelosztásra támasztott ismételt igénytől. Ezek az intésetek csak arra kötelezhetők, hogy biztosítási összegeiket az általuk szabadon választott intézeteknek adják át.s az ttadási szerződést mindkét kormánynak jóvá kell hagvnia. A tárgyalásokat el ügyben osztrák részről Ehrenzweig dr. miniszteri tanácsos vezetik,/MTI/ Genf, április 3. /A Magyar Távírat, Iroda tudósi tójának je lentése./ A förűskeresst Egyesületen Ligája, amelynek a világnak majdnem minden vöröskereszt egyesülete tagja,/igy mult év óta a Magyar Vöröskereszt Egylet is/ most tartja uenfben főtanácsi ülését. A magyar Vöröskeresztet Baranyai Zoltán tanár, a Nemzetek Szövetsége mellett működ ó[ magyar titkár képviseli. A Vöröskereszt ígyesüle tek Ligája, mely d Vöröskereszt békefeladatainak kultiválását tűzi ki céljául - szemben a Nemzetközi Vöröskereszt Á'omitéval, amely a vöröskereszt régi tradícióinak le téteményess s főkép a háborúk alatt fejti ki tevékenységét - megala kulása. 1919 óta a közegészségügy számtalan ágával foglalkozott. Most azonban elhatározta, hogy főfel adatául tűzi ki a közegészség iránti érdeklődésnek fölkeltéséi a világ népeiben. A Liga szerint az orvosi tudomány haladásával nem tartott lépést a higénikus élet alapelemeinek elterjedése. Ezek propagálásán fog a liga ezentúl dolgozni as egyes nemzeti vöröskereszt egye sül etek által. A célt három módon k.vánja elérni: Az egyes nemzeteken belül folytatott közegés'zségügyi propaganda máltai,az ifjúsági vöröskereszt és a tunitó- ájpolónci intézmény fejlesztése által, A íiga főtitkárának össsefoglalc jelentése kiemelte a magyar ifjúsági vöröske reszt hatalmas fejlődését és lénk tevékenységét. A gyűléssel kapcsolatban a Liga a Palais Cynard-ban kiállítást rendezett, melyen bemutatta a Liga és a tiemzeti vöröskereszt egyesületek működését. A magyar ifjúsági vöröseké resst is bemutatta munkásságát. kiállítva ifjú tagjai által készített igen szép magyar iparművészeti tárgyakat, A Liga a francia vöröskereszt indítványára elhatározta, hogy, fölveszi a Ligába a Bemet Vöröskeresztet is. amely e-t edaig nem akartak befogadni, továbbá Elhatározta, hogy ssékhelyét Genfből Parisba teszi át. /Í/B VI e r i d , április 4« A lovoje freaja értazüléte szerint Moszkvaben 21 túszt kivégeatek. Izek azoknak as orosz alattvalóknak a hozzátartozói valtak, akik külföldre menekültek és a kitűzött batáridőig nem tértek vissza Orasaefsaagba* _
