Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-04 [0033]
' B * 5 B a r 1 i n » áprilia 4* A Miijukov ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban Boriinben letartóztatták gróf Palen oári tábornokot „ § B e r 1 i n , áprilia 4, Sohiffer volt pénzügyminiszter a német államvasutak jövedelmezőségének kérdéséről beszélve azt javasolta, hogy a német államvasutakat változtassák át részvénytársasággá, hasonló alapon, amint az a Deufeche '.Verke társasággal történt. Az • utóbbi társaság régebben, amikor állami igazgatás alatt állott„szintén nagy deficittel küzdött ; , de amióta vegyes társasággá alakították ét, amelyben a kormányon kívül magánosok is részt vesznek, azóta megtalálja számadását. Sohiffer véleménye szerint ez az egyetlen megoldás, amely a kormányt megmenti attól v hogy évente több billió márkányi deficitet vegyen magára. Az ellenőrzésből természetesen a kormány ia kivenné a maga részét, de az igazgatást — . magánvállalkozás kezébe tenné le, /MTI/ § P á r i s „ április 4, /Havas/ 3ix.tus bourbon-pármai herceg FunOhalba való elutazása előtt intervjut adott az Eclairnek. A herceg röviden vázolta Károly király madeirái tartózkodásának körülménye it,amelyeket igen sajnálatosaknak tart és kijelentette.hogy Funchalba azért utazik,hogy rendezze Zita királyné ügyeit. Ezután nővére ügyét támogatni szándékszik a nagyköveti értekezlet előtt. Sixtus meggyőződése ^az hogy egyetlen ország sem tagadná meg a vendégbarátságot Zitával szemben éa a nagyköveti értekezlet is valószínűleg érdekeltségét fog vállalni azzal a szerencsétlennel szemben,ki a szerencsétlenek közt a legnemesebb, akit a legtöbb hálátlanság és legtöbb igazságtalanság ért. /MTI/ London, április 4. /Havas/ Lloyd George a génuai konferenciáról mondott beszédében kijelentette,hogy a jóvátétel kérdése nem szerepelhet az értekezlet napirendjén. Határozottan téves felfogás az amely Európa nehézségeit a jóvátételeknek tulajdonitja. A jóvátételeknek semmi közösségük az i$13 évi szerződésekkel. A nehézségek nem a jóvátételi követelések következményei,hanem a Jóváteendő károké. \ versaillési szerződés megváltoztatása nem annyit jelent, hogy a jóvátételt megszüntetik, hanem,hogy Németország vállairól leveszik a terhet és átrakják Belgium,Anglia és különösen Franciaország vállaira. Ez annyit jelentene,hogy a pusztításért felelős hatvan millió emberről levennék a terheket és áthárítanák negyven millió emberre,akik mind a pusztítás áldozatai. Teljesen céltalan az az állítás,hogy a jóvátétel felbomlasztja Európát. A kérdés as történt-e pusztítás,ha igen, jóváteendő-e és ki fizessen. Ha Németország nem fizet, akkor Franciaországnak és Belgiumnak kell fizetnie. A szónok nézete az, hogy Németország jelenlegi, vagy jövőbeli fizetőképessége oly kérdés, melvet elhanyagolni; nem szabad. E kérdésről azonban Genuában nem szabad dönteni. Franciaország nem mondhat le az oly drágán megszerzett jogáról, hogy a szerződésit feltételeknek megfelelő megoldást találjanak szamára. Igazságtalan volna azt követelni tole. hogy vesse magát alá a konferencia döntésének^amikor ezen a konferencián Németország,Ausztria, Magyarország,Oroszország és a semlegesek is képviseltetik magukat és,amikor ez a döntés létkérdéseket érintene,melyek egyenesen életet érintik és mindezt akkor,amikor pedig Franciaországnak kétségtelen joga van a jóvátételre, a szerződések értelmében,.Ezeket a .pontokat már eleve ki kell zárni minden vitából,.Lloyd George * iV i azokról a feltételekről, amelyeket Oroszországnak az elismerés fe" jelien szabnak .kijelentette, hogy az angol állampolgárok vogvonát vissza kell adni,kártalanítást kell fizetni,pártatlan törvényszékeket kell felállítani és elvitathatatlanná kell tenni más országoknak berendezkedési jogát. /MTI/ Paris, április 4. /Havas/ A jóvátételi bizottság egyik közleményé ezeket mondja: A bizottság március 3l.-iki ülésén tudomásul vette azokat a megállapodásokat,amelyek Németország és a szövetségesek közt jöttek létre,azzal a feltétellel, hogy e megállapodásokat közölni fogják a bizottsággal. A bizottságnak e szerint módjában volna,módosításokat tenni szükség esetén $ megállapodásokon. A bizottság tudomásul veszi az 1921 október 6.-i wiesbadeni egyezményt,a Franciaország. nak teljesítendő anyagi szállításokról, azzal a felt .téllel,hogy a szövetséges pénzügyminiszterek értekezletén nem képviselt hatalmak jogait fenntartják és,hogy Franciaország az általa kívánatosnak tartott mértékben élvezheti az 1922 március 15.-i egyezmény előnyeit. A bizottság jóváhagyja az 1921 október ? #-i wiesbadeni egyezmény végrehajtását,amely az ipari anyag,vasutanyag, és élő állatok szállításáról szól. A szénszállítások dolgában a bizottság elfogadja a szállítás megszervezését,a Németország számláján szereplő árakat ismét azzal a feltétellel,hogy fenntartják, azoknak a hatalmaknak a jogait is, amelyek a jegyzőkönyvet nem Írták alá. A bizottság tudomásul veszi a belga és az olasz delegátusok nyilatkozatát,arról a kötelezettségről,hogy a jóvátétel cimin kapott szénmennyiségből-r . * ~ kivitelre semmit sem szánnak. A bizottság bizonyos ^módosításokkal jóváhagyja a Berlinben 1922 február 27.-én aláirt egyezmény a természetbeni szolgáltatások egyszerűsítésérőlj az emiitett módosításokkal;nost foglalkozik a német kormány. Jóváhagyja'továbbá a Franciaország és Németország közt 1922 március 15.-én megkötött egyezményt, amely lehetővé teszi Franciaországnak,hogy a wiesbadeni egyezmény keretein belül azt az eljárást alkalmazza, amelyet az 1022. február 27".-i. , egyezmény ir elő./MTI/
