Napi Hírek, 1922. április/1

1922-04-03 [0033]

P á.r i a , április 3*. /Havas/ Az Eolair Jelentés szerint valószínű, hogy Károl^y király halála alkalmából a nagyköveti érte­kezlet határozatot fog hozni Ottó főherceg tekintetében* /MTI/ L o n d o a ,. április 3., /Beuter/ A Timea érinti Károly király örökségének kérdését és annak a reményének ad kifejezést, hogy Zita királyné ée hivei számolni fognak avval, hogy Európa sohasem tűrne meg a Habsburg-ház valamely tagjának trónra kerülését és minden ilyenirányú próbálkozás szerencsétlen véget érne* /KEI/ Pária „ április 3« /Havas/ Poinoaré miniszterelnök a ka­marában mondott beszédében ki jelentette, hogy a génual értekezlet prog­rammját némileg határozatlannak és nyugtalanitónak találta*' levezetésen kétértelműségtől tartott a 5, pont tekintetében,, amely a fennálló szer­ződések tiszteletben tartására vonatkozik* Azon a nézeten volt, hogy a szerződések tiszteletben tartásának uralkodnia kell az egész napi­renden. Ezért intézett volt memorandumot a szövetségesekhez, amelyben kérte hogy az Oroszországgal való kereskedelmi óritnkezés megújítása tárgyában nyújtsanak felvilágosításokat„ magyarázatokat éa szavatos­ságokat,, A memorandumot a szövetségesek - helyesen - ugy fogták fel* mint a francia kormány ajánlkoaáaát a gónuai értekezleten való loya­lis együttműködésre* Csaknem valamennyi fővárosból nyomban helyeslő válasz érkezett a memorandumra, poincaré ezután rátért a boulognel értekezletre éa kijelen­tette, hogy az az együttesen megfogalmazott közlemény, amelyet Iloyd George miniszterelnökkel ,vs£ó szivélyea találkozásáról kiadtak* ta­láló válasz volt Hathenauaak arra a beszédére, amelyben Franciaorszá­got avval a nagyravágyó szándékkal vádolta meg, hogy szövetségesei fölött győzelmet akar aratni» Franciaország nem törekszik másra. mint­hogy szövetségeseivel egyetemben megvédje közös jogait, valamint saját érdekeit, Ezt a törekvést igyekezett érvényesíteni azoknak a megbe­széleseknek során, amelyeket iloyd George miniszterelnökkel Bouloffneban , so hanzer külügyminiszterrel Parisban folytatott„ Sem fllrth vagy Sathenau beszédei, som pedig a német birodalmi gyűlés szavazása nem fog változtatni Franciaország teljesen világos politikáján* Hangoztatta ezután, hogy a versailleai szerződéshez nem lehet hozzányúlni., éa hogy a szövetségesek közös elhatározással a jóváté­teli bizottság minden határozatát kikapcsolták a génuai értekezlet tanácskozásaiból. Ha ezt nem tartanák be, akkor Franciaország ismét visszanyeri a maga cselekvési szabadságát; meggyőződése azonban, hogy a szövetségesek Franciaországgal egyetértenek abban, hogy ettől a meg­állapodástól nem lehet eltérni,. liemelte= hogy a génuai értekezlet nem lehet valami olyan állandó berendezkedés, amely észrevétlenül a nemzetek szövetségének helyébe lépne* A maga részéről nem menne bele abba hogy uj népszövetséget alakítsanak Németország és Qroszorsz&; bevonásával, mi&lőtt Németország és Oroszország felvételi kérésit meg nem vizsgálják A Bzovjet^kormány elismerésének kérdését addig nem lehet fontolóra venni amig kifejezetten el nem ismerte a cannesi föltételeket., A kérdést csak az értekezlet végén fogják tárgyalni, Franciaországnak szabadságában áll* hogy csatlakozzék-e vagy sem ez akkor hozandó határozathoz, Poinoaré végül az ok ró la pénzügyi kérdésekről szólott, amelyek Európa általános ujjáépitésévol függnek össze* Kijelentette, hogy ha e kérdések megvitatása során a hatalmak kiküldöttei hivatkozni fog­nak a szerződések határozmányaira,, ha szükségét érzik annak, hogy a hitelek kérdésével kapcsolatban a nemzetközi kölcsőnökről éa a nem­zetközi kölcsönök kérdésével kapcsolatban a franciák adóssági köve­. teleseiről éa a jóvátételekről említést tegyenek, magától értetődik., hogy az adóssági követélés összegét és a fizetéseknek a ssövetaéges&c részéről megállapított módozatait minden vitán felülálló alapnak kell tekinstenl* Ebből az alapból kell kiindulni, des nem lehet/meg­változtatni, erre kell a végső következtetéseket felépíteni, de nem Szabad {.megrendíteni* A szövetségesek ebben a tekintetben egyetérte­nek FranciaországgalL ^Jbt^rű A maga rezéről nem kétkedik abban, hogy a felsorolt feltéte­leket tiszteletben^fogják tartani* Ilyen előfeltétel mellett Francia­ország elmegy Génuába, még pedig nem pusztán azért, hogy Sannesban vállalt kötelezettségeit teljesítse, hanem azért is, mert a többi nem­zettel együtt akar a lehetőségig azon a munkán dolgozni, amelynek veszélyei nem ismeretlenek előtte, de amelynek megvan a maga nagy értéke. Franciaország minden nehézség ellenére rajta lesz, hogy ez a munka gyümölcsöző éa tartós eredményekre/^rezessenv/WStlf Berlin 9 április 3» /wolff/ A három szocialista internacionálónak a birodalmi gyülésne tartott értekezletét Adler Frigyes beszéde nyitotta meg „Hangán lyozt a 9 hogy az értekezletnek nem eélja a három internacionálé szervezeti összeolvasztássá csak azt akarja megkísérelni, hogy bizonyos az összes munkásokat érdeklő kérdésekben közös akcióban á5U lapodP9&Ü*nieg» SzStán Zetkia Klára a III* internacionálé küldöttsége nevében felolvasott egy nyilatKosatot, melynek értelmében s III & inter­nacionálé felfogása szerint a legsürgősebb követelmény az egész proleta­riátus egységes front jónak megalakítása, miután a burzsoázia arra törekszik* hogy Németországot a Jóvátétel ürügye alatt kifossza, Ckoszországot kapita­lista-gasdasági uton leigázza ós a habom egész terhét valamennyi ország munkásosztályaira háritsa* Ezért legkésőbb a génuai értekezlet tartama alatt a világ összes szociálist álnak is értekezletre kellene össz együlniök* hogf kényszeritsók a gónuai konferenoiát arra* hogy foglalkozzék a legsürgősebb munkáskérdésekkei, Vandervelde belga szooialistavezér, a IX* internacionálé végrehajtó bizottságának elnöke éles hangú válaszában kijelentette, hogy aa a kórdós,, vájjon lehetséges lesz-e a III* internacionáléval együttműködni* 3 íiifiS- garantálhat jak-e elóra e- kölcsönös egyetérts** ss a beeaülete* tusolom helyréé Ili títaat „A bolsevistáknak világosan kifejezésre kell jtaJ,~ tataioki mennyiben fontos nekik a nemzetközi munkásmozgalom egysege* £i k °Ít * í ? 10n í ienlö 5J 0vH ^ a > •sjjon hajlandók-e meghagyni GroasGrazág sasta­szédállamainak, főleg Örményországnak, Ukrajnának és Georgiának szabadsa­&at és önrendelkezési jogát, AdíLg m o ab a a kü lömben sem lehet gondolni Bem £ orra, hogy a kommunisták*a 1 erytinmö^cdjenek, amíg az orosz szooiált&emokrs­táknaa börtönben kell slnylödniök,, • , Kadek bolsevijftavezér valaasábon kijeleo tette* hogy a Mseviaték a legcsekélyebb bizalommal aem viseltetnek VandelveiÁ* iránt ós az általa kitűzött feltételeket közönséges megfélemlít esnek takiotik* « i*. », A w / As ül * at ezután óriási izgalom közepette h*tf*g el­napo x ví: jt., / "J'ÍTX /

Next

/
Oldalképek
Tartalom