Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-15 [0033]
G e n o v a,április 15. Ma délelőtt összeült, a szövetségesek szakértőine k konferenciája, hogy-az oro38 del gátasokkal a háború, előtti adósságok visszafizetésének kérdését megbeszélje. Litvinov felálli totta az orosz ellenköveteléseket, A szövetségesek belsevizmusnak fegyverrel való Is törésénél, különösen északi Oroszo rsz ágban, igen nagy károkat okoztak, az ipari vállalatokat és a vasutakat elpusztitották.Ehe z Járulnak még a vladivosztoki blokád folytán keletkezett károk es a háború áldozatainak nyugdijai. Az Oroszország részéről ezeken a címeken támasztott követelések harmincötmilliárd aranyrubelre rúgnak, Oroszors zúgnak azonban még más köve telese i is vannak a szőve tségesekkel szemben, ezekhez járul még a Besszarábia elveszítéséért való kártérítés , amit Litvinov tize nötmillíárdra tesz, Eszerin>t az oroszok a szővetségesektől összesen tizenötmilliárd aranyrubelt köve telnek,Noha az oroszok több háboruelőtti adósságo t eli3me rnek, még mindig aktívum mutatkozik Oroszország javára. Juítvinov kijeién" tette, hogy engedményekre hajlandó, azonban az adósságok kölcsönös elszámolásának elvéhez ragaszkodik. Délután ennél a pontnál folytatták a tárgyalást, Llo ya, George mindjárt az ülés kezdetén kijelentette, hogy az orosz követelések teljesen elfogadhatatlanok és azt kérdezte az oroszoktól, vajon csak azért jöttek Genovába, hogy ezzel a me glepetéssel szolgálj anak, A szövetségesek sohasem isme rhe tik e 1 az oroszoknak azt a jogát, hogy velük szemben követeléseket támasszanak. Franciaország Oroszországért lépett be a háborúba, mert hiszen a szerajevói események és annak követr kezményei közvetlenül Oroszországot érdekelték, Breszt-Litovszk után a német csapatok nagyrésze felszabadult, A szőve tségesek az orossoktól a szakértők londoni határozatainak e Ifogadását követelik. Ha válaszuk kedvezőjtle n volna, a konferenciát, amennyiben orosz ügyekről van szó, befejezettnek kell te kinteni. Csicserin azt válaszolta, hogy a háború eIsősorban Anglia és Németország párbaja volt,' lloyd üeorge erre Barthouhoz fordult azzal a kérdéssel, vájjon Franciaország nem bonyolódott-e szintén háborúba és nem érte-e súlyos kár. Csicserin kijelentette, hogy Breszt-Litovszk nem volt árulás, hanem Oroszország ereje kimerült és kedvezőtlen békét kellett kötnie. A győzelem Oroszországnak meghozta volna Konstantinápolyt, most azonban Oroszország Konstantinápolyt azonnal visszaadná az Angora-kormánynak. Az antantnak tulajdonkepen nem volt más cél jácint Szovjetoroszország megsemmisítése. Ez nem sikerült* Mi tehát, igy fejezte be beszédét Csicserin, kvittek vagyunk és semmit sem verhetünk egymás szemére. A cannesi programot elismeri, de csak a kölcsönösség alapján. Litvinov kijelentette, hogy az orosz ellenkövetelés összegéről tárgyalni lehet. A vitában Krasain is részt vett. Miután a szovjetdelegátusok a termet elhagyták, a szövetséges delegátusok este 8 óráig^tárgyaltak. Elhatározták, hogy a cannesi elvekhez és azoknak megfelelő alkalmazásához ragaszkodnak és az oroszoknak időt engednek a meggondolásra és módot adnak nekik arra, hogy Moszkvával érintkezésbe lépjenek./MTI./ G e n o v a,április 15, Elterjedt hirek szerint a japánok neheztelnek amiatt, hogy ő ket az orosz országi háboruelőtti adósságok tárgyalásába (be_j r ~~hem vonták), Ezt az eljárást azzal mentege tik, hogy a japánok a szakértők londoni tárgyalásain nem ve tte k részi és Henovában az orosz háborúé lőtt i adósságok tárgyalásánál csak azoknak az államoknak képviselői vannak jelen, amelyek a londoni tárgyalásokon résstve ttek./MTI,/ § L o a d o a » április^lö- A szakértők megállapítása szerint Sir Hoss Smith halálos repülőbalesetének oka a szokás hatalma volt: Hoss túlságosan hozzászokott bizonyos egyfajta, illetőleg rokontipusu gépek kezeléséhez éa az uj gépen nem tudott rögtönösen eligazodni^ nem: volt otthon rajta és ugylátszik kapkodott. A lezuhant gépei szánták egyébként a világkörüli ut megtételére s az utat a ~ katasztrófa ellenére is ff - uj géppel éa uj vezetővel - megkísérlik. /MTI/ § London", április 15. Brightonban ma halt meg a legöregebb angol repülő, F, N. Packman, aki nyolcvanadik életévén tul keidétt érdeklődni a repülés iránt, törzslátogatávja volt a repülőtereknek, hangároknak és kiállításoknak és valóságos szenvedélye volt. hogy oly repülésekben vett részt, ahol a gépek valamely filmfelvétel száma— re nyaktörő mutatványokat végeztek es légi harcokat játszottak. /MTI/
