Napi Hírek, 1922. március/2
1922-03-30 [0032]
P á r i 9, mároius 30. /Savas*/ A kamara bizottsági elnökeinek értekezleté elhatározta, hogy a .kamarában Javas ölni foaja, hogu as Ausztriának nyuj tando előlegedre vonatkozó törvényjavaslatot a holnap délelőtti ülésen a napirend el so pontjaként tárgyalják./MTlJ P r á g ajnároius 30. Az estilapok jelentése szerint o textilivar munkaadói és munkásai közt keretszerződés jött létre, mely 1923. mároius 1.-ig érvényes. /MTI./ Q u e be k, mároius 30. /Havas./ A St.-jnne. de Beuúpré hires buosujár ótemplomot tűzvész elpusztította./Mi I./ Belföldi rirek §. A Széchenyi Társaság ma este rendezte a Dunapalota szálló nagytermében szokásos havi vacsoráját, amelyen ezúttal - elsoizben - az aszszonyok is resztvettek,. Ott voltak többi között Algya Sándor, Berzeviczy t " Ibert, Belitska Sándor, Bálás Béla* Dobay István-, Farkas Imre., Förster uról, Fráter Jenő, Gyömörey György, Kétly László bárá 9 Keblovszky i'ajos, Lipthay Béla báró, Kádos y Imre ? öberschall Pál^ Pékár Imre^ Pongrácz Vincze báró. Sipőoz Jenő^ Szilágyi ^ajos, Tóth #erenc, Tótvarady Asbóth István, Vértes y Sándor és még számosan. Az ünnepi beszédet He rezeg -erenc mondotta, aki Széchenyinek abból a gyakran hangoztatott mondásából indult ki, hogy oly kevesen vagyunk magyarok, hogy az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni, Magyarország nem süllyedt volna olyan hihetetlen mélyre, ha azt a bölcsességet, ami ebben a mondásban van, jobban megértették volna* Mi nem kegyelmeztünk meg az apagyilkosnak, de az édesapánknak sem kegyelmeztünk meg, ha véletlehül más politikai hiten volt,, mint mi* A magyarság nem talált kegyelemre a világtörténelem 1tolószéke aíött ; mert önmagának nem kegyelmezett meg* A gondviselés kiváló tulajdonságokkal ruházta fel ezt a népet* Katonai erényekben bővelkedik, kulturális, művészeti téren kiváló eredményeket ért el. Miért sülyedt megás olyan mélyre? Azért, mert nem tud egy dolgot, amit az utolsó balkáni nep is tud* Mi nem tudjuk, kit kell szeretnünk, és kit kell gyűlölnünk, A mi népünk valami csodálatos lovagiassággal, hihetetlen türeimességgel bánt mindig külső ellenségeivel, akik életére törtek^ Irgalmatlan, kegyetlen csak-magyar emberrel szemben tudott lenni* aki más politikai hiten volt mint Ő> Azt lehet mondani, ha a magyar kéz ökölbe szorult, az mindig magyar embert fenyegetett,. Útszéli igazságok ezek) a magyar történelmi müvek tele vannak példákkal, amelyek bizonyítják, milyen'rettenetes veszedelmére volt a nemzetnek a pártvillongás, A magyar poéták mindig óvták a nemzetet a pártpolitikától. Az ujabb magvar históriai daraboknak ia ez az örökös témája* Es csodálatos, politikusok, akikről tudjuk, hogy szenvedélyesen szitják a pártgyülöletet, maguk is vallják és hirdetik., hogy a magyarság tönkremegy, ha nem tud egységes lenni* Kiemelkedni abból a mélységből, amelybe az ország sülyedt, csak akkor tudunk, ha lerázzuk magunkról a pártgyülölet ólomsúly át, Bnnek a társaságnak, amely a középosztály virágát egyesit! magában, zászlajára kell irni a nemzeti szolidaritás, a magyar szolidaritás jeligéjét. Mert hiszen %gyarországon van mindenféle szolidaritás. Szolidárisak a munkások, szolidárisak a kisgazdák, szolidárisak az egyes vallásfelekezetek, - csak magyar szolidaritás nem volt még soha. A magyar társadalomnak ki kell lepnie abból a hűvös .elegáns szkepszisből, amely fogvatart ja,, &eg kell értenie, hogy az ő életéről, gyermekei életéről, a jövőről van szó, A magyar társaságnak hangoztatnia kell a jelszót,"hogy "kegyelmezzünk meg önnmagunknak, kegyelmezzünk meg a magyarságnak". Hirdessük a szeretet, s hirdessük a gyűlölet evangéliumát. Ne., féljünk a^gyülölet szótól., A gyűlölet ép oly szent, mint a szeretet, gyűlölet nélkül nincs szeretet. Aki szereti az életet, annak gyűlölnie kell a betegséget, aki szereti a becsületet, annak gyűlölnie kell a becstelenséget, aki szereti a maga fajtáját, annak fshatikus, forró * meg nem engesztelő gyűlölettel kell gyűlölnie azokat, akik a beestélenségbe s a halálba akarják taszítania A középosztály újra való nevelésének munkájában a legnagyobb rész, a legnagyobb kötelesség a nőket illeti. Ez olyan fényes, olyan dicsőséges feladata lehet a magyar nőnek^ aminő a világ semmiféle nemzetének nőire nem hárul. Ha ezt a feladatot meg tudják valósítani, akkor Magyarországáéiul fog. Ebben a reményben emeli poharát a 3zéchen3/i Társaság női vendégeire, A beszédnek igen nagy sikere volt, és a közönség lelkes tapsokkal ünnepelte a szónokot, Öberschall Pál ezután az asztaltársaság nevében köszönetet mondott az ünnepi beszédért, és éltette Herczeg Ferencet, aki egyik, darabjában ragyogó tollal példázta azt az igazságot, hogy ara civilizáció, amely elnyom es népeket pugztit el, nem igazi civilizáció, A társaság sokáig maradt együtt kitűnő hangulatban.
