Napi Hírek, 1922. március/2
1922-03-28 [0032]
. , ;S:-5JJ * * i. n » március aS^/fáMÍ/ yjirodalmi örülés/ a^hiVoÍiAi^ a feirodaiiHl.iniTiiszterik és . a birodalmi országik képviselői jelenlétében tartotta meg a bt5?£™S«++^ríiS.^negyedtfrás beszédét a>évátételi jegyzékről^ jttmmdotta a tobM kozí hogy csak hosszas fáradozások árán siT :^l parlamenti többsége^ szerezni annak, hogy a német néÍ£\£mm$í ^promissznm utján ujabb orissi adákkalterhelják meg^ fej? 8 ! rK 7 ad asait^az 1 milliárd. aranymárkás~ftényszerkölcsön fogja fedezni pdtaddjovedeleraképen. Az adőkempromisszura a külpolifi"? integráns része; a kompromisszum zavarása zavarná a külpolitikát is. Ez arzavará> megtörtént még pedig a jóvátételi bízott-" sag Jegyzéke es.a birodalmi kancellárhoz intézett levele formáidé ban.Kfután előzőleg ideiglenes döntést hoztak a^ldőszakosfí tesrol, most megtörténi a valószínűen végérvényes döntés." melv *• f^* n ían oaak a feltetélek teljesítése esetén válnék Végérvényessé, M íeltételeket ujabrvizsgálatnak vetik alá. fia a feltételekét •S? ?líü d í^ n % az^ 1*32 evi fizetési tervezet uja$b szabályozását könnyítésnek lehetne tekinteni; de állandóan hangoztatják e szabályozás ideiglenes voltát és- áruegyezmény érvényességét május •?i2£S«'??J^S eh *í ^rid^öz kőtikjAzok a feltételek, amelyeket 7 a kancellárhoz intézett levélben sorolnak fel és amelyekben a helvzet rosszabbodását látjuk, magától értetődően a legnagyobb izgalmat keltették l*éme tor szagban. A legbántdbb meglepetést aza követélés kelti , hog£ haladéktalanul állitsuk fel a további m milliárd PO^irmárka erteküuadó tervezetét, mely összegből ezidén legalább oe-.-ffliliiárdot kell előteremteni. Hz teljesen lehetetlen. A drágasági hullámok és az olyan jegyzékek, mint a jóvátételi bizottság jegyzéke amelyek katasztrofálisan sújtják a külföldön a német S enzérteket,^mind^szorosabbra vonják a közvetett adókivetés teher.i r<5 fepfssé^enek határait es ha a győztes országok egy része szintén képtelen belső'pénzügyi szükségletét adók utján előteremteni, hogy tehetné ezt meg a nemet nép, amely a háburunak csaknem minden terhét maga voit kénytelen viselni és elfogyasztotta segéderőit. fBe2atbatatlan~megterhelest jelentenek még a valutaviszönyok is és,a * különböző értékeknek a külföldön való, ezzel kapcsolatos elpocsekolása. ^ A jóvátételi bizottság a moratórium engedélyezésével hozzájárulhatott volna pénzviszonyaink megszilárdításéhoz, Ehelyett azonban követeléseivel ennek ép az ellenkezőjét érte el,pedig ezzel ellenfeleinknek is kárt okozott. Ha fcözépeuropa valutéris. viszonyai rendbe nem jönnek, a Világgazdaság talpráállításáról sem lehet sző. Meg ha - amit pedig kétségbevonunk — Fómetország gazdasági ereje (elbírná ls ezt a tehertöbbletet, ez a követelés már, parlamenti, politikai és technikai okokból is tiszta képtelenség. Ebez já>ul # hogy a génuai konfereaoia a közfigyelmet teljesen magára vonja, A német kormány egy és ugyanazon időben nem végezhet uj adótechnikai munkát és nem emelhet teljesen nj' épületetvfT*jóvátételi bizottság követelései ezenkivül belenyúlnak a német kc"rmány végrehajtó hatalmába, a nemzet szuverén jogaiba ás a német parlament törvényhozó jogaiba ís» A legerélyesebben kell tiltakoznunk az adókivetés ellenőrzése ellen, mert ez egy nagy nemzet önrendelkezési jogaival összeférhetetlen. Az ellenőrző bizottságok terén oly szomorú tapasztalataink vannak, hogy egyikünk sem nyugodhatik bele* hogy ezt a rendszert a polgári közigazgatásra is kiterjesszék. A német kormány már a versaillesi szerződés megkötésekor, május 23-iki jegyzékeién is tiltakozott ellene. A szövetséges ós társult hatalmak válaszukban határozottan kijelentették, hogy a jóvátételi bizottság jogait nem szabad igy értelmezni, mintha a bizottságnak Németország belső törvényhozását diktálni joga volna* Az idegen kormányok most mikor három év ,. sem telt el a háború befejezése óta, oly jogokat akarnak igénybe venni, amelyeket azelőtt ők maguk puszta aggodalmaknak mondtak* Teljesen egyetértenénk a bizottság ama követelésével, hogy a közigazgatásban jobban takarékoskodjunk, ba pazarló gazdálkodást folytatnánk. Az 1922-iki költségvetés a kiadásoknak több mint két harmad részét az antantles csupán egyharmad részét a birodalom resztre) állapitja meg(, A legnagyobb mértékben takarekoskőahi akarunk ? hiszen ez kötelességünk, de ebből milliárdokat kihozni nem lehet. Mar moat is roszszabbul fizetjük tisztviselőinket, mint az antant államai. /y
