Napi Hírek, 1922. március/2

1922-03-27 [0032]

Azok, akik ma végighallgatták a beszédeket, en­nek az ellenfelemnek nem adhatnak igásat, En a politikai destrukciót ismerem »oltak ebben aa országban férfiak,, akik a magántulajdon, a hazafias érzés, a vallás és sok minden ellen tanokat hirdettek Tudom, hogy ez a politikai dsstrukció.. De amákor«#agyatádi szabó* István megmagyarázza, miért van szükség adóemelésre es nem azt hirdeti, hogy el kell törülni az adókat hanem ellenkezőleg azt hogy ennek az országnak bevételekre van szüksége és mmden pol­? árnak a maga részét fizetnie kell., azt hiszem ez nem lehet des­rukció,/Elqak helyeslés,. / ­Engem az őszinteség hiányával is megvádoltak., én azonban emlékszem egy politikai ellenfelemre aki engem felkeresett és azt kérdezte tőlem: nhová mégy., melyik ösvényt fogod követni abban a sötét erdőben, melyen keresztül kell hatolnod » En meg­jelöltem az i^tat és akkor az illető felhasználva azt/hogy előre megtudta, előre szaladt és nagy követ hengerített arra az ösvény­re (1 Mikor én odaértem, kénytelen voltam a követ kikerülni és más uton. haladva mégis célhoz érni. Ha azt mondják hogy nem vagyok őszinte es szememre vetik, azé* nem vagyok őszinte, mert nem az előremegjelölt uton haladok, akkor az illetők elfelejtik, hogy ők akadályoztak meg abban, hogy azon az uton járjak. Ez ís csak példája annak a taktikának, melyet miskolczi beszédemben is destrukciónak neveztem. Az ország sorsáért nemcsak a kormány, hanem az ellenzék is felelős., A múltban megengedhettük magunknak, hogy szabadon beszéljünk bármiről és bármilyen formában, mert hatalmas ország voltunk, ma azonban minden szóért, melyet kiejtünk a nemzet­gyűlés és a közvélemény előtt felelnünk kell,, Én kézzelfogható pizonyitokokkal bizonyíthatom, hogy a nemzetgyűlésen elhangzott beszédeket^ellenünk használják fel* A legutóbbi időben Angliában egy előkelő folyóiratban megjelent egy cikk,, melyben Seaton Watson ennek a nemzetnek ellensége^, hivatkozva Priédricnre^, Andrássy­ra ;: hivatkozva,más ellenzéki politikusokra /Le velük?/ bizonylt­ja azt milyen állapotok vannak ebben az országban és hogy ezekkel az állapotokkal szemben a külföldnek fel kell lépnie. Bocsánfftot kérek, nem destruktív kritika az. amely sorompó­. állitja a nemzet érdekei ellen a külföldi, érdekeltségeket? Ilém destruktív kritika az, amely fegyvert adtellenfelei kezébe önmagunk ellen? Hát igenis felelősek vagyunk mindannyian de a felelőségből mindenki vállalja a maga részét,, Én vállalom szavaimért es tetteimórt a felelősséget és mást nem hirdetek, minthogyha magyar a magyart értse meg ós élesítse azt a politikai eszközt es fegyvert, amelynek segítségével végre ezt a nemze­tet egy lépessel előbbre lehet vinni, De vállalja az ellenzék is a felelősséget. Ha az ellenzék felelőssége tudatábanjanélkül, hogy egy párton lennénk, - becsületesen szembeívállva mint két politikai ellenfél, mégis együttesen és harmóniával szolgáljuk ennek az országnak érdekeit, g >w ( ÍUÍU^O 1C*M OJU U ,L&^S Bdváilalja a felelősséget az ; ors2ág sorsáért.^ az ország minden egyes polgára is., Nem elég sz, hogy ennek az országnak javáért a kormány és a parlament küzdjön,. Küzdenie kell minden egyes polgár­nak önmagáért.,; Le kell küzdenie gonosz indulatait^ élvezetvagyat abból a célból; hogy ennek az országnak kárt ne okozzon, mert minden luxusfogyasztás, minden olyan elvezet, amelyet ez a sze­gény ország összességében nem engedhet meg^magánakt nem engedhető meg az egyes embernek,, /Helyeslés, / Hódmezővásárhely közönsége mindig példát tudott adni a mérsékletnek,, Mértékletes volt saját életében, mértékletességet tudott tanúsítani a politikában is. Ennek a mérsékletnek meg kell lennie a politikai narkotizmusok élvezetében is.* azoknak a szélsőséges jelszavaknak élvezeteben, amelyek ezt az országot a lejtőre taszították, En ennek a becsü­letes magyar polgárságnak egészségre üritera poharamat és bizom abban, hogy ez a polgárság meg fogja tenni kötelességet a hazáért ezen a téren és minden körülmenyek között^ /Elénk éljenzés es * Ö ^ S * Sagyatádi Szabó István mondott ezután pohárköszöntőt,;. - Én már sok mindenféle politikai viszonylatban szolgáltam ha­zámat. Valamit mondanom kell azoknak, akik azt mondják,, hogy ha itt liberális, vagy nem tudom miféle rendszer- volna,, ez Magyaror­szág hasznára lenne, me^t az antant előtt kedvessé tenném. Hát én ezeknek azt mondom? En részese voltam olyan kormányzatnak;, amely mindent megtett az antant kedvéért, feloszlatta a hadsereget^ ment békét könyörögni, biztosította az antantot, hogy mindent,meg fog tenni, csak adjanak békét,, Tapasztalat szerint a következes az volt hogy a leglelketlenebbül járt el velünk as antant, amikor minden az ő szájaize szerint történik, amikor jöttek a Vyx-fele rtegvzéfcek Én kimondom nyíltan,, az antantnak mindegy ; , akárki le­gyen nálunk hatalmon, ők minket ki akarnak szipolyozni;,gazdaságilag tönkre akarnak tenni, A meghunyászkodást már megpróbálta a nem­zet- össze kell fogni a magyar erőknek és egységet kell mutatni kifelé. Annak talán lesz valami eredménye, mert akkor talán a halál dicsőséges lehet,, Í Gömbös Gyula mondott ezután hosszabb pohárköszöntőt ü Tisztelt hölgyeim és ura ím« engedjék meg,, hogy türelmüket én is igénybe vehessem és hozzászólhassak a nap. eseményeihez, kz ellenzék, amely magaraagát keresztény ellenzéknek nevezi^ - értem alatta Andrássy Gyulát /Le vele'A Friedrích Istvánt és vázsonyi w ílmost /Derültség/,, mert es a vázsonyi Vilmos a politikai éceszgéber /Derültseg/, aki az úgynevezett keresztény ellenzéket vezeti -ma azt szokta mondani a mi kormányzati rendszerünkre, amelyet Bethlen István gróf es,• nagyatádi Szabó inau­gurálnak, hogy mi erőszakos eszközökkel vagyunk képesek csak poli­tikai céljainkat megvalósítani. Nekünk erőszakra a szó szoros ér­telmében véve. szükségünk nincsen* Azok az eszmék, amelyeket mi képviselünk, olyan elemi erővel rendelkeznek^, hogy azoknak meg­valósítása biztosítva van., A keresztény agrargondolfct nézetem szerint ugy fajpolitikai szempontból,, mint gazdaságpolitikai szempont­ból olyan erőt reprezentál, amilyen erős politikai gondolat sok i­dőn kere3Situl ebben az országban nem volt^ Amidőn a kereszténységet hirdetjük, sohasem gondoltunk fele­kezeti kérdésre é3 problémákra^ Amidon a kereszténységet -hirdetjük, akkor sohasem gondoltunk arra, hanem igenis arra, hogy a magyar­nak adassék meg, ami magyar^ Elsősorban arra gondoltunk, hogy a magyar földterület -amelyet a mí őseink elfoglaltak., adassék visz­sza a magyar népnekv Amidőn tehát fajvédelmi politikát hirdetünk önvédelmi politikát hirdetünk és önvédelmi politika hirdetésére mindenki jogosult. Mi hirdetjük a szociális éréket, de nem a modern kor hangos jelszavaival! hirdetjük a testvéri elveket, testvérek­kel szemben a felülről jövő áldásos politikát, amelynek nincs szüksége revolucióra, hanem amely biztosítva van egy evolúciós fejlődés következtében. " ' Jj' " u

Next

/
Oldalképek
Tartalom