Napi Hírek, 1922. március/2
1922-03-27 [0032]
ködjének közölni, . , '. Itt van íamöennekelőtt as őstermelés, a fold, Aa ország' legnagyobb tőkéje logwgyolju kincse ma is a földbirtok* A többtermelés politikájának a £ öldb51 30311 kiindulnia, Amikor mi a magunk rész érői földf birtokreformot calnálvnk és arra törvényt hozunk, hogy az uj kisaaiszteneiák ezreit teremtsük meg, nem állhatunk meg ennél a pontnál, nekünk arra kell törekedníink, hogy helyes kormányzati politikával a kisgazda társadalomnál a többtermolés fajlessSásét lehetővé . is tegyük* A többtexmeléanek alső feltétele a szaktudás;• gondoskodnunk kell tehát, hogy a népoktatás a szakoktatással kiegészüljön*' * ezt az egész vonalon biztosítanunk kall, De es sora elég, 3ekünk a kis mintagazdaságok sorozatával kell az országot behálóznunk* Mert nem elég arról gondoskodnunk, hogy az iskola padjain tanulja meg kisgazdát ár sadaimunk a technika vívmányait. hanem azokat maga ' f? 11 * Jogy kereeztülvlhe3ae a saját gazdaságában is, Sekik látható oktatást kell adnunk az által* hogy az egész országot behálóztuk, kis mintagazdaságokkal, hogy minden kisgazda maga győződiek meg ós láthassa,, hogy miképen szolgálhatja a saját, de az ország érdekét is azzal,, hogy a saját birtokán többet termel* Ugyanéaak ki kell íl^lVi.T 1 ^ Z érdekképvisfe tekét ía» Az érdekképviseleti! tőrvényt meghoztuk.de azt most életre gall keltenünk, Ehíe bele kell viSi a^kisgazdatársadalomnak demokratikus szellemét, mert as érdekképviselet nemcsak arra való, hogy annak a révén a koxmánytól epa vagy más előnyt vasaljanak ki maguknak, hanem arra való*,, elsőanaban. hogy a gazdatársadalom a saját ügyeit ott megbeszélje.Sskereteit gyarapiaua* hogy alkalmat nyerjen arra. hogy esen érdekképviseleten belül a maga érdekeit a helyszinén,a vidékfe a saját gazdaságában^is előmozdithaesa* A többtermelés érdekében állót tenyésztési rekonstrukoiója egyik legnagyobb, feladatunk£ A háború 8 a forradalmak* az idegen megszállás, az ország állattenyésztését a züllés szélére juttatta.. Állattenyésztésünk megapadt számban és kTolitásbaa* Itt van mindsaaekelőtt a lótenyésztés* Első feladatnak az* hogy azokat a nagy állami ménesblrtokokat 9 amelyek a lótenyésztés szempontjából a legnagyobb fontossággal bírnak, újból modern alapokra helyezzük éa ezáltal a léteayéeztéa kvalitását újból emeljük* ami előfeltétele annak jibhogy Magyarország újból az a lóazportálő állam legyem» amely ellátta úgyszólván az egész világot tl«z annak idején elsőrendű ló&oyaggal* Nagy fontossággal bír épigy a marhatenyésstés is* Mi a Balkánon és a Balkánnal szemben ugyanazt a ezerepet vehetnők át, amit 3válc velünk és a többi európai államokkal szemben teljesít, de itt is elsősorban a kvalitást kell fejlesztenie A ga£asági szakoktatás., a mintagazdoságok és az érdekképviseletek.rétén hozzá kell férkőznünk a kis*? gazdatársadalom eszéhez és szívéhez %a a tcrjyésztést ilyen irányban kell vinnünk., mert ezáltal nemcsak a gazdatársadalom., de az ország kiviteli érdekeit és valutánk emelését is lehetővé tegezük, A háború alatt a növénytermelés s a kertgazdaság, a zöldség és gyümölcstermelég nagy lendületet' vett és pedig azért,, mert gabonánkra szüksége feoit a külföldnek, a hadseregnek es városaink és mi magunk úgyszólván zöldségből és gyúmöloe bői•éltünk*. Ez a fejlődés most ismét megakadt sőt egyenesen visszafejlődött',; Ennek okai a szállítási nehézségekben keresendők* amelyek elsősorban 'lehetetlenné teszik a külföldi piacok elejtését* Ha ezen változtatunk és termelésünk szolgálatába megfelelő ipart állítunk, amely a nyersterményeket itt dolgozza fel, abban az esetben a zöldség 'és gyiimclőstermelés újból nagy lendületet vehet,, Da továbhvaegyekÍ! Az Alföldön nem-maradtak erdősegeink,, Abban a helyzetben vadunk, hogy a külföld nem segít rajtunk,. Maholnap a a Alföldön nem leej£? : fa, meri- mindenki kezdi. Illetve tálén már be is fejezte ama?: erdők pusztítását melyek eddig a'kb.'.ségek... ragy egyesek kezében voltak A külföldről as import könnyen megakadhat, As -Alföld fásítása nagy és súlyos probléma. • 5 erdőtörvényt kell alkotnunk és ennek keretében biztosi tannak azt, hogy Alföld fáaitáea most fj&T nagyobb mérgeket ölthessen, : A belvísek Uosapoiása, a szikes talajok mogjavitása és kihasználása mind olyan problémák melyek részben törvény, részben pedig kísérletezés utján oldhatok meg Tisztelt Polgártársaim! Magyarország nemcsak mezőgazdasági állam c Magyarország ipari állammá is kell, hogy fe j'l.ődiék;,. Ha végignézünk kulkereekedelmünk statisztikai adatom*; azt latjukj hogy az utolsó évben huszonkilenc milliárd importunk ós esak tizenhárom milliárd exper wünk •"Olt, tehát tizenhat milliárd értékű áruval többet holtunk be az országöQ, mint amannyít kivittunk,, Ilyen külkereskedő Imi mérleg mellett vein-" tánkat stabilizálni nem lehét v /Iga?' ügy van!./ Ebben az országban elérkezett az ideje és lehetősége annak, hogy ipart teremtsünk és hogy nyersterményeinket elsősorban mi magunk dolgozzuk fel /Elénk helyesles/ Behozatali mérlegünk paaszivitása elsősorban a ruházati ipar tejére esik,, A pamut, gyapju s len, kender,, a selyem és egyéb szövetek terén 12-13 milliárd értékű árut importáltunk ugyanakkor, amikor nyers gyapjút vittünk . ki és ugyanakkor, amikor nyerjtermenyeink idehaza rendelkezésünkre állanak; Amit a kormány tehet és ez most már sietős kötelessége is. az, hogy olyan iparpértolási, iparfejlesztési és olyan uj iparágakat meghonosító programúit állítson fel, amely saját nyerstermenyeink feldolgozásét biztosítja^ /llénk helyeslés*/Magyarország nem nélkülözheti ezen a téren a külföldi 'tőkét; nem nélkülözheti azért, mert saját tőkénk nem elegendő ahhoz, hogy mindazon iparokat felállítsuk és olyan vállalatokat létesítsünk, amilyenekre szükségünk van. Ebben az országban megvan a nyerstermény, megvan a fogyasztőpiac - Itt van a közelben a Balkán - kell, hogy Magyarországnak la nagyobb és terjedelmesebb fogyasztópiaca legyen. Megvan ebben az országhaan a Eoltarfok is. amely az ipar fejlődéséhez szükséges megvan a városi*r©?}*-
