Napi Hírek, 1922. március/2
1922-03-23 [0032]
§ A Magyar Távirati Íroddfielenti: A kormányzó a külügjminisÉ'ier előterjesztésére tahvári és tarkeöi dr. Tahy László rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott 1, os ztályu követségi tanácsosnak a prágai magyar királyi képvisele t vezetése adói saját kérelmére történt felmentése alkalmából e minőségében teljesített buzgó és odaadó tevékenységéért a rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri jelleget adományozta $ egyben megengedte, hogy neki teljes elismerése tudtul adassék, § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Külügyi Társaság ma délután 5 órakora parlament delsgációs termében Apponyi Albert gróf elnöklésével ülést tartott,. Az ülés elején a Társaság külpolitikai osztálya foglalkozott a nemzetek szövetségének támogatására alakult francia,sjpanyol és olasz csoportoknak a génuai konferenciára vonatkozó határozataival, A Külügyi Társaság külpolitikai osztálya ugy határozott, hogy szemben a francia és spanyol osoport határozatával, amely a génuai konferencia jelentőség ét akarja leszállítani, az olasz csoport álláspontját teszi magáéváj amely tudvalevőiég üdvözli a génuai konfe re nciát és kívánatosnak tartotta, hogy a nemzetek szövetsége is olyan irányban fejlődjön, mint a génuai konferencia„ahol valóban minden nemzet képviselve van. , t ^zután folytatták a nemzetek szövetségébe való be1 ép és Iwémm megindul t vitát. Apponyi Albert gróf az eddig elhangzott felszólalásokra reflektált. A felszólalások során nyomós érvek hangzottak el ugy a nemzetek szövetségébe való belépés melle tt^mint ellene is. A belépés ellen alegerősebb érv az volt, hogy"a nemzetek szövetségének jelenlegi sze rvezete egyáltalában nem felel meg azoknak az ideáloknak, amelyeket a Külügyi Társaság szem előtt tart, A második érv, amely szintén igen nyomós az volt. hogy kétséges, vájjon Magyarországnak a nemzetek szövetségeké való belépése konkrét eredményeke t tud-e. majd felmuta tni, 0 maga elismeri az ellenérvek súlyát s de mégis azon as állásponton van,hogy Magyarországnak a nemzetek szövetségébe be kell lépni,azzal a f eni art á^ssal,hogy a kormány kötelessége bizonyosságot szerezni arról, vájjon a felvételre irányuló lépés nem fog-e vi sszauta3i tásra találni. Belyes"'•.k tartja a népszövetségbe való belépést', mert ha Magyarország nem tagja a nemzetek szövetségének, akkor osak kívülről kritir zálhat mindent, míg ha tagja, a Magyarországot érdeklő aktuális kérdéseket állandóan napirenden tarthatja. XülöhŐsen a kisebbségek ügye és a lefegyverzés kérdése teszi indokolttá a belépést, aa a nemzetek szövetségének tagja vagyunk, akkor a bejelentett panaszok tárgyalásánál minket is m/eg kell hallgotni. A lefegyverzés kérdésében, ha a nemze tek fzöveis égének tagja nem vagyunk a reánknézve oly fontos szomszédos államok fegyverkezésének kérdésébe nem szólhatunk bele, mig ellen kazó esetben megvan a jogcímünk, hogy állando a n felhívjuk a nemzetek szövetségének figyelmét, hogy a szomszédos államokban a felfegyverzés maximumát fentartjék. De különben a béke szerint iiz év múlva Újból meg kell állapi tani a lefegyverzés kérdésit és nem tart ja célirányosnak, hogy akkor ismét távol legyünk ennek a lehetőségétől. Székből látható, hogy nem volna' egésze n eredménytmlem* konkrét kérdésekben sem, na a nemzetek szövetségébe belépnénk. Kyomós. érv a belépés mellett a háborús fenyege tés elhárításáról szóló 17. szakasznak épen egy f Ma gy ar országot éri legutóbbi háborús fenyegetés kapcsán a nemzetek szövetségének titkársága által jelállitott magyarázata.. Ennek értelmében, ha tagjai vagyunk a nemzetek szőve ts ég ének, háborús orvtámadás siien inkább megjvagyunk védve mint ellenkező esetben. Dacára mindazoknak az érveknek, amelyek felhozattak a nemzetek szőve ts égén ek keletke zése eiien.. ugy látja, hogy belevés esetén nemzetközi pozíciónk emelése tekintetében ki&zdjni'thaTatlan eredményeket érhetünk el. Ez a cél megérdemli, hogy meghozzuk a financiális áldozatokat. A folytatólagos v,itában György Endre . Földe sBél g 9 íriessmín vándorj Illés uozsef, Kutkafalvy Miklós és Szaaecz Ky-Kardoss Lajos vettek részt. Felszólalásaikban csatlakoztak gróf Apponyi Albert véleméhyéhez. Saját érdekünk és kötelességünk minden alkalmat feIhasználni arra* hogy az ország érdekeit előmozdíthassuk, s ha csak egy kavics is az, amit elmozdíthatunk Magyaro rszág fa jlődésének útjából, nem szabad az alkalmat elmulasztanunk.. A felszólalás ok után .Apponyi Albert gróf az e szmecse rét bezárta azzal,, hogy meleg háláját fejez te ki a Külügyi Társaság tagjdjnak, akik érdeklődést tanúsítottak és felszólalásaikkal a vitát érdekessé tették«Az értekezlet természete kizárja azt, hogy határozatot hozzanak; az elhangzottakat a következőkben foglalja össze: Az értekezrItt egyértelmüleg megállapította, hogy a nemzetek szövetsége a mai alakj ában nem felel meg annak az eszmének,amclyért mindannyian melegen érzünk, hasonlóképen megállapította azt is hogy amennyiben a nemzetek szövetségébe való felvételt kérjük ezt cs*tjl olymódon tehetjük meg, amely nemzetünk digni tásának me gfeleW t /és számot ve t a j ódkaratnak azon igen csekély mértékével. amelytt eddig tapasztaltunk, A felszólaló • soknak túlnyomó többsége a nemzet érde keinek megóvása céljából igenis szükséges a nemzetek szövetségébe való belépés és a munkájában való részvétel. Bizonyos aggodalmak merültek fel arravonatkozólag, hogy másjellegü a* a kötelezettségi amelyet önkéntes belépéssel vállalunk és más az amelyet reánk erőszakoltak. ÍÁL&féu*A, helyzetünkben hajlandó Macchiavelli tanaival élni. Mégegyszer háláját és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a vitában résziveitek és ezzel az Ülést berekesztette*^^. — — — — "•"•"•*" '•"j'VVii.la LEVKI.TÁ» Sír
