Napi Hírek, 1922. március/1

1922-03-15 [0031]

U o s s k v a , március 15. Szopj e toros sorssá g varsói teljhatalmú képviselője köve telte, hogy bo csássak szabadon a krakói és ^lembe rgi fogházakban internált oross állampolgárokat, akik a többi politikai foglyokkal együtt éhségsztrájkba lé,otek. ".követelést március lC.-én tel­. je 3i te tték./üTl./' L o n d o n,március 15. A Daily Mail párisi jelenté­be- sserint csaknem bizonyosra veszik, hogy az angol kormány ­helyzet következtében a génuai konferenciát nem tartják meg április 10,-én. A francia •külügyminiszteriumban utaltak arra, hogy Franciaország már eleve osak feltételesen egyezett bele a' konfe re nciába. A Westminster Gazette párisi tudósi tój a szerint francia politikai körökben a nézet as, hogy a génuai kon­ferenciát bizonytalan időre elhalásztjdk. A konfe renc­ciát a jelenleci körülmények közt nem lehet megtartani, roincaré nem exlenzi az Oroszorszaggal való éfőJiuős ks res­kedelmi viszonylatok újrafelvételét, de szembeállítaná egy­mással az angol-német eszmét, /Oroszország mint termékvásárló/ és a francia-belga e szmé t>/az /orosz jövedelmi források kihasz­nálása/. Franciaországnak Oroszorszaggal szemben folytatott politikája teljesen független Génuától. Franciaország Génuá­ban legfeljebb jobh telié teleket szerez Oroszországtól. Bizo­nyos, nogu a franciák kívánnák az Oroszországgal váló tár­gyalásokat. Á két ország közti meglehetősen élénk kereskedelmi forgalom a legjobb bizonyítéka annak,hpgy a franciák hangú, lat a as Oroszországgal való egyezmén y haladéktalan megkötése melleit van. A franciákat a génuai konferenciafeláldozására irányuló szándékukban erősen támogatja az angliai helyzet. Kérdéses vájjon Anglia egyáltalán elmegy-é Génuába és Lloyd George a génuai konferencia előtt vagy után lép-e vissza. Most, hogy a Jóvátételi és a leszerelési probléma már biztosan nem Kerül szőnyegre, joggal lehet kérdezni, mii vár Németország Génuától. Németországnak módjában van megállapodni a Oroszország­gal anélkül, hogy vele együtt a génuai zöld asztalhoz ülne le. A valóságban ugy áll a dolog, hogy Néne tország meg tudott egyez­ni Oros zo rszággalés ez hozta léire a francia tervezetet. Fran­ciaország most már nem teheti meg K hogv durcáskodjék;, most, már arról van szó, hogy versenyre keljen fíéme iországgal./MTl./ Hóm a, március 15. Facta mini szt erelnök folytatja: A je le tjp pillanat nehéz,de a kitűzött cél elérése abszolút # ­Hitelesség. Megmarad az a szökés, hogy a címletek névre szól­nak^de megengedik a fakultatív módosítást zal a feni ar'társal, hogy a ne/r* névre s zOló címletek után illetékéi követelnek. A hite le kei és a t akar ékíulaj doni meg kell védeni a bank':alandok ellen. A külügyi politikáról a miniszterelnök ezeket jele - • tette ki: Olaszország, amely hadseregének hősiességé­vel legyőzie az ellenséget nemzetközi téren nem került össze­ütközésbe jog szerint^a többi népekkel. Olaszország a nemzetkö­zi konzorciumban a békét képviseli. Külügyi politikánk alap­elve a h.üség t ama nemzetek iránt, amelyek a háborúban oldalunkon harcolták. Angliához való barátságunk hagyományos és irányelve az olasz politikának. Olaszország és Franc iaország barátságát nemcsak a faji és nyelvi rokonság, hanem az is erőssé kovác s olt a, hogy közös, régi, dicső hagyományaik vannak , és a legutóbbi harcokban ugyanazokért <-az eszményekért küzdöttek;. A le győzőt ie k iránt 01 aszország semmi gyűlöletet, sem haragot nem érez. "éras i országgal Szemben a legbarátságos bb ér zéseket táplá ja, meri tudja, no^gy "éve tország mindig a kul­túra és a haladás tényezője volt és as lesz a jovóben is. Olasz­ország bizik.abban, hogysem tország tiszteié foen fogj a tartani kötelezettségeit és a jövendőbeli Európának békés eleim lesz s együtt fog működni a többi-nemzetekkel a gazdasági ujrofel­v építésben , Oroszországgal szemben Olaszország nyíltan megmutatta', hogy politikáját a libe ral izmus fenköli eszméinez igazítja, ami egyébként legjellegze i~sebe vonása az o'asz népnek, Olasz­országnak Oroszországgal szemben nincsenek eloi t életé i és n_em szándékszik annaft belügyeibe beavatkozni. Olaszország Oroszországgal ke reskedelmi szerződési kötött meg ami kiinduló pontja a je lent őse bb egyezmén ye kne k és? kap cso' átoknak ai tol a pillanattól kezdve, amelyben a két ország tökéletesebben meg­ismeri egymás állapotúi és erőviszonyait* A legutóbbi fiumei események erősen megzavarták fiume rendjét é s nyűg almát. Olaszország a fiumei kérdési az olaszság szabadelvű álláspontjáról tekinti, de ez nem téritheii ^ le arról a l.jális útról, amelyei számára a nemzetközi kötelezett ségek írnak elő,. A jugoszláv királysággal Olaszország jó szomszédi viszonyra akar lépni és előnyös kereskedelmi forgalmát akar megteremteni. Snnek elérésére sürgős tárgyalásokat akar folytat, ni, -melyek as európai kéraéseket a rapallói szerződés végre­•-Jiajtáéa dolgában meaoldhatják, abban a formában, hogu a két nemzet barátságos és hatásos módon együtt működne esek a gaz­: áasá«i téren. Jugoszlávia elu áll amcsoportho s tartozik, amely­re Oj. aszország r okonérzésse1 tekint', mert hasznos és fonios politikai é3 gazdasági egyesülést lát benne és élénk óhaja, hegy ezzel a csoporttal* a béke me ge rősi tés épen és az osztrák­magyar monarchia utódállamainak normális gazdasági életének vi sszat érit és ébin közreműködjék. 01 aszó rszág mindig azon vplt és azon lesz, hogy Ausztriát megmenthesse gazdasági ínség -Soől ás lehetővé tegye néki a normális életet. • Olaszország teljes Összhangban van a többi népeket 1', a nagy északamerikai köztársasággal legutóbb uj bar^tsá^goj kö­tőit és gyümölcsöző együttműködést kezdeti. A washingtoni kon­ferencián a z *g ye sül T államokkal egyetértésben ~. világbéke szi­lárdabb alapjai érdekében működtünk közre t csökkenteni óhajtot­tuk a fegyverkezés súlyos terheit és leráztuk alapkővét a tá­vol keleti liberális- politikának. (i^dkeaJl \ /fcv/"

Next

/
Oldalképek
Tartalom