Napi Hírek, 1922. március/1
1922-03-01 [0031]
(J h *a r k o T , március 1, A szovjetekre inai egészségügyi népbiztosság a tavasszal várható kolerajárványra való tekintettel a védőintézkedések egész sorát légtette életbe. Elrendelte az orvosi személyzet, a vörös csapatok/ munkások, a diákok és a kivándorlók háromszori beoltását,. Két és-'félmillió oltásra való oltóanyagra van szükség, ennek 60 százalékát-már biztosították., \ lakosság többi részének, beoltass nem kötelező./4f?T/ B e r 1 1 n , március 1./Értéktőzsde/ A magánközönsóg további vásárlásai a mai tőzsdeforgalom irányzatát eleve a szilárdság színezetével ruházták fel. A realizációk,amelyek nyilvánvalóan a hivatásos spekuláció részéről érkeztek, bizonyos papírok gyengülését okozták, így Kattowitz 45 és Hannesmann 2C százalékot veszített. Túlnyomó volt. azonban a 30-40 százalékos javulás, különös előnyben részesültek az Iloe-Hheinstahl és Bybek részvények . melyeknek egy része több mint 100 százalékos emelkedést ért el, A barnaszán részvények, valamint az essenl kőszén is 65 százalókkal emelkedtek, A villamossági papírok a realizáció hatása alatt* hanyatlottak, A kémiai értékek közül az anglo-guano 160 százalékot veszített, de valamivel később megjavult. Az üzleti tevékenység a tözsdeldő alatt inkább fokozódott, a szilárdabb hangulat az árfolyamok további javulásában határozottabban jutott kifejezésre. A tőzsdeidő második órájában azonban a tőzsde magatartása nyeremőnybiztosltásck folytán valamivel bizonytalanabbá vált. A hajózási és bankértékek árfolyamukat bizonyos ingadozások közt megtartották. Görlitz iránt kedvező volt a vélemény, A etettini ós ffissel részvények tetemes javulást értek el, A német petróleum-részvények meglehetősen élénk forgalom mellett továbbra is emelkedte, A devizaárfolyamok a délelőtti gyengülés után a magánközönség nagyobb vásárlásai folytán megszilárdultak. Az egységes árfolyamú papírok meglehetős szilárdan zárultak./MTI/ Belföldi h i r eh . . t. / § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bethlen István ? róf miniszterelnök ma este a miniszterelnökségen tarto.tt aajtóérekezleten a következőket mondotta: A választójog egyik-másik kérdéseben véglegest!öntós még nincsen. A budapesti választások megfejtésére nézve még bizonyos rekonszideráció tárgyává tesszük, hogy lajstromos legyen-e a választás, vagy pedig kerületenkénti. Még ~, iS-nagy^ában tájékoztathatom a sajtó képviselőit a-választás kérdéséről. Amint méltóztatnak tudni, az az értekezlet, melyen a múltkor beszéltem, volt kiindulópontja a nemzetgyűlés kapuinak bezárása óta azon akciónak, amelyet a kormány ebben a kérdésben megindított. Az alkotmányjogi értekezlet, amelynek tárgyalásai és jegyzőkönyve azJ^Sta megjeleníts kormány ott kifejtett álláspontját'nagyjában helybenhagyta és osztotta azt <vfelfogását, hogy rendeleti uton volna helyes nemzetgyűlést öszszehivni esnem országgyűlést. A kormány elhatározta magát ez alapon, •hogy eredétiftervéhez hiven, amelynek megfelelő előterjesztést tett a 'kormányzó uir őfőméltőságának, a választójogát rendeleti uton lépteti életbe. Természetes, hogy ez a rendelet csak ezekre a választásokra érvényes, mert hiszen az uj nemregyülés lesz hivatva : hogy a választójog kérdésében véglegesen állást foglaljon ég törvényt hozzon. Az uj nemzetgyűlésnek első kötelessége lesz tehát, hogy a választójog kérdésében állást foglaljon. Ami a választójogi rendeleti egyes intézkedéseit illeti, nagyjában a rendelet SZT-Aválasztójogot lépteti életbe, amelyet amakidejéiíí parlament elé terjesztett a kormány javaslatában azon változtatásokkal melyek az ellenzékkel való tárgyalás rendjén alakultak ki, és amelyekhez a kormány,dacára annak, hogy tulajdonképen a javaslat a szavazásig nem jutott, kótve nincs, mégis ezeket a választójogi rendeletben honorálni kívánja* Különösen azok az intézkedések, amelyek a választás tisztaságának biztosítására. . vonatkozik, s amelyek a bírói személyek bevonására vonatkozhat, a választás egyes aktusaiban, azután az igazolási eljárásnál>a négy elemi* igazolására vonatkozó intézkedések, melyek megállapittattak az ellenzékkel együtt, be fognak vétetni a választójogi rendeletbe,. |igy kérdés van, me&y az u&olső napokban igen nagy port vert felvés ez a titkosság^illetsrs,a nyilt szavazás kérdése. Ann&k idején a kormányzás-válás zjo jogi J erásls tabán iinté zkÉa é s t vette fel, hogy a választásba vidéki kerületekben t® 8 * IflXs szavazás alaj,Tján* a törvényhatósági városi kerületekben és a fcr..fosban p^lig a^taikosság atapján ejtessék meg. A kormány e; ,. , javaslatában; arriaz álláspontra helyezkedett, hogy a nyilt és titkos szavazás kérdésétfMilt .kérdésnek tekintette. Természetesen miután szavazáshoz nem jct%*t..á Parlament, a kormány kebelében is nyilt kérdésnek tekintette és Jaz'&vazás ut'j'án döntötte Q/k) a kérdést, még pedig az eredeti intézkedédlknek értelmében, ugy hogy a kormány a választójogi rendeletben is a vidéki ker-íaO^ekben a nyilt, a törvényhatósági városi és a fővárosi kerületekben peaíg a titkos szavazást fogja elrendelni. Ez természetesen a kormá,ny /felelősségére történt, mert minden rendeletért a kormány felelős. Ez kormányzati tény és nem törvényhozási tény és a felelősség ezért a kormányt terheli. Az összeülő parlament lesz abban a helyzetben, hogy ezért á felmentvényt, illetve ha más fölfogása lesz, az elitélést meghozza, Ezt azért hangsúlyozom, mert a kormány nemakart ebben a felelősségben senkivel sem.osztozni, valamint a rendeletnek többi intézkedéseire nézve sem. Sem az úgynevezett alkotmányjogi értekezlet, sem a 'pártok, így tehát a kormányzópárt sem kell, hogy e tekintetben a
