Napi Hírek, 1922. február/2

1922-02-16 [0030]

. . • $ I* o n d o n l február I6w MontevideőbOl jelentik; Az uruguayi köztársaság csapatai ma Sir Emest Snaekleton koporsó~ 5^.. oz

í - a

„}

e

S

;n

^^^, ti sztélétetMtdk meg J amelyet a köztársasági öiuokou kivul csak kiváltságos szémályekhek adhatnak meg

ft

; Shackleton holtíestéi, mamditották útnak Délgeorgiá felé*; A bálnavadászok készitette egyszerű faköporsöra az angol király, a rokotook és sok tudomás nyos intézet élővirágkoszoruját helyeztek mig íz uruguayi kormány bronzkoszorut helyeztetett öli amely állandóan díszíteni fogja a déli sarkvidék legnevezetesebb sirjátj A nagv kutató földi maradványait tengerészig szokás szerint ágyülafettái vitték Aíontevideo utcáin keresztu^ előtte az uruguayi katonaság-eg^ gyalogszakasza haladt, a kopors^mogött pedig lovasszázadw A möntevidéói házak erkélyein százz$yal állott különösen,,a nők és valósfeos virágesőt hullattak a halott parancsnok e^^c^ t koporsójára//!í?I/ . v§ London ű február 16;/Ílawas7 Az angol Bank a • leszámitolasijkamatlábat 5 %±rol 4

0

5 ?f~ ra csökkentette/MTI/ <t&Ss *Jlt*«ti£ MuúM^i^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / Ks?ckció Jóleső érzéssel hapásávalja és ez indította a felszólalásra, hogy a miniszterelnök is emiismerte, hogy a kisgazdaképp viselők ugy viselkedtek, amint az tőlük várták, A pártvezérekre ürítette poharát. /iüénk éljenzéi és taps,/ Kpzbin a vacsorán megjelentek Bánffy Miklós* gróf külügyminiszter és fcállay Tibor pénzügyminiszter, akiket élénk élj önzéssel fogadtak. Üagyatáai ^zdbó István a legőszintébb tisztelet hangján emlékezik meg kiváló fegyver társáról, akivel együtt oisnálták meg a partot, Bubinek Gyuláról, akit a végzet ilyen súlyos idc-ben sodort el as élők sorából. Rubinék nagy, elme, nagy tufásu, nagy munkabírású férfiú volt, aki céltudatosan ment a maga, utján és alapjait rakta le ennek a mai egységes pár-inak, ürzik a hiányát, érzik azt az óriási csaknem pótáíhatatlan veszteséget, amely a páwt az Ő halálával érte és amikor itt a párt régi és uj tagjai, előtt a jövendőről be szelnek, nagyon helyénvalónak tartja, hogy megemlékezznek ártól az emberről, aki a jövendőnek egyik legerősebb munkása volt; aki mindig együtt volt a párttal jóban és rozsban, hmiékét örökre a szivükbe zárják* Elsősorban volt kötelessége ezen a helyen megemlékezni Subinek Gyuláról, aki tol személyes ellentétek sohasem választottak el,, osak legfeljebb a tezdő munka megindításának módozatai, de amint megtudták gyúzni-egymást, hogy egyet akarnak, rögtön összefogtak és petig olyan erősen; hogy nagyon sok intrika sem tudta Őket U>hbé elválasztani. Mindig merétetták egymást és mindig megtalálták a helyes utat. a párt egységét semmiféle intrika megdönteni nem tudta, az mbinek uyula nagy érdeme volt el, ezért reá csak hálával, a tiszteletnek és elismerésnek legőszintébb gondolatába! emlékezik vissza* -A mostani párt kialakulását is elvi haroók előzték f

eg és bizony eléggé erősen küzdöttek, amíg idáig-jutottak, gy kicsit kemény rz'fT^m fából van faragva a miniszterelnök H és p maga is. Azt hiszi azonban, hogy az elvek tisztázása után a> megtört ént egyesülés olyan szilárd alapon áll; aminő * kemény emberek azt megcsinálták s slyan keményen meg is fogja azt tartani. Sok mindenen ment már keresztül a politikai életben, A besugások titkos információk sohasem tudták eltéríteni az egyszer helyesnek talált útról. Politikai harcok előtt állanak és meg kell mondania, hogy miben látja a legbaayobb veszélyt a jövő Magyarország kialakulásánál. Egyelőre kettőre hivatkozik, azokra , akik puccsal akarják és akarják mejgoldani a királykérdést és azokra, akik felekezeti ellenteteket szitának az irszugban./Ugy van!/* Apikor a mi állásfoglalásunk nyilvánvalóvá leit - mendatta - amikor kiadatott a jelszó és mindenki részéről elfogadtatott, hogy kapcsoljuk ki a királykérdést, hivatkozhatom arra, hogy mi becsületeséén állottunk ezen az alapon $ akkor találkoztak Magyarországon egyesek, akik ezt nem állottál}, hanem puoos* szerűen nyakunkra hozták a kiráMkérdést* Mór most ha újra azt mondják,, hogy kapcsoljuk ki a Királykérdést, lehet-e nekik hinni? /Zajos felkiáltások: Nem lehet 1/ Mem lehet elhinni nekik, hogy kikapcsolják. Mem akarok kitérjeszkedni részletesen arra, hogy akik If,Károly királyt akarnák újra visszahozni ugy, ahogy visszahozták, azok részéről ez igazán haza* árfylás, A viszonyok megváltoztak és mielőtt királyt hozunk Magyarországra, előbb az alkotmányjogi kérdéseket kell rendeznünk./Elénk éljenzés/ A királynak és a nemzetnek jogait tőrvényben kell lefektetni,- de nem ugy mint a régi Habsburgházban volt, hanem a nemzet érdkeinek megfelelően és azoknak, akik IV,Károlyt fűn akarják királynak, ha-hasofiak, nem voina szabd ide •király % hozni addig, amig az alkotmányjogi törvényeket meg nem csináltuk. Mert amikor a király már itt van, ha, akkor csináljuk az alkotmányjogi törvényeke t, a numzet érdekei nem mmmmmkni tidnak érvényesülni, A legna/ggobb bünt kövefték ei

t akik ezt a királypuaosot elkövették és a jövő politikai küzdelmekben a legnagyobb ellenfeleink azok akik ebben a puccsban benne voltak. A másik kérdés a felekezeti kérdés. Mi nem kérdeztük^ meg egymástól a pártunkban, kinek mi a vallása. /Meskő Zolm t£%;V5ak Aováce J, Istvánét tudom; másét nem,Zajos dsrültség/ ü's a vidéken mar egyesek arra hivatkoznak, hagy mi kálvinié ta királyt akarunk Magyarországon, Ez a beállítás a legnagyobb