Napi Hírek, 1922. február/2
1922-02-23 [0030]
e B kiadás. 1922, fíbruár 23.77 óra 4$pero. - £is nemzetek - . - mindig súlyosabban érzik nagy embereik cl vesztését, de a véeizteseg kétszeresen stift - olyan Időkben - aminő a mostani ia - amikor egy saroknyi nép tört szárnyakicai küzd élte folytatásáért. Rubinok Gyula ki vet el tehetség, rendkívüli munkaerő és hatalmas jellem volt., iU romévtiz ed es munkája összeforrott korának egész gaz dasá&t őrt én sím é vei s hatásai kisurgároztak a^í ország határain tul ia az agrármozgalmsk körére. Axe^uányi István gróf alkotását, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületei?, az ő rendkívüli, szeryező tehetségével sikerült arra a tekintélyre és hatalomra jUttani, amelyet az egyesület az utóbbi évtizedekbon élvezett. Szerepe akkor kezdődött-, aiaikor a magyar mezőgazdaság legsúlyosabb éveit élte* A kíméletlenSággal nagyra nytt plutokráoia ráfeküdt a mezőgazdaságra. A paza'asáSi liberalizmujá oV spekuláció szabad préűd j^áobta^da az fgrár rétegeket. A hiteluzsora féktelen orgiákat Ült és megtizedelte a kdzépbirtokoa osztályt. Bubinak Gyula a maga éles elméjével csakhamar rámutatott az agrárválság legfőbb okára; a mezőgazdasági vámvédelem taL jes hiányára. Ausztria nemosupán politikai téren nyomott el űennunket, hanem ennél ia maradandóbb károkat okozott a gazda-" sági elnyomással. A külföldi szerződésekben megvédte az osztrák gyáripart, de védtelenül hagyta a magyar mszögazdaságot. Az agrárvumpolitikai harcok élén kezdettől fogva ott állt Rubinek GySa a maga alapos szaktudásával. Az sgrárvámpolitika terén elismerten • T7??ÍT? él ?ív^ olt 1 £í om évtiS9dl S Magyarországnak.A vámpolitika mellett a többtermalés, a szoeiali#olitika és az a>rársarvezkedéa terén tünt ki. A gazdák minél kitérjedtebb megszervezésében látta a védelmet a mezőgazdaság jövőjének biztosítására. A munkásságot össze akarta hozni a gazdákkal, mert ugy vélte honosokkal több a közös érdek közöttük, mint amennyi elválaszt Ja'őket! A mezőgazdasági érdekképviseleti rendszerben, amelyet ő vitt keresztül a parlamentben^ mint földmivelősügyl miniszter, egyesítette a gazdákat és a mezőgazdasági munkásokat. Az Országos gazdasági egyesület felvirágoztatásán tul a vármegyei-gazdasági egyesületek életrekeltóse, a gazdasági egyesületek országos szövetségének megteremtése és a gazdakörök szervezése is összeforttaz ő tevékenységével, nem volt szövetkezeti mozgalom, amelynek megindításában ne lett volna hathatos része. Egymásután szervezte a". L mezőgazdasági kiállításokat és kongresszusokat is. A többtenaelés lényegét és fel tóteleit senki olyan alaposan nem fejtette ki, mint ő. A többnermelás kiinduló pontjának a mezőgazdasági ismeretek terjesztését tekintette, amelyért azintén rendkívül sokat tett, A mezőgazdasági ismeretterjesztés szolgálatába állította a sajtót és 3#könyvkulturát is, Tragikuma hogy ő, aki a 3ajtót oly. nagyrabecaülte, a sajtó részéről kapta áz első mérgezett nyilakat* ;De magyarázata ennek az, hogy oly kormán élt, amikor az, aki az első arcvonalban közvetlenül küzd az ország 1 • Javáért ós nagy tehetségét ráfizetéssel adja oda a hazáért, ezzel arra Ítélte magát, hogy céltáblája legyen tehetségtelen senkik céllövő játókalnak: s lábtörlője azoknak, akik maguk többnyi jm\ iszapban járkálnak. A A forradalom megrázó tanulságai vitték a politikai frontra, 7ezóreszméiét: hogy az országot csak a demokratikus keresztény és nemzeti agráriránysat alapján lehet restaurálni, vas következetességgel iparkodott keresztülvinni. Az agrártársadalom harmonikus egyesülése ütötte a legnagyobb cserbát a gazdasági liberalizmuson is. De ez az egyesülés hatalmas támassza volt a keresztény nemzeti rondó latnak is. Talán ez a nagystílű munkaprogramra ja, amely a magyar fal razdasági felemelésére és a szövetkezet* élet fellendítésére irányult, okozta, hogy tervszerű hajsza indult ellene. Önzéssel ós panamával vádolták azok, akik a gazdasági életben eL.am bírják képzelni az Ideális célkitűzést és az igazi altruizmust Pedig ebben a hajszában ő osak colpont volt, mig az igazi ellenfél, melyet tönkretenni akartak, a már-mar erőspdő keresztény gazdasági erogyűjtés s ebben a szövetkezeti gondolat volt. Rubinek testével ós szivével védte a magyar faj gazdasági nekilendülését, üietét áldozta érte. vej. y«w £ binek Gyula mégsem halt meg. Agrárpolitikánkban az 6 . nagy szelleme él még so2- s a magyar föld áldani fogja nevét, aindenkor. • - - • § A Magyar Távirati Iroda Jelesntls AZ Országos 5<^OT* náos 1922.február 23-an Teleszky János dr.elnöklete alatt tartott ülésen foly©ügyeket tárgyalt. volt nemzeti kozepp^L!ffi a ^5S» *a t K oós István, dr Wlnkler pésüket az ^^l^^vétfTfÁ íSoa, iombori Rónay Gyula, BalázsIstván, ttjfaíussy Lettso* p ! te ^t^dRzkv Gyula, Pavlik Ferencz, Pépby íázy litvln, dr Kéry J^| is t^^g, ílpSii* Balázs Béla, Wenokhstai pSter. GyfJ^ff^^^^lSiSSr Pál, Daróczj^ Aladár, •a^J}**^/*- J Álf dr! PÍ.SÍ ila? P?cnly Mihály/KÍSS Ernő, S zenes sy Aladár és Szómbathy Kálmán, S & a országos Körponti Árvizsgáló Bizottság megütközéssel tarlfaemolis es a forgalmi adó pedig •»•.« ™VS a ei&or Irat felemel? kistó* a saját íracfaübea ^**l? r %fL!? S |slÍeícati^Ií Áríizaeáló Bif-otV ..iKorfb* ***** ******magiaaitte, iraat /mA
