Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-05 [0029]

apasági keresetet indítani. /-Derültség./ Ha javaslat'a kompro­misszum eredménye is volt, egy kompromisszumért as illető mi­niszter a felelőssége t kell hogy vállalja. Ha én ezt a javas­latot kompromisszum utján olaalnám meg, politikailag azért ép­oly felelős volnék, mert hiszen nekem a kompromisszumban csak odáig szabad elmennem, ameddig azt saját felelősségemmel fedni képes vagyok. Hiába akar fázsonyi kibújni as alól, hogy most a saját javaslatával a közösséget nem. vállalja* A mi.3avaslatunk messzebb megy és ennek folytán'kénytelen vagyok_ tagadni akt,hogy r:.eki jogcíme volna minket támadni és kívánni, hogy mi Biesj 89 bb menjünk", mint ő ment négy év előtt,. Ugyancsak ő a választási szabadság kérdésével foglalkozott és ttlfej tztte-, hogy a sajtó­szabadság nincs helyreállítva, 8 katonai bíráskodás polgári e~ gyének felsti még mindig érvényben van, internáló tábor van, a kormány beadott általános munkakötelezettséget tartalmazó tör­vényjavaslatot és amíg ilyen szimptómákat lét, f$l t attól, hogy • a választások szab od.se.ga nem lesz biztosítható. Ami a sajtószabadságot illeti, a cenzúra teljesen megszánt*. Ami a sajLtöszabadségoí szerinte fényege ti, as'az 1914. évi sajtotörvény, as magéhanfoglaljei a kormány részére azt a jogot, hogy a lapok kolportázs,jagái bizonyos esetekben meg­szüntetheti. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy rendeleti u­ton törvényt változtassak; Ka a nemzetgyűlés ilyent el akar ha­tározni, alhatároshatj a. Azt hiszem azonban, hogy erre ma már nincs idő, de szükség sincs rá, mert. 1920.-ban lefolytatódtak a választások, ez a törvény akkor is törvény volt, ma i$ tör­vény, akkor sem volt baj miatta, s azt hiszem most sem less e. miatt semmi baj, Ami az 1912, évi kivételes törvényt illeti, amely ma-gában foglalja azt a rendelkezést, hogy bizonyos ese­tekben a kormány egyes lapokat teljesen beszüntethetes is törvény, mely érvényben van,de a szel a törvénnyel én nem él­tem eddig sem, pedig azt hiszem, voltak eddig is olyan pillanatok, amikor talán indokolt lait volna, hogy éljek ezzel a törvény­nyel . / Az, hogy uddig sem éltem eszel a törvénnyel, es o multami talán bizonyos garasciét nyújt arra, hogy,"ha egyes iopoft- nem fognak, olyan tónusban irni, amely reámnézve köteles­seggé tííssii^hogy ezzel a törvénnyel éljek, ezt 4sui6n sem fo­gom tenni éé kijelentem, hogy ha a lapok erre igazán komoly okot nem adnak, ezzel a törvénnyel semmiféleképen sem fogak él­ni* Az azonban világos, hogy egy olyan sajtókampányt, mint a­milyen. 19i8.-ban a forradalmai megelőzte, semmi körülmé­nyed között sem vagyok hajlandó tUrniJMlénh helyeslés./, mert as országnak a konszolidációja mégis csak sokkal nagyobb érdek, mmt^as, hogy egyes sajtóorgánumok csak azért, hogy egyik vagy" más ik, helyen egyik vagy másik párt Jelöltjének több sanszot nyuj.tsanak, az orsság köznyugalmat felboríthassák, ikkem tehát a oecsületes és bizonyos határokon belül mozgó sajtóorgánumok­Kai szemben eszemágában sincs, hogy a törvény ssigorával éljek, viszont azonban az 1913.-if^a állapot okat a választásokkal kap­csolatban ebben as országban megtűrni nem vagyok hajlandó. 4mi CL katonai ü iráskoaás kérdését illeti, a kémkedést kivéve, a többi összes kérdésekre nézve megssüntetjük a katonai Diráskodást minden civil személy felett. , .^aj.nos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy as in­ternáxásrol lemondhassunk. Ma Oroszországból bizonyos tömegek jönnek haza és köztük kitanító it bolsevisták, bolsevista-is­kolákat végzett egyének, egyenesen azzal a szándékkal küldetnek Mag yarországba, hegy itt az állapotokat felforgassák, addig lehetetlenség ennek as intézménynek egyszerű megszűnteté e. Üz{ természetesen nem Jelent i ast, hogy mi ebből politikai fegyvert akarnánk bárkivel szemben is kovácsolni. A munkaköfeTeze tt3égr ü l „szőlő' törvényjavas 1 atot be­tér jesztettük, de majd csak a j&pő országgyűlés lesz abban a heüyzetben,'hogy vele foglalkozzék. Ez tehát semmiféle esz­közt nem ad a kormány Kezébe a választások szabadsága ellen. Rövid házssabályvita után az V./-^vá^T , . •.- 9T°.f Kle belsberg Auno belügyminiszter szólalt feT. ATke-t^évL domi­eiliuk kellékét a kormány a javaslat egyik kardinális rendelke­zéseneK tartja, de azért a maga részéről el tudna fogadni o­lyan módos itást, amely kimondaná, hogy-egysserü lakasváltozás még nem üt el senkit a vál asz tó jog gyakorlásától abban az esetben, ha előzőleg két évig abban a községben tartózkodott, ahol eredet ileg : Lakott. As elemi iskola négy osstályának kel­lékére Yássonyi azt mondotta, hogy k nyilv&nkönyvek nem létez­nek. Vázsonyinak tudnia kellene, hogy ilyen nyilvánkönyve k igen­is léte snek , mert ilyeneket az egyes iskolák vezettek. A jövő­re nézve pedig egészen részletesen szabályoztuk ezeknek a nyil­vánkönyvelznek vezetékét, megőrzését, stb, A nők választójo­gára nézve azt a javaslatot terjeszti a választó j og i bizott­ság elé, hogy mindazoknak a magyar nőknek, akik az elemi iskola- » na,% hatodih'iosztál yát sikeresen elvégezték és a többi három kel­léknek megfelelnek, minden külön jogcím nélkül:.is adassék meg a választó C jog . /Harmadik folytatása következik./ -§ Meleghangú ünneplésben részesítette ma este a Vár­színház közönsége gróf Úinszkyné Pálmay Ilkát, akinek hat növendéke vendégszerepelt a Uebántssirág cimü operettben. As illusztris müvés'snő teljes mértékben meg is érdemelte est as ünneplést, mert akik növendékeit játszani látták, nem akar­ták elhinni, hogy csak kétésfél hónap óta tanulnak a nagyjhüvész­nő kese alatt. A címszerepet játszó Kfyth Marianne finoman isko­lázott hancjával és temperamentumos játékával keltett feltűnést­&lsőrang~u komikusnak mutatkoso tt be Reményi János Chateau őr­nagy szerepében és figyelemreméltó tehetség a Celestint játssó Vér Dezső, bok tapsot aratott Pál fi ilka t , mint fej ede lem­asszony, továbbá í'óth Etusiés Pókai Imre. § A Magyarország i ^egyesületek ffífjMíi^ í^® {'láláztóYogi javaslattól kapcsolatban értekező nagygyűlést^ tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom