Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-05 [0029]

R 6 m H 3 február 6, / XI, Pina pápa 1857,-ben született De sió­ban a 1 milanói érseki egyházmegye területén. Kiváló .munkásságot fejtett ki mint történetire és előbb a milanói Ambrósiánának, azután pedig a va-' Likán i könyvtárnak volt könyvtárosa* 1919.-ben kinevezték varsói nunoiusá és 19#) ,-Ven mint Ferrari utóda milanói érsek lett, Bibornokká mult ev június haviban nevezték ki, /:'*?T» / A conclave marsalljának XlII-ik kiadásunkban megjelent közleménye a következő mondattól egészítendő kis itE* az áldás elviszi az egész világnak aZ ígéretét éa a minden ember rc,3zé*ol forrón óhajtott általános pacifikálás vágyát, /MTI,/ fi ó m o . febwiár 6L Az a körülmény, hogy' XI 4 Pius pápa a Szent* Péter téri külső erkélyről osztott áldást, igen messzemeaő^kommentárokra ad alkalmat Már amikor kire Járt, hogy as uj pápa .a *ius nevet veszi ?fll> már ebben is az utolsó ilyen nevű. pápa engesztelékeny politikája folytatásának jelét látták. Ezt a benyomást ez erkélyen ^ szabadba tett • hihetetlenül bátor lépés még csak fokozta. «&J9b , mondtak mindenfelől. Az egész*felvonulásnak ragyogó, festői jellege volt. Atomeg olv módon mutatta be hódolatát á pápának, mely ezt a jelenetet történel­mivé tette. Csak a filmoperötorök estek kétségbe, mert erre aj eseményre nem számítottak és filmjeiket a pápaválasztás eredményének kihirdetésinél m'r teljesen felhasználták. /MTI./ Pro dLomo; A tisztelt szerkesztőségek figyelmét felhívjuk arra, nogy n ^agvarországban a pápaválasztásról szőlő táviratok között a má# ; sodik szikr atáv irat nem teljes egészében a Magyar Távirati Iroda közlése,, utalunk e tekintetben aJsagyar Távirati Iroda mai kiadásaira. •W BVK »M mm M § A Magyar Távirati Iroda jelenti: - A v&lasstójogi bizottság ^réste $ ómkor tartotta, f. ülését imony i-Semadam Sándor elnöklésével. r^favCvns A mai ülés r el só' fels sóíalőja gróf Sethl'en - István miniszterelnök volt. kiel&'if a javaslat tartamára nézve nyi­latkoznék, egy pár polii ikai kérdésre kivan válaszolni, mely á vita rendjén 'felmerült. Az egyik kérdés az volt, hogy hajlan­dó-e^ a kormány hozzájárulni ahhoz, hogy a Ház ülése meghosszabbit­tas0é%,illetvet, hogy a két évi időtartam letelte után ennek a javaslatnak, esetleg más javaslatoknak tárgyalására egy bizonyos iaú használtassák fel és erre az időtartamra az ülésen meghosszab­bíttassanak^ .. i , Bz egészen céltalan volnaivagy akarja a nemzetgyűlés és vagy kívánja a nmzetayülér letárgyalni ezt a javaslatot: akkor erre a renaelkesé sre álló idő bőven ele­Qendő. mert hisse-n a meghosszabbított ülésekkel, a nyolcórás ülésekkel bőven áll rendelkezésre idŐ f ha as ellenzék nem akar obs truálni azellen, hogy ezt a javaslatot letárgyalhas­suk* Ha nem akarja letárgyalni a nemzetgyűlés, vagy meg akarják akasztani azt, hogy a nemzetgyűlés többsége szavazatával eldönt­se a kérdést, akkor felesleges lenne a meghosszabbítási mert két­három, hét múlva ujbol csak ott volnánk ahol ma vagyunk és újból megho sszabbitáshoz 'kellene folyamodnunk, ami azonban célhoz nem v&zeine» De hosszú időre való meghosszabbításhoz azért sem járulhatnék ho-szá, méri különben kikésünk a vátasztási termi­nusokból', miután a választást legkesőbb abban a határidőben meg kelJ> iartmi, hogy az indemnitás lejárta előtt az uj in­demniíás megszavazható legyen* Hogy ez megtörténhessék, a nem­zetgyűlésnek legkésőbb június 20.-án együtt kell ülnie. Ha ezt az időspáciumot szemügyre veszem, akkor vagy a névlajstromok összedllitásánál, vagy a felebbezéseknél, a.közigazgatási bíró­ság határozatainál) szóval az összes formaságoknál olyan rövid időszakokat kellene megállapitani, ami egyáltalán az egészet formaiitássá sülyjfsztwnéí vagy pedig le kell ene szerelni mind­azokat a garanciákat, melyek e terminusok be tartásaian fe küsznek, és akkor épen a válasz tás i is zt óságát veszélyeztetné az, hogy a lajstromok hebe-hurgyán állíttatván össze, nem áll kellő idő rendelkezésre a fele5bezések komoly eldöntésére; ez esetben fé­lő, hogy joggal szemrehányás volna tehető a kormánnyal szemben, hogy a választási eljárás terminusait öfyan rövidre szabta',hogy iazok*végeredményben puszta formalitássá és^nem komoly garanciá­vá sülyednek le. Ami már most azt a másik kérdést illeti,, hogy ha nem sikerül kellő időpontban le tárgyalni és keresztülvinni a nemzet-' gyűléssel ezt a törvényjavaslatot vagy bármilyen törvényjavasla­tot, amely a választójogot szabályozza,. - akjior a kormány mit fog tenni: 4*z a kérdés már többször felmerült „ En azt hiszem,hogy az ország legnagyobb érdekei fűződnek ahhoz; hogy a javaslat tör­vényerőre emelkedj ék, illetve, hogy a nemzetgyűlés egy vá­lasztójogot maga statuáljon. Helytelen volna" ss nem volna kívá­nat Q-.. az ellenzék részéről, hog^y azt az ódiumot vállalja ma­gára, hogy énnél a fontos kérdésnél lehetetlenné tecte a nemzet­gyűlés többségi akaratának érvény esüléséf azzal, hogy a tárgya­lási kihozza olyan Aáőpontra, amikor már* a nemzetgyűlés időtar-­tama lejári, Ma is bízom benne, hogy az ellenzék nem fog ehhez a fegyverhez nyúlni .Beismerem, hog"y ez a fegyver teljes mérték­ben birtokában van,de az ország érdeke és a saját érdeke az.hogy ezzel a fegyverrel ne éljen, kert hiszen nemcsak a kormányt . terheli a felelősség, hanem az ellenzéket is mindenért^ ami az országgyűlésen történőik, etzért is, ami keresztülmegy, de a­zéri is,ami meg nem' szavaztaiik, azért is, hogy ha a választó­jog labilis helyzetbe jutna és az országban nem volna biztos - vagy legalábbis vitatható volna - az az alap, amelyen a válasz­tások megejthetők. En a magam részéről mindent elkövettem,hogy az ellenzék állásfoglalását ebben a tekinte tben megkönnyít­sem; meri én magam fordultam az ellenzék egyik vezeiőférfiá­hoz - még pedig az ellenzék tudtával - azzal a kéréssel,hogy fejtsi ki a kormány megbízásából az ellenzék vezeiőférfiai e­lőtt a kormány álláspontját és tolmácsolja ezt a kérést - gróf Apponyi Alber ttel be szeltem erró'l a kérdésről - és tegye le­hetővé azt, hogy az ellenzék a'választójog keresztülvizeiét garaniálja. kijelentettem azt is, hogy épen a legvitásabb kérdésben, a titkos és a nyilt szavazás kérdéseben, a kormány nem kíván semmiféle pressziót gyakorolni, nem teszi a kérdést kormánykérdé a sej, sem pártkérdéssé* Sajnos, a felszólításra sem­miféle) választ nem kaptam. Fbbol azt kell következtetnem,hogy ta­lán vnn az ellenzéknek egy frakciója, amely etekint*tben máskép gondolkodik és etekintetben semmiféle aaranciaaaásra nem vállal­na z ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom