Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-04 [0029]
n'em ál\ az, mintha a négy elemire alapított vál osztújog demokratikusabb volna annál, amelyet annak idején Ő elűíerj észtert. Astjá javaslatot, mely a nőknek csak bizonyos csoportjait akarja vélasztójoggal felruházni, a maqa részéről elvből visszautasítja* Egyedül, a korhatár felémélése az,- anjilye-t a női választójog tekinteiéuen elfogaa, egyedüli különbségül azért t meri a statisztikának az adatai ezt látszólag indokolttá teszik* Figyelmébe ajánlja ugy a belügyminiszternek,mint a vál asztajog i bizottságnak azt,hogy ha igazi választójogot akarnak alkotni,akkor ez nem alkotható meg másként, mint hivatalos számlálólapokkal, j elent kezesi kényszerrel és annak kimondásával, hogy aki a számlálólapot büntetőjog i szankció alatt kitöltötte, azt nemjhagy hatják ki a választók sorából anélkül, hogy ne értesítenek, Mámódon nem lehet valódi listáikat kapni, Kívánja, hogy a jelentkezés i kényszeres a hivatalos szémlálolapok rendszere, ugy amint mecvoM az ő javaslatában és a Friedrichféle rendeletben, fénmaradj onhogy az a választójog ,amel ye t papíron megadnak^ az élet valóságában isi meglegyen, ' aencé károly; A to rvényj avas latot olyannak tartja, amelyet általánossáabon a részletes tárgyalás alapjául^el lehet és el is keli fogadni, fagy az ország sikerülje a Közjód ex-lexet, amely abban az esetben fenyegeti, ha a válásztójogof~neni![sikerül megatylkoini. &z aktiv választójog kritériumát nagy álk alánossá ab an elfog adja. Az irni-olvasnitudás és a négy elemi iskola kritériuma között alig_ van valami gyakorlati különbség. Ma pedig van gyakorlati különbség, akkor ^z nem az ipari munkásság kárára ésik f hanem a gazdaközönssg válasz toj QQ én ak kárára* Eg y*--s s z t endei, domíciliumot elegendőnek t-art. 2» nők választójoqa tekintetében azonban más kritérium mot kell megállapítani, mint a férfiiknáV; nem tartja azonban helyesnek a választójogoi a gyermekek számához kötni, Kifogása van as I.űara^ra/üs foi s/icedifc pontjának egész beillesztése ellen. A kilencedik pont a politikai bűncselekményeknek üldözése és-a politikai bűncselekmények következtében az állampolgárok kizárása a válasziói Jogosultságból és a választhatóságból, tehát az aktiv és passzív választójogból. Jrolitikai tendenciával sohasem zárt kisem törvényjavaslat, sem törvény választókat a válásstojágból. Hiszen polit-kailag megfordulhat a világ szekere, mint ahogy számtalanszor megfordult. • Hiszen ezt a bűncselekményt sokszor r-f épen azért követték el, mert a mai politikai rendszert vagy azt a politikai rendszert, amelyet kritika tárgyává tesznek, meg akarják változtatni. és meg akarják szüntetni. Ez tehát épen állampolgári jog és kötelezettség, ék a kritika szabadsága, Gr<*f |C5 ekék be T$ Kuno be 1 u&ywi n v&j/ :y Jta 1918. évi XV •-].,.. t.c . 11 §*ának 9% * bekezdése! Hamcz Károlyi A 8. §- ' szerint az is kizáratik a választői :jo— gosultságból és a választhatóságból is, aki például párbajozott. Ha a törvényjavaslat 8,§-ában foglalt^za rendelkezés megmarad, akkor a párbaj és minden néven nevezendő vétség és bűntett lehetetlenné teszi, hogyannak elkövetője választó és választható legyen. Azt hiszi s hogy a választók akarata sokkal tisztábban nyilatkozik meg a titkos szavazásnál, aint a nyilt szavazásnál. Ragaszkodik á birói elnökléshez, vagy legalább is a birói ellenőrzéshez, Hem zárkózik el attól a gondolattól, politikai és közigazgatási ügyekkel lévén kapcsolatba, hogy a mandátum elbírálását a közigazgatási biróságra bizzák. Az a nézete, hogy abban az esetben,ha a nemzetgyűlés a választójogi törvényt nem alkotná meg, a ^riedrich-fele törvényesített rendelet alapján kell a választásokat megejteni. Az országban igen sokan vannak legitimisták, itt is igen sokan ülnek ilyenek, akik azt mondják, hogy a nemzetgyűlésnek tulajdonképen jogi alapja nincs, tehát egyenesen megtámadják annak jogi alapját és létét. Aliitja, hogy a pragmatika szankciót elfogadó országgyűléstől egészen napjainkig az utóisó országgyűlésig ennek a nemzetnek ezer esztendős törtenelme olyan hitvány országgyűlést nem mutat fel, mely az az.országgyűlés volt, amely önmagát feloszlatta és amely önmagának feloszlatása utján a forradalmat felidézni segítette # f Amikor a királyjrekartsaüban 1918. november 13-án lemondott, s amikor az állami legfőbb hatalom gyakorlása lehetetlenné vált, alkotmányunk értelmében azt az országgyűlésnek, tehát az alsóháznak és a felsőháznak kellett volna átvennie. De ez volt a világaakleghitványabb országgyűlése, mert mikor a legsúlyosabb helyzetben volt a nemzet, egyetlen egy képviselő ott fel nem állott^ hogy tiltakozzék az ellen, hogy az országgyűlés önmaga mondja ki elnöke utján a feloszlatását és önmaga dobja el azt a jogot, amelyet a legsúlyosabb 1 dóidban egyedül ó volt hivatva gyakorolni. Akik a legitimistákhoz tartoznak, akik a régi országgyűlésnek jogfolytonosságát hirdetik, mivel tudják jogilag és erkölcsileg indokolni azt, hogy ez az országgyűlés ilyen rést ütött a magyar alkotmányon és igy iíézte elo és tette lehetővé a forradalom bekövetkezését? Mert hogy akkor, amikor az államfő a törvényhozás egyik faktora, bármily okoknál fogva eltávozik,~ nem kutatom, — a nemzet küldöttei, választott képviselői, az alkotmányt igy fogják fel, a hatalmat igy gyakorolják és a rájuk szállott hivatást igy töltsék be, annak csak egyetlenegy oka lehetett, az hogy erkölcsileg nem érezték azt, hogy tiszta választás utján ennek a nemzetnek képviselői és küldöttjei voltak. Erkölcsileg egy defektust kellett srezniök, hogy önmaguk dobták oda az őket megillető jogot és ezáltal lehetővé tették 3 forradalom kitörését. Szabó István /nagyatádi./: Féltek! Hencz Károly: Sz nem indok, mert a nemzet maga nem fél. Egy testület maga csak az egyéneiben félhet, de egy testület, amely az erkölcs, az igazság es 3 jo^á^apján állhat, nem fél* "7<\3sc:ayi v v 'ilmo3í Elfeledkeztek Tiszáról megemlékezni! Hanoz Károlyi isz engem igazol, vagyis az általam emiitett erköl03149ftóta3t- Ci^re terv&éz^) r
