Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-03 [0029]
A választási agitásrió szabadsága rendkivül fontos, ds az nem szolf áihat arra, hogy ennek leple alatt és a képviselőjelöltség ürügye alatt 11amfelforgató, vagy bolsevista propagandát terjessenek egyesek. Ha a választási agitáoíók szabadságát korlátlanná tesszük, akkor mi sem egyszerűbb annál, minthogy a kerületben egyesek mint képviselőjelöltek fellépnek és követelve az agitáció teljes szabadságát, egyszerűen kommunista, vagy más propagandát folytatnak. Tehát ebből a szempontból feltétlenül kívánatos, hogy a választási agitáció igenis, engedélyhez legyen kötve. Az engedély elnyerését azonban nem kötné olyan szigorú feltételhez, mint ahogy ezt a törvényjavaslat tervezi. Mag van teljesen elégedve azzal, amit a Friedrichfóle választójog statuált, ahol ezt négy közsegbeli kérte ós azok kérelme alapján engedtetett meg, Nemcsak abból a szempontból kívánatosjez, hogy bir | zonyos államellenes izgatás és eminenter állami érdekeket sértő propaganda ne folyhassék képviselőjelöltség ürügye alatt, hanem a választások szabadságának biztosítása érdekében is. Nagy kérdések azok, amelyekben a nemzet most döntésre hitatott. Szenvedélyes választási küzdelemre lehet tehát kilátás és a jelölteknek is érdekük, nogy megfelelő karhatalom álljon rendelkezésre- saját biztonságuk védelmére. Ehbol a szempontból is kívánatosnak tartja tehát, hogy bejelentessék a gyűlés a járás első tisztviselőjének, aki már a kollizió elkerülésére is megfelelő beosztásról, továbbá ellenőrző és a rend fentartását biztositó közegekről gondoskodjeiC.. Kivonatosnak tartja, hogy preciziroztassék magában a törvényben az ajánlásnak határideje a vá- • lasztás napját megelőzőleg, és méginkább az , hogy az ajánlások felülbírálására mennyi idő áll a választási biztos rendelkezésére. Szükségesnek tartaná, hogy szigorú büntetőjogi szankció alatt tiltsa meg a törvény,hogy senki egynél' több ivet mint ajánló alá ne Írhasson és az aláirás hamisitáaa/mint okirathamisitás hivatalból üldöztessék.Azt a kérdést, hogy beszámitha+ók-e az ajánlók szavazatai a leadott szavazatok számába, nem tartja fontosnak, és hozzájárul ahhoz, hogy ajánlásuk mellett még leadhassák a többiekhez hasonlóíag a maguk szavazatát. Rátér a szavazás módjára, hogy nyílt legyen-e a választókerületek bizonyos részéhejy Va3yjtitkos, Hagy örömére szolgál, hogy a kérdés körülbelül már eldöntöttnek tekinthető, araint Hassay " . a múlt gyűlés alkalmával emlitette, amennyiben a kormány 2 elnöke és tagjai kijelentették, hogy sem kormánykérdésnek, sem partkérdésnek e kérdést nem tekintik.Ugy tudja, hogy a nemzetgyűlésen e tekintetben megvan a nagy többség és hiszi, hogy ebben a formában jut ez a javaslat törvényerőre. A szavazás nyíltsága óriási visszaélésekre adha\ a k * at a- 3Z3V '9 záa centrális berendezésénél és egy tömegben lévő fisebb számú választó mellett. Nagytömegű decentralizált választás mel- • Í?x *!? 8 ve3ze 4elem kisebb Mégis a nemzet nyugalmát és a konszolidáció folyamatának megizmoaitasa sz^empontjából kívánatosnak tartja 9 titkos szavazást. Kívánatosnak tartja a lajstromos választójogot a szocialista érzelmű munkásságnak a parlamentben a képviselethez juttatása szempontéból. Feltétlenül kívánatosnak tartja, hogy egy nagv világnézet, mint a történelmi.materializmus és azon azon felépülő marxizmus itt a a parlament falai kozt vívja meg csatáját a mi polgári világnézeteinkkel, A kisebbségi képviselet mintegy előkészíti a vidéket is a lajstromos és aranyos szavazatra, másfelől azt a viszonylagos aránytalanságot, mely megvan s főváros és a vidék között, hogy tudniillik a fővárosban a kisebbség érvényesül a vidéken pedig mint lehullott rész elesik, ezt az igazságtalanságot kiküszöböli. Másfelől azt a na^vszempontot, amelyet a lajstromos és arányos választói iog biztosít le g-l óbban a parlamentnek színvonalon tartását az arányos kisebbség képviselet ' szintén szolgálja, mert minden pártnak vannak olyan emberei, kik külömbozo okoknalfogva lehullanak egy-egy erősebb választási küzdelemben,lehet, hogy ezek,mint legerősebb osatározók, olyan kerületbe mennek ahol a küzdelem 3 leghevesebb és ott a pártért vivott nagy.küzdelemben elhullanak. - méltányos tehát, hogy ez ne olykép reparáltassék .nogy egyes képviselők közjegyzővé, főispánná neveztetnek ki és a megüresedett helyekre a párt súlyosabb emberei bejutnak, ez a körülmény bizonyos pacifikáló hatassál lenne a pártokra is, mert tudnák, hogy vezető egyéniségeik számára nemcsak Budapest, mely m a oly sok embernek Mekkája^ " legalább az o^szerény felfogása szerint az elkövetkező választásokkal Kapcsolatban es oly sok eszkimó néz ezen 22 budapesti és környékbeli fókára. Szután arra kéri az ellenzéket, hogy a konszolidálás rr _ - J nehezen megőrizhető munkájának* biz-' tosithatasa^erdekében járuljanak hozzá, hogy egyszakaszos törvényjavaslattal kizaroeag a választójogi törvény nyugodt letárgyalása érdekében a nemzetgyűlés tartamát meghosszabbítsák. Emellett néhány napi idő ma radna abioz is. hogy a plénumban néhány égetően sürgős szociális törvényjavaslatot is le lehessen tárgyalni. Elnök ezután huaz perces vacsoraszünetet adott, w • * Eomonnay Á ivadar szólt a javaslathos.Attol tart,hagy a javaslat törvényerőre emelkedése as ország ~nang ^atatan nagg nyugtai ás ág ot fog előidézni. Jogfosztást lat a jafvfwníTmn Wluesli hogy a belügyminiszter a politikai birtaÚlan lévő állampolgárokat ruhdzzl 9 fll a váíasstójoggal.De r ettől a fogfosztusig óriási az utí i belügyminiszter a -bol se vizrnus reme miatt kiwn°A a választól Mmát enynyire apasztani f*£ *^f a ^i >" Iái ja meg etekintetben a garanciát vajon a n ok »YIAII° joginak íegszoritásában-e vagy abban hony aJ^^' k v e f a " s ' J +Á+ -Pnov+iuk mea att°l a választójoguktól amely OKet a í^!í^jr*2? ^ndÍ2Í*i illetőiéi íos t ^^ény^ruÉ mcilleti: *tt"l tart, ha törvényerőre emelkedik, inkaüu el fiísstiák maovrktól a megszállott területek lakosságai* riasztják, ^f^^jÁ^ : ^ rdél yben nem ssavasha tn ak a magyarok. fíomonnay Tivadar: Kérdem', vajon a Friedrich-felevaTcsptóioai rendelet valami káros hatással volt-e az o rszagrf%m volt országgyűlés, amely annyit aolg zott volna mint a nemzetouülés . Véleménye szerint igenis a törvényjavaslat *ár«?5Í*2*íí i-oSÍ dl! *tf2^*^^ ^ U a Zrí a ataVufbói at szakaszból áll, az 1913*/7é. évi törvény ^ J>aragrafu>boi, ap 1Q17/18 törvénycikk 186 szakaszos. As ege t« javaslat egy rébusz jellegétölVi magára. A huszonnégy éves f^fikorhoz kotOUorssággyalési képviselő válásztoijogot ^ f' (l 3^eszéről elfoQaafa és helyesnek 'tartja.- De ne m fogadj a el azokat a kikít ebeket amelyeket emellé a huszonnégyév mellé a belügyminiszter felsorakoztatott. SurOpának egyetlen kulturállama Vince, alely ne törekednék a kitérjeMfíjJJJj A nemzetgyűlés egy széle* vál^W%WM^ n f*ft 0 Sí Mféle rendelet alapján ült ö^sze, ő UhaX) ugy r , %l s + J Zl_ nézve erkölcsi lehetetlenség azokat az *#^5{«?rtf SL^ft fosztani választójoguktól, akik a nemzetgyülesbe k«i • £ demokratikus elvvel annyira ellenkezik V^rí^V ne~ s*tm$ h m*«»* kittit agg- y
