Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-01 [0029]

l*ivel a javaslat a választási listák elkészítését bizonytalanná teszi és a választás ok szabadsága és tisstasága a j avaslatban biztosítva nincs, a javaslatot általánosságban sem fogadja el, Bassay Károly: A törvényjavaslatot általáno sságban sem, hajlandó elfog adni, ^elsősorban azért, mert ugy érzi, hogy uj választ ój ogot alkotni nem szabad. Csatlakoz ik ahoz, amit Haller István tegnap mondott, hogy a legutóbbi nemzetgyűlés i választásbk alapjául szolgált választójog teljes mé rtélsben kielégítő, Nem lenét arr^l beszélni, hogy a Friedrich- féle rendeletben érvényre jutó választójogi álláspont valami külső erős Baknak a köveiké zmények épen vonult volna be a magyar • politikai világba. Akis koteriakkal szemben, amelyek kiindulnak as állami "életbe, az egyetlenegy biztosit ék csakis a nagytömegeknek az alkotmányos életűé való bevonásában rejlik és ha nem is lenne meggyőződéses híve az általános választói jognak, akkor már tisstán -ez a tény is, hogy a ,vi sszafejlesztést katasztrófának tartja, hívévé tenné, 1 javaslat Késedelmes tárgyalásáért elhárítja a felelőssége t az elle nz ékről. Újra meg isméid i a kérdést, mi lesz.-ha a február 16.-án -nem lesz kész a választójog i törvény, amennyiben február 16-áig a nemzetgyűlés meghoszszabbitása be nem köve tkezik, amit a maga részéről nem helyesel,sa nemzetgyűlés meg nem alkotja a választójogi törvényt, csak egy jogi konzekvencia állható be, az, hogy három hónapon belül uj nemzetgyűlést kell összehívni, mert egy alkotmányjogi garancia értelmében három hónapnál tovább nem lehet törvényhozás nélkül kormányozni, az egyetlen érvényben lévő választójog alapján az úgynevezett FFisdricheféie választójogi rendeletben leszögezett elvek kés jogcímek alapján, Tekintettel arra, hogy tisenJs^^pÍT.^MilBges tárgyalási nap van még összevissza február 16'i'-áÍ'g<

'-ieFW^Válasatőjosi biso ttságban is még csak a kezdet {kezdetén vannak az általános vitának, teljesen bizonyosra veszi azt, hogy ez a helyzet be fog következni*. Megdöbbenéssel hallott ; nireks^ eltérjedni'. hogy a kormány valami oktrojkérvényt irat alá a képviselőkkel. Nem tekinti est egyszs rü pletykának", mert a belügyminiszter többizben- nyilatkosott,hogy a kisgazdapárti és a disssidens képviselők elfogadták a javaslatot^ annak parlamenti többsége tehát biztosítva vaní A belügyminiszter ezen kijelentései benne bizonyos aggályt kelV,hogy ennek a hírnek alapja van, az tudniillik, hogy a ko rmányképviselőket . akik az Ő pártjához tartoznak egy bizonyos felterjesztés aláírására akar rábírni, amelyben az van, hogy miután a nemzetgyűlés többsége sem volt abban a helyzetben, nogy meg alkossa az itt tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot, azt február 16.-a után rendkívüli utetn léptesse éle tbe a minisztertanács. Kijelenti, hogy ezt a választójogi rendeletet érvényesnek sohasem fogj ik el ismerni és a kormánynak ezt a tényét egyenesen felségeértésnek tekintenék. t>z uj türlinyhozást testületet, mély igy fog összejönni, soha- törvényes testületnek nem fog elismertetni. A javaslatra áttérve kéri felvenni valamely szakaszba azt a rendelke zést, hogy amennyiben akár ez a nemre tgyülés, akár valamely nemzetgyűlés a felsőházról szóló törvényt megalkotná, akkor mini képviselőház folytatja működését, amennyiben pedig még ez a nemzetgyűlés alkotná meg ezt a tőrvényt, akkor nem nemse tgj/ülés, hanem képvmelőház hívandó össze. Ast kéri, hogy a javaslatot osszák szakaszokra a köny* nyebb tárgyaláe Szempontjából, Bagas zkodik ahoz. hogy az összeírás ugyanúgy történjék, amint a törvényben .szabályozva volt, különösen a Trimdr ion-fele rendeletben, vagyis a hlsról-hdsra való hivatalos összeírás utján, is as egyetlen lehetős ég, amely a rendelkezésre állo ido alatt is biztosítja az öseseiráe sikerét* Kívánja, hogy a városokban ugyanez tssseírólapok utt$n történjék} ugy, mint a rrUdrioh-féle rendelet szerint. Kivákr ja végül, hogy az anyag -feldolgozásánál a bizalmiférfiak bevonása liztosittasséfc* Szükséges volna, hogy a jogcímek igazolási módja is a törvényben szabályestassék. Hiányzik a javaslatból a szavasatszedő küldöttségek hatáskörének szabályozása, az ajánlók számának szabályozása is. A választójogi törvényben kívánná szabályozni, hogy a választói jog szempontjából a magyar állampolgárságot védelmezné arra nézve is, aki a trianoni békeszerződés időpontjától kedzev állandó lakással blr a magyar állam terüké tén, még abban az esetben is. ha közipggi illetősége az elszakitét területen van, EZ egyformán vonatkoznék/^ az aktiv és a passziv választói jogra és olyan fontos kérdés, amelyét nem lehet megoldatlanul hagyni, hanem a törvényben kifejezetten elTkell dönteni. Ha a javaslat felveszi a domiciliumot, lrgalá b maradjon meg annál a rendelkezésnél, amelyet a JTiedrich. féle rendelet alkalmazott, mely halhónapl domiciliumot kívánt* A javaslat utal arra, hogy a domioilium kérdése nagyon jelentéktelen szamot érint, talán tiz percentet, ez a tiz százalék azonban nem egyenlően oszlik meg, hanem különösen egy osztályta mezőgazdasági és ipari munkásságot í'fogja érinteni. ízt tehát igazság talanságánál fogva nem lehet fentartani. A négy elemi igazságtalan dologf mert annak becsületes komoly igazolása lehetetlen és éppen azért csak tág teret fog nyújtani a visszaélésekre* Ez az iparosok, ipari munkások választójogát fogja kisebiteni. A régi tőrvény egyenrangúnak tekintette az iparos es kereskedő tanonc iskola elvégzését a négy elemivel. Nagyon sok egyén volt, ki nem vlgzett négy elemit, ellenben bekerülvén valamely iparba, elvégezte a kereskedelmi vagy ipari tanonooskolát, ott esetleg^ egy ja évvel tovább kelett járnia, vagy előző tanfolyamot kellett elvégeznie, szóval gondoskodás történt tortént meglep hetósen abban az irányban, hogy ez a négy elemi pótoltassak, amennyiben annak igazolása nem foroghatott fenn*