Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-09 [0029]

le szegévé teszi, hogy a borhiány mögé sorakozzék, vagy legalább. is a kormány munkáját könnyelműen meg ne zavarja, Rendkívül sok függ att Q l a bizalomtól, amelyet a külföldben Kelteni tudunk. Csak a munkás, háztartását rendbe ntarió Németország folutatr hatja azt a külpolitikát, amelyet a világ nemzetei politikai és gazdasági körébe való ujrabe lép esünk céljából szükséges* nek tarjunk. AB önfegyel cm és as állami felelősségé.rzet e kő* te 1 es- ége e11en sul yo san és bünös módon vétkeztek./Helyeslés.7 Nem a politikai pártok, hanem oly elemek, akik elsősorban arra volnának hivatva, hog^y az államot megvédjek, Ínséges helusetét vele tgyütt éressék és politikailag zavaros időkben úéki biz­tos támaszt ékül szolgáljanak. vasutasok ec yr észének munkameg­tagadása, amit közönségesen sztr áj hnak ' n cr> e s nek . amit az ónba n én (a tisztviselők lázadásának minősiten i/ nem hcJjosolO/Helueslés . éaj a oalol anion- J , igen szomorú esemény' melynek köve tkezmé­nyei egyelőre be láthatatlanokéi kancellár ezután vázolta a ja­nuár, vége óta előfordul t eseményeké t és kijelente tie, hogy a né­met tisztviselő-szövetség követelései, amelyek a mozgalmai a jogosság látszatával, ruhást ált fel, a birodalmat, as ecyes or­szágokat és a községeket ötven-hatvanmilliárd költség* többlettel terhelten meg. Már január 23-án me gin dúltak a tár­gyalások, amelyeke t a sztrájk ellenére is tovább folytattak. Hogy ez a tiszivieelősztrájk mily súlyos csapást méri a hi­vatalnoki hivatás eszméjéére, ma még beláthatatlan. As országos izakszervózet igazságtalanságot követett el az egész német nép­pel szemben, amelyre oly terheket akart rakni, amelyeket sem­mi körülmények közt sem viselheíe tt volna el és amelynek kifelé és befelé^ ujabb nehézségekct okozott. kérdés magva a tisztviselők sztráj kj ogának kérdése, brránésve kijelentem: A véglegesen alkalmazott köztisztviselő­re nézve nincsen s st fáj kj og./Tiharos ellenmondás a kommunisták', nál.y Nem azért, mert a tisztviselők rabszolgák, hanem ellen­kezőiéig, mert ők a kormány részei,] ' a kormány szervei, /De­rültség a kommunisták padjain./ Ások a kormányok és kormány­közegek K amelyek a köteles munkái megtagadják, létjogosultság púkat mint ilyenek elveszte tték, A vasúti tisztviselők túlnyo­mó részének kinevezése egéss életükre szól. Wy gdij igényüket ós hátramaradót :aik igénveit törvény szabályossá es megtámadá­sok ellen védi. A t isz tvis'eltpij oga i az alkotmány ért elmében jol kiérdemelt szerzett jogok és esek védelemben részesül­nek,mint as alkotmány maga. azek a jogok a tisztviselők sztrájk­jogával összeférhet lenek. Ha elismernők azt a jog ukat,-hogy a szol­gálatot egyoldalúan abbahagyhassák, -nekünk is meg kellene,/wgy legyen a felmondásra és elbocsátásra való jogunk. Ebben minden kor és minden ország kormánya, még Xzovje toroszország is, egyet­értenek. Nem volnék" abban a helyzetben, hogy a kormányt h vább vezessem, ha a tisztviselők sztráj kjogát elismernők. A biro» dalmi kormány a hivatásos • tisztvisjpjik sztrájkjogát .. nem is­me rhet i$^d e elismer i ál 1 am^ak/r^ff) kő teless ég e'•:, hogy a hi­vatalnokokról a lehetőség határain belül gondoskodjék. Altiszt­viselőn érdekeinek elint esése a kormány részéről nem szoln ál­tatott arra okot, hogy az államtól bizalmukat mecvonják és magukat lázadási mozgalomba sodortassák, amely ugy az államot, • mini a tisztviselői aivatást egysze rü.en tagadásba veszi. /Zaj a baloldalon./ A nép félre nem ismer he ic'^akaratára t cmasskod­oa a mozgalomnak urai maradtunk. Bem mulaszthatom el, hogy a­zoknak, akik bennünket a sztrájk leküzdés ében támogattak, a kormány •és as állam háláját ki ne fejezze^Elsősorban a dél­nérne cjőrszág OHra és főleg, a technikai ,kiseg itőssoloáldtra gon­dolok. /Ayzbekiáltások:0ztrájktőrőkl/ JnöK sztrájktörők- ­nekj, mi gúxifay^a megsanyargatott szegény nép életmentőinek ne­vezzük őket»/&agy zaj a baloldalon,/ A birodalmi elnök rende­leté t felfügg esztették, de hogy ezzel a tisztviselők sztrájk­joga ismét feléledi volna, ezt a kormány sohasem fogja megen­gedni. Aki a német mép jóbarátja, az nem adhat neki más ta­nácsot, mint hog y .igyekezzünk az államot és a hivatalnoki kart talpraállitani. /tilénk helyeslés a többség oldalán./ /^nyM/tAé^ nosssabb-házszabályvita után a kormánynyilatkozat tár- ' gyalázat -a kommunisták és a független szocialisták viharos tiltakozása ellenére holnap délre halmsiotiált, /MTI./ §, Az Országos Közélelmezési Tanács kiviteli és behozatali albif zQttaása csütörtökön délután . ülést tartott, amelyen gróf Ha­dik János helyett,-akinek fia súlyos betegsége miatt el kellett utaznia^­Szabóky Uajos, a statisztikai hivatal elnöke elnökölt. A bizottság első­sorban a rozsliszt kivitel ügyével foglalkozott. A kiküldött albizottság jelentése alapján egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy a bizottság ezer va^on rozsliszt " r kivitelét engedélyezi. Azt, hogy kik es milyen feltételekkel - kapják meg a kiviteli engedélyt, az illetékes miniszté­riumok érdekeltségeinek bevonásával fogják megállapítani. Ezenkivül a bab kivitelének ügye foglalkoztatta a szakbizottságot, Ugy a közélelmezésügyi, mint a földmivelésügyi minisztérium külön-külön adatgyűjtést rendelt el a készlet megállapitásw.rw. . . A külön lefolytatott adatgyűjtések ugyanazzal az eredménnyel jártak. Banek alap­ján a bizottság 150 vagon* kivitelére hozott javaslatot.^ Ugyancsak ma kellett-volna ülést tartania az első szamu /liszt és gabonaügyi / bizottságnak is. Minthogy azonban gróf Hadik János súlyt he­lyezett ar/a, hogy ennek a bizottságnak 'ülését személyesen vezesse, visszatéréséig a bizottság ülését elhalasztották. /MTI./ 5,. Néhai gróf Serényi Béla emlékének megörökitóee* A Falu Sző­ve tségnek" rj utnokon tartott kiállítása alkalmából dr, Ursdnyi Gyula járásoivvos és közszeretétben álló emberbarát indítványára elhatározták, hogy a kiállítás jövedelmének egy részét néhai <Jróf Serényi Béla volt földmivelésügyi miniszter.putnoki földbirtokos emlékének megörökítésére ; fordítják. -Gróf Serényi Béla közgazdasági, kulturális és közegéss­sé'gi téren nagy érdemeket szerzett, Putnokon kórházakat, járdákat, elemi, polgári és mintaszerű háztartási iskolát, a Sajón vashidat állíttatott fel és mint földbirtokos ritka>nagy emberbaráti és szociális érzéket tanusi­tottj, mikor n\ár husz évvel ezelőtt cselédlakásait kipadlóztatta, megszün­tette a közös konyhát és a gyermekek naponkint és fejenkint egy liter te­jet kaptak, karácsonykor pedig minién gyermek ruhát. Legközelebb néhai gróf Serényi Béla barátait és tisztelőit Budapesten is ösazehivják, hogy az emlékének megörökítésére megindított mozgalom közelebbi részleteit megvitassák és előkészitsák./^m,/ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom