Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-01 [0029]
/ A válasstéjoAi bizottság tegnapi üléséről szőlő tudósitáz V.folytitás*,./ halltur István szerint a bizottságnak elsősorban afelett kell döntenie* van-* tényleg szükség * j uj választói törvényre? Körülbelül másfél esztendő óta hallani, hojgy lehet étien fenntartani a Friedrich-féle választójogi rendeletet,- mert az olyan törvényhozó testületet . hozott összfi', amilyen a nemze tgyülés* En itt ismételten tiltakozom - mondotta Haller ilyen be alulit ás ellen, mert a rendelet alánján ö sszegyült nemzetgyűlés, egészen megfelelő törvényalkotó testület, as több törvényt alkotott 1 , mint a legszűkebb választójogok alapján összehozott országgyűlések, az sokkal gyorsaibanL akárhányszor sokkal alaposabban dolgozott. Hogy végeredményében hibák is fordultak elő és a gépezet nem működött eddig ugy, mint ahogy működhetett volna, ezt a hibát egyedül a nemzetgyűlésben keresni igen nagy egyoldalúság volna* Természetszerűleg valami oká» nak kell lennie", hogy miért kell uj választójogi törvényt csinálni*, holott egyszerűen kodifikálni lehetne az egyenlőj általános, nőkre iS kiterjedő titkos választójogod Szerinte- nem kellene uj választójogi törvényt alkotni; mert meg van róla győződbe /hogyha olyan választói törvényt alkotnak, amely újra ki fogja zárni az állampolgárok- . jelentékeny kontingensét f a választói jogosultságból, akkor egy következő országgyűlés újból az ele a helyzet elé lesz állítva, hogy megint váuasztúi törvényt alkosson. -Ueggy^-Ozödése t m szerint mindaddig , amig nem kapták meg törvényben választójogukat mindazok, akik azt a maguk számára igénylik, ; *" ez a kérdés teljesen nyugalomra nem jut. Nem tartja helyesnek elvenni a választójogot otzoktél M akiknek azt már egyszer megadták, mert ez a nyugtalanságot nőV veli és igy hamarabb fog az országgyűlés az ele a helyzete lé kerülni, hogy megint választójogi javaslattal foglalkozzék. Olyan választói törvényt kell csinálni, amely előreláthatólag igen hosszú időre kizárja ennek a kérdésnek ujahk felszínre vetődését. A törvény szer intésbe* igy emelkedik törvényerőre , ahogy a bizottság elé került^ ujabV, igen elkeseredett agiiáGíanak fog anyagul, tápul es alkalmul szolgálni* Tanuja voltam annak, amint éveken keresztül azzal izgattak, szerveztek és tömörítettek pártokat a legradikálisabb jelszavak szolgálatában', hogy a választói jogot, tehát az §m gyetlen közjogi jogosítványt, amelyet meg lehetne adni, nsgm oonják azoktól, akiket besoroznak katonának, akiktől közvetlen ' egyenes adókat követelnek, akiket tehát akkor, mikor kötelességtelje sitésről van szó, teljesen egyenjogú állampolgároknak minősítenek', csak akkor nem), mikor jogokról van szo. azzel az agitációval sikerült az agitátoroknak olyan helyekre is bejutniok, ahova sohasem tudtak volna bejutni, ha nem állott volna rendelkezésükre ez a trójai faló*} Ha visszavonnák a választőjoaot százezrektől, akkor ugyanazok', akik egyszer máre szerint* a recept szerint dolgoztak, újra sokkal nagyobb sikerrel; sokkal könnyebben fogják ezt megtenni, mint tettek először* Azért célszerűségi szemponthői is ellenez minden jogimégszorw tást és jogmegvonást-.iUggyőzödése szerint meg kell adni a választójogo t mindenkinek, -aki az országban terhet visel' K aki az ország D ol dogul ás ihoz munkával vagy adóval, vagy bármiféleképen hozzájárult. Ellensége vagyok minden jogmegssoritásnak és nem tartóm szükségésnek uj választői jog megszori tását. A Friedrich-féle válacsztójo ai rendeletet megfel előnek tartom és abban (ve sse de Íme tr a z' országra nem iáto%í ülem a választat, jog kereteit01 függ az, hogy milyen nemzetgyűlés fog összvjön* ni. hanem függ általában vevő az ország hangulatától, f&^gg * kormányzati politikától és függ főként attól, hogy a vezetés re hivatott intelligencia . \ hogyan teljesíti kötelessé-*, gét a néppel szemben. Ha az intelligencia törődik a néppel, ha tényleg vezetője és ha az állam szociális politikát csinál, akkor a széles néptömegekre kiterjesztett válisztojog sohasem fog oly nemzetgyűlést összehozni, amely a maga több* égében oly felfogású, hogy ez as államra nézve es a nem.", setre nézve kedve sőt len-*: Meg van győződve arról, ha mód adatik arra', hogy minden tényleg létező erőkirányzat és felfogás az általános választójog révén érvényesüljön és a nemzetgyűlésbe^ bejusson, akkor ez sokkal kevésbbé veszedelmes. mm t hogyha mesterségesen elnyomatik és a képviselőrházból kiszórittatik* Wsután kifogásolja a javaslat statisztikai összeállítását'; szerinte nem azok a számok állíttatnak egymással. szembe, amelyek tényleg összevágnak, amelyek ősszehasonlitása csakugyan jogosult. Szerinte '. T..:\ nem 109.000 ember marad ki a Friearich-fé le rendelethes viszonyítva, hanem legalább 200.000 vagy 300.000 ember és hasonló a helyzet a nőknél is* A különbség a Friedrich-féle választójogi rendelet és a mostani törvény között 532*000 férfi és 7ÖS-.000 nő* Hogyha a kimaradó férfi választ ókat a kimaradó nő'-: választókkal összeadjuk, akkor a Friedrich-féle választójog 3.176.000 válasz tó javai szemben marad 2-.4e7.u00 válaszidő, « különbség tehát 1*321.000 ember. Ez nagymértékű megszorítása a jelenlégi választói jognak* Az a hivatkozás^ hogy a Friedrich-féle rendelet szükségrendelet volt és 2 külső kényszer alatt jött létre 1 , szerinte alig állhat mos, mert látszólagos kényszer alatt hozatott ugyanis meg, de mindenki meggyőződésének megfeleli. A munkásság szempontjából kifogásolja a domiciliumot, mert ugy a mezőgazdasági, mint az ipari munkás a két-4ui domiciliumot nehezen fogje tudni igazolni* As iparban most óriási pangás van-. A gyárak egyreaásra elboosáJtják a munkásokat* A munkások többnyire alkalmi munkából élnek, mert rendes foglalkozásba beheluezkedni nem tudnak. Sz a szakasz tehát temérdek embert fog jogtalonná tenni* Az a véleményem, hogy továbbmenni, mint a uekerle-féle törvény a domicilium kérdésében, nem lehet* Ugyanez áll a mzőgazidasági munkásokra iste (Q, tfMtácÜjúm. IliwetíUxMij ,