Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-08 [0029]

B e r 1 in, február 8. /Wolff./ A városi üzemekben megtartott szavazás eredménye folytán a városi tanács ma a polgá^wier elnöklésével összeült. Az ülésen az as általános néeet alakult ki. hogy a tanác

snak a sz

opasd s eredménye ellenére is (á

lláspo

ntj

áhc'8/

raaaszkodnia kelll Értesülésünk szerint ma ismétlijabb mur kasokat állitanak munkába. A volt munkásokat, amennyiben a mai vagy holnapi nap folyamin jelentkeznek, cpak a még 'be nem töltött hely ehhez képest fogják alkalmazni. /MTI. / :: B s r 1 i n, február S. /^olff,/ Délutáni egy óráig zavaros i üzemekbe^, mgtarto tt szavazás, eredményénél-: mintegy nyolcvanöt százaléka volt ismeretes, aszerint a szavazásra jogosul tak kétharmadrésze a sztrájk mellett és a február 2.-ilfr.határ ozat ellen foglalt állást. A hátrál éve 16 százalék a végeredményen' már nem Pál toztathat ,/MTi./ , r á g a, február 8. /Cseh Soj tó iroda./ A kősmunkaügyi minissí riámban ma tovább folytatták a bányaiparban kitöri bérharc befejezésére vonaiKozo tárgyalás okai,' A tárgyalásokon ugy a munkások,mint az üzemek képviselői is resztvettek. A tárgyalásokat délután Jsét órakor félbeszakítoiták és őt órako¥ tovább folytatták, A $ét fél álláspontjában közeledés tö ri£nt, ugy, \ogy a, konfliktus mielőbbi kedvező megoldását lehet remélni./MTI./ Prága, február ő. /A Magyar Távirati Iroda tudósítójának jelentése./ A Robotnik jelentése szerint a lengyel lapok nyílt levelet fognak intézni alinkához, mint a tói nép szellemi vezér éhe z. A nyilt levél Mlinkának a Szlovákban közölt vezércikkéhez csatlakozik, amelyben Hlinka a lengy elekhez fordult segítségért.. A-ny il t-levél, ammly a csehek által megszállt területeken lakó lengyelé k szenvedése it fogja ecsetelni ,

f a lengyel-tót testvériség szükségét is fogja hangoztatni ./MTI,/ Belföldi hirek. /A választójogi bizottság üléséről szóló tudósítás első" folytatása./ Bethlen István gróf miniszterelnök:Az általános választójog a korrektivumait mindnyájan egyformán keressük, En Magyarországon a korrektivumokat abban látom és abban kérésen, hogy bizonyos pontig^elmegyünk a választói jogcímek megkonstruálásában,.azontúl pedig nem. 0 pedig helyesebbnek tartana, hogy ezeket a korrektivúmokat a lajstromos szavazásban és a kisebbségi képviseletben keressük, Nézetem szerint ez első sorban praktikum kérdése és annak kérdése, -hogyan és miképen Ítéljük meg az ország kulturális viszonyait és általános politikai viszonyait, Ugyanakkor azt is felhoztam, hogy 6 az általános választójogban, amennyiben tényleg teljesen általános és mindazokat, akik igényt tartanak választójogra.válasz tó joghoz is juttatja, a forradalmakkal szemben egy szellentyüt lát.. Ez egy theoretikus kérdés, amely felett soká lehetne vitatkozni, én azonban azt hiszem, hogy az általános választójog sehol sem volt szélientyüje a forradalmaknak, 30t ellenkezőleg soha Európában annyi forradalom nem volt, mint 1780. óta, a francia forradalom•óta. Addig évszázadokon keresztül nem voltak forradalmak, azóta pedig átéltük 3 francia forradalmat, átéltük az 1830-ikí forradalmat Parisban^ as 1848-ikit,, amely végig sepert egész Európán és átéltük a, mostani forradalmi korszakokat, egészen eltekintve a párisi kommüntői, amely 1471.-ben volt. Es ezek a forradalmak je-* lentkeztek olyan országokban, ahol az általános választójog be van vezetve, A forradalmaknak az általános választójog nem szellentyüje . a forradalmak egészen más okból tátrainak és még ha az országgyűlési képviselet az egész nép hangulatának kifejezője is, elégületlensegekből, összevonásokból, mint ahogy láttuk, gazdasági állapotokból, amelyeken az általános választójog nem tud és soha sem tudott segíteni, amelyek néha erősebbek,mint a parlamentek. Szóval vannak okok, amelyek forradalmakat előidéznek és amelyekkel szemben az én meggyőződésem szerint az általános választójog nem szeléntyü. Hégébben lehetett volna, amikor abszolutisztikus időket eltünk. Az abszolutizmussal szemben feltétlenül haladás volt a parlamentárismus, és a forradalmaknak úgyszólván egyedüli szeléntyüje. Hogy az általános választójog a néprétegeknek és a a néptömegeknek összeségét, vagy 80-86 , vagy nemtudom hány százalékát juttatja szavazati joghoz.,az igazán nem változtat a kérdéses,, mert az általános választójog kritériuma nem az, hogy milyen az a leta11 okban, hanem hogy milyen tömegeket ereszt az urnáA mi speciális helyzetünkben Magyarországon, ahol természetszerűleg a kultúriban bizonyospontig hátramaradóttabbak vagyunk, mint a nyugati állaasokban, ahol ennek folytán a közfelfogás és mondjuk, hogy a jő- . zanabb közfelfogás nem hat át oly széles tömegeket, mint a nyugati államokban, ahol az utolsó ember is újságot olvas, ahol egy lap százezer ég millió példányban jelenik meg, nálunk, ahol a nép a politikai kérdésekkel igazán csak a választások alkalmával foglalkozik, ebben az országban az ország sorsa sokkal inkább van a hangulatoknak alávetve, mint a nyugati államokban. De nálunk a propaganda is sokkal hatékonyabb fegyver, mint máshol és a propaganda eszközeivel épen a mérsékeltebb elemek ebben az országban sokkal kevésbé képesek élni. Nem vagyunk erre még rá trenírozva, nem szoktunk ehhez hozzá, a sajtó nagyrésze nincs is a mi kezünkben,hiszen láttuk 1918.-ban, hogy a forradalmi hangulatokat olyan osztályok és olyaa néprétegek csinálták, amelyek igazán nem képezték a magyar nemzet többségét. Bizonyos pontig tehát erre is kell, hogy figyelmeztessek, mert azt hiszem, hogy ezt figyelembe kell venni ilyen országbam, ahol ilyen szélsőségnek a lehetőségéit mindig fenforogn^k. Félek attól.a jelen viszonyok között ia ezeknek a szélsőséges hangulatoknak az előfeltételei, a talaja mosván, mert hiszen a trianoni békekötés, a mérhetetlen sok szenvedés utéa