Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-01 [0029]
i • -| , , Eazel szemben'nangsalyozai kívánom,hogy & világtörténelem folvamaa miadeakor azt iátj u k,hogy visszafelé elsült forradalmak atan miadig koazervetív hulla* szokott jöaai.Kálúnk azt lehet mondani hogy a két forradalom a szó szoros értelmébea elzüllött,mert addig.amir a korabűi iorradaWnkban hatalma* némzeti gondolat és nemzeti erő,füpeet~ lensági törekvések nyilatkoztak meg, 6a eaaek nagy számmal Toltak tértanui. adaig az utolsó forradalmak elzüllöttek és az ellenforradalomnak voltak meg a maga Yértanai*Ilyen körülmények közt csak -az* lehet mondani,hogyha a marói beszélüns,akkor arról beszclünk.hogy azoa keserves tapasztalatok után,amelyeket azáltal tettünk,hogy szélsőséges irányok hová vezethetnek, fontolóra kell venni ait.hogy má,amikor még sok tekintetbea utórezgéseit látják a lezajlott moggalmakmakjmely aéprótegeknek fagyunk ké esek a szavazati jogot megadai.Es ha mágis Surőpáaak taláa legszélsőségesebb választójogával szembea ~ mart a Friedrich-íéle szüksége .... rendelet valóban a legszélsőségesebb választói jog volt- ha annak 3,000,000 agavazójával^zembea 2,500,000 szavazót hozank éa csak ECO,000 a csükkenés,akkor valóban aem lehet azt mondani,hogy nálunk valami nagyon nagy mértékben érvényesült tolna az a jeleaség,hogy forradalmak utáa inkább jobb felé szokott mozdulai a politikai irany.ámi a javaslat eredetiségót illeti,formai eredetiségre abszolnte aem törekedtünk és a korábbi törvényekből készséggel vettük át mindazt.smire aétve a* volt a benyomás uak,hogy bevált.Ami a ..-javaslat alapgondolatét illeti,ez kétségtelenül eltér a korábbi törvényektől stábban all.üogy a négy el emit vesszük fő jogffimaek^nek a hordereje a íéríiaknál,ha szembeállítjuk az Írni-olvasni tudás jogcimável,számszerűleg: nem nagy,mert irai olvasni tudó'84 éves férfi van Magyarorszáron li?3O,0QÖ. ebből négy elemit végzett^1.562,000.a különbség teháfr csak 168,000.Minthogy Peálr a régi ^ogoa az irra-olvasai tudok közül,akiknégy elemit nem végeztek,?l,400 bejöB ? TolÉaképpea annak következtéb9B,hogy mi a négy elemit ismerjükel jogcímnek és nem az írni-olvasni tudást?tisztáa 96.600 esyéa marad ki• e De ófipen a statisztikai vizsgálódások,amelyeket ereszben folytattunk,arra vezettek,hogy ez a kereken 100,000 ember kerülne ki Magyarország népességének ép azokból az elemeibe" 11, amely éknek; választói iogh^z jattátása íemmiesetre sem Javitani a választóközöhség belső értékát.Eppea ezért egészen figyelmen kívül hagyva azt a iekiatetet,fcogy népszerűbb lenne az irni-olvasfei tudást elfOgaani fő jogcimnek,mint a négy elemit,én igenis a négy elemi'mellett foglaltam állást; Hallottam olyanféle haagokat',högy ez a jogcic végrehajthatatlan* Végrehajtása kétségkívül nagyobb nehézségbe ütközik most,mint akkor,amikor Yázsoayi ugyanezt hozta jaT&slatba',mert azóia £z ország jelentékeny^résse elssa$adi"Azokhoz az iskolákhoz,amelyek ezeken a teraletekea vannak,kétségkívül nem fognak hozzáférhetni olyan értelembe a véve,hogy onnan valaki utólag bizonyitváayt kérjen .Akt hiszem azonban,hogy erre semmi szükség nincs,mert az 1920.ÓYÍ népszámlálás alkalmával mindenki vallomás t adott szellemi műveltségéről ós a való adatok szolgáltatása itt büntetés terhe mellett volt mindenkinek kötelességévé téve.Az emberek tehát egészben véve a valóságot vallották,de semmiesetre sem vallottak ba kisebb szellemi képzettséget .mint amennji vei birtak .Amennyi ben tehát tévedésről lenne szó,a akkor itt inkább az egyes egyének iavára való tévedésről lehet szó,oly értelemben véve,hogy kisebb képzettségűek is jKaga ö abbat vallottak be,mert nem igen tudok elképzelni olyan embert,akinek nagyobb képzettsége van és kisebbet vall be.Csak olyan esetben fognak a bizottságok és küldöttségek bizonyos iizsgálatba belemenni,amidőn ayilvánvalóaak látszik,h ogy az ille<* tő aem valóságot vallott. • Ami a női választójogot illeti,Magyarország aagykóru népességébea 2,100.000 nővel szemben csak 1.940,000 férfi álljennyivel apasztotta meg a vilggnábora a férfinépesség számat,úgyhogy a nók száma Csoan*4áagyarország össznépességében 200,OOC-el haladja meg a férfiak sZámátVTeljes egyenlőség mellett tehát a nők többségbe futnának és *=—; az,hogy a nok többségbe iussanak a választójog tekintetében mégis tafán messzebb vezetne, mint ameddig e térea ei:iehetalnfc. Szükségesnek láttak tehát a^urhatáraak 30 évben való megállapítását ás bizonyos különös iogcimek felállítás át»A részleteknél azonban javaslatot fogok tenni az értelmi cenzusnak a nőkkel szemben váló mérséklése dolgában ós e javaslat a bizottság túlnyomó többségét ki fogja elégíteni. A passiv választói jognál értelmi cenzust nem állitank fel* Kem állítunk fel ilyent azért,mer thiszen a tapasztalás mulat ja,hogy a parlamentekben a zavart,anyughatatlanságot legtöbb esetben nem is azok szokták csinálni,akik az értelmiségnek esetleg ^alacsonyabb fokán állanak. Ereszen más pszichológiai ós morálig tulajdonságok azok,amelyek végelem— zlsukben a p&rlamentí ólét nyugtalanabb folyását okozni szokták,ami az ajabb parlamentarizmusban annyi gondot adott|teoretikusoknak és praktikus államférfiaknak egyaránt . a VcT-ínetekhea nem Őhaitottam hozzá nyulai..Hiszea a ttSi kilátásait ífl lífí?"!! 1 *? 51-^^ h kö^yeS illethataft Sj riat járt: ^1*13^" *~** J -*
