Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-05 [0029]

A közvetitőt nem én választottam ki. Válaszét pedig a mai napig is várom. Ez pedig reám nézve nyilvános válasz, A válasz megnemadlsra szabja meg a kormány magatartását, amely ilyen körülmények között teljesen világos. Ami azt illeti, hogy nincs többségi határozat, természetes, hogy nincs többségi határozat, mert ami§ a parlamentben nem nyilvánul meg a többség, addig természetesen többségi határozat nincs* De hogy ez a többségi határozat hogy fog kikristályosodni, az égiszen mellékes, lehet, hogy ez a többségi"határozat a kormányra nézve hátrányos lesz, de a kormányre nézve nem "'az a fon tos ebben az esetben, hogy ez a határozat ilyen vagy amolyan legyen, hanem hogy legyen többségi határozat. Az országra is az a fontos,"hogy légyen többségi határozat, amely, akár helyben hagyja a kormány javaslatát.• aki? elveti, de a kérdést eldönti, mert ez a fontos és ez az, amit minden körülmények között biztositanunk kell, Soha sem követeltem, hogy ezt a javaslatot elfogadják, csak azt kéri, és az ország nevében joggal kérheti, hegy tegyéf lehewve, hegy ebben a kérdésben a nemzetgyűlés határozzon, akár a kormány előnyere, akár hát* ranyára.A kormány a maga részéről a konzekvenciát aszerint fogja levonni , amint ez a döntés tortént, ' .Ami azt illeti, hogy az ellenzéknek joga as, hogy áll Cfrg ont ját kifejthesse éspropagalja- és hogy a nemzet szeles rétegei, <i tömegek előtt bizonyos propagandát a maga álláspontja mellett kifejthessen és [hogy ezáltal az ellenzéknek az a joga el van véve, hogy ast kereken ta«"gadja, mert propagandát ok ma is csinálhatnak. A képviselőknek módjuk van a ,saj tóban a nyilvánosság előtt népgyűlésen az egész országban a maguk álláspontját" szabadon hirdetni és- négy hónapig,_a választásokig szintén abszolút -joguk és módjuk van erre. Csak azt keri, hogy a nemzetgyűlés döntse el, hogy a választások miféle választójog alapján vitessenek keresztül. Ahogy a nemzetgyűlés fogja eldönteni, aszerint fognak a választások is keresztalvltetsti. S&ben a tekintetben teljes garanciát nyújt az az alkotmányos felfogás, amelyet a kormány is magáénak vallott,, líindent elkövetett az ellenzékkel szemben, hogy ez a javaslat valamely úton-módon szavazásra vitessék. Azt hiszem, semmi szemrehányás nem illethet, hogy a legmesszebbmenő előzékenységet ég az ellenzékkel szemben nem tanúsítottam volna* Azt mondja Hassay, hogy én _„ találós játékkal felelők az ö kérdésére. En viszont cáak azt mondhatom, hogy ő is az én kérdésemro találós játékkal felelt; Én azt kérdeztem, hogy az ellenzék biztosit ja-e azt, hopyfszavazás- alá kerül a Házban? Erre azt felelte., hogy en a szabad propagandát zárom el. Sz '..'. találós játék, ebből semmit sem lehet megtudni., Nem tudom, biztosit ja-e, megengedi-e, lehetővé teszi-e az ellenzék, hegy a javaslat szavazás. alá kerüljön a Házban, kJ* w**?-^ Rássay Károly: lebrttár 16-ig nem tudom biztosi tar. i. Gfcróf Bethlen Istán miniszterelnök: Ha tehát képviselő társam egy találós Játékkal felel, engedje meg, hogy én igy ezen az állásponton álljak, mert én az ország erdekeit kell, hogy képviseljem bizonyos pontig'ezáltal 4s, hogy c&ak olyan momentumban adok le konkrét nyilat- * kozatot, mikor hiszem, hogy ebből az országra nézve is haszon származik, Ami pedig a harc bejelentését illeti, én nem akartam harcot bejelenteni, ellenkezőleg, én tisztelettel kérem a képviselő urat, hogy a m maga részéről ne vegye ezt a harc bejelentésének, hanem vegyen részt a választójogi bizottsági tárgyalásokon, mert megvagyok gyŐzöave, hogy kölcsönös megértéssel keze-Mk ezt a kérdést, megfelelő eredményre fogunk jutni. Homonnay Tivadar: «v miniszterelnök es a belügyminiszter'válasza iból ugy látja, hogy annak a pártnak kívánságait, amelyeket képvisel még részben sem teljesítették és azért ugy a maga, mint Beniczky Ödön részéről bejelenti, hogy a további tárgyalásokban részt nem vesznek. (Ezután az elnök husz pero vacsoraszünetet ad, Szünet után.) ,o.. fl ». £ ÍEaller Istvániazórt maradt vissza, mert a miniszterelnök múltkori felszólalásával foglalkozott és válaszolni kivan neki. Minthogy a miniszterelnök elment, tárgytalan volna a vele való polémia és kénytelen ezt a plenáris ülésre fentartani, Választójogot feltétlenül akar,mert sem az országot sem a kormányt nem akarja olyan helyzetbe hozni, hogy kénytelen le«ren olyan expedisnshez nyúlni, amely nem felel meg az ország érdekétó&k és amely nyugalmat teremteni nem lesz alkalmas. Abból indul'ki kezdettől fogva és most^is abból indult ki, hogy ezt a rérdést nyugvópontra kell vinni. Egyetért azokkal, akik azt állitják, hogy uj választójogi törvénynem. jött létre, csak nemzetgyűlés hívható ossza, vágy az uj választójog, vagy a Friedrich-féle rendelet alap ji».. Kovács J

4 István kéri aZ első §-ból a «sikeresenn szó kihagyását, Gróf Elébelsberg*E'uno belügyminiszter szerint ez a korábbi mindkét törvénynek nomentklatúrija. ^Azt-hiszi, hogy mindenki megnyugodhatik abban, hogy szórói-szóra átvették.-a korábbi törvények hasonló szövegét. Meskő Soltán csatlakozik Kovács J„ István felfogásához. G-róf riebelsberg Kuno belügyminiszter kéri a bizottságot, ne változtasson a szövegen, mert a javaslat egész struktúrájában zavart okozhatna, .. Ezután házszabály vita fejlődött ki az elnök e> Brődy Ernő képviselő között arról, hogy megindokolhatja-e inditványát a bizottság hozzájárulása nélkül olyan képviselő, aki nem tagja a bizottságnak, - vagy sem. Mivel Bróöy Ernő nem kiváaia megokolni indítványát, a bizottság engedélye alapján álachta Margit szólal fel. Szerinte a nők és férfiak választójoga közt egy indokolatlan külömbség nem érvényesíthető. A nő is épugy- állampolgár az állam szempontjából, mint a férfi, és mint ilyennek, neki is ugyanúgy megvannak a kötelességei, ugyanúgy. Kell az állató által reá rótt terhet viselnie, aj'Int a férfinak, es a nőre épenugy vannak következményei, a mi politikai irányításunknak,mint a férfira. Ezután hosszasan indokolja, miért indítványozta, hogy nőnek és férfinak egyforma legyen a szavazati joga. Csodálkozik azon, hogy egy jogászember, törvényhozó képes kimondani'indokolásképen,hogy azért kell a női cenzust felemelni, mart a nők többen vannak, holott az a veszély nem fenyeget, hogy a nők majd valamikor-is dominálni fognak. Kéri,hogy a férfi és a női oenzúa egyforma legyen, Magyar Kázmér indítványának indokolásában felhívja a bizottság figyelmét arra ya körülményre, hogy a tanyai embernek nincs meg az iskolázási lehetősége,