Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-05 [0029]
A választójog'nemieket semaiféle szolgálatnak, érdemnek jutalma, isért nem volt hajlandó oelemenm sem ado- . cenzusbí, Síi az úgynevezett katonai jog* ne kje, egeszén más'lapra tarTozik, hogy oalak* *Jj£í^ e Ht!ie S *!í S e Ippoti^éaeit teljesítette, amely KÖ t,e leze (.tsegeK *eij es yie*e önmUdlín sem minősíthetni tényleg arra hogy valaki szavazati joahoz jusson, h a joaoim ÜO„800 magyar asszonynak Idna ílíTzt J ótTogot . a*U nem Uhbnke, mert naaurésze mér benn van a aaí elemit végzetten sorában. TMlndó tw&bb&lloinnflk fenHrJani a saját W^énak J^edei meiől vagy pedig önálló keresetből él* not ab^nas ^tüen, ha önálló háztartása van, ^zcn a-jogcímen- 121.800 nü jutna SSavasaU Ál{ h0 a S három jogcímen 980.000 nő nyejne szavazati jogot, amiből a domicÚium hiányában elesik b?.4rOO no ugy; hogy a módosított választójogi szöveg. 920.6u0 magyar-not juttat szavazati joghoz. Javasolni fog az ötödik bekezdéshez egy ho zzátoldást, amely szerint az állandó lakóhely kellékenek niánya okából nem veszti el választójogai az a no, akinek férje az ötödik bekezdésben előfordult kedvezmények-valamelyikere igényt ar ^ su ^. án Xarafiáth Jenő előadó felolvassa a módosításokat. • * V , ,v /. 1 • Schlachta Margit: &s 1. §* el$o pontja igy módosítandó': "Nemze tgyülési képvi&elő-válaszíojQga van mincenkinek, aki életének hussonnnqyedik évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, egy év óta ugyanegy közvégben lakik es írniolvasni tud." „ l „ , . ,'. m-J. Mag-uar Kázmér; Az 1. §. első pontja egeizittess ea ki eszel: "Avagy fölülni ves és legalább egy katasztrális földnek tulajdenosa. m •• - . , , , Bréáy &rnŐ: Az 1. elsO bekezdése helyébe ez ieendő :*Nemze tgyülés i-képv iselő-vál asz to joga van minden férfinakf^ki élet ének {huszonnegyedik évéi betöltötte* magyar állampolgár, hat hóiíap óta ugyanegy községben lakik vagy bir lakással, irni és olvasni tud. Annak a férfinak, aki tényleges katonai kötelezettségének eleget tett, ha a vitézségi erem vagy a Károly csapatkereszt tulajdonosa, választójoga van', ibban az esetben ii , ha nem töltötte be huszonnegyedik életépét." Gróf Ki e hel3berg Kuv.o belügyminiszter megjegyzi, hogy az "országgyűlés szót mindenütt *nemzetayülés -re változtatják^ -« bekezdés a következőleg s zó-ln a:"Nemze t gyűlési képviselő-választójoga van minden férfinak, aki életének huszonnegyedik életévét betöltötte, t iz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanegy községben lakik, vagy bir lakással, illetőleg az utolsó Jtét évben egyizben lakóhelyét áttette más községbe, előzőleg két évig ugyanegy községben lakott - és az elemi népiskola négy osztályát s_ikerrel elvéaezte. A vita során először Rassay Kár oly' szólalt fel. A miniszterelnök Jbeszedére válaszolva kijelenti, hogy as ellenzék hozzájáruim Kovács J. István javaslatához, hogy a nemzetgyűlés mandátuma meghosszabbíttass ék, de csak azzal a feltétellel, hogy azért az általános választások a tervbevett 1922. június 10,-éig lezajlanak. Meglepetéssel hallotta, hogu a miniszt ereInök nem járulhat hozzá a nemze tgyülés párhetes meghosszabbitásához. Hét nap alatt kell a nemzetgyűlésnek megszavazni a javaslatoi,ez kényszerhelyzetet jelent és elzárja att°l. hogy azzal komolyan foglalkozzék. ' Meskó jZoltá^n: Nem kell? majd nyolcórás üléseket tartani! \ r i ^ - Rassay Károly: Másutt választójog i törvények akként születnek mee, hogy ott, ahol két kamarás rendszer van, esetleg évekig küldözgetik vissza a javaslatokat, e oyik-háztól a másikig, míg végre oly tervezet forr ki,amely megnyugvással keresztülmehet.Ma három-négy héttel megho sszaboit juk a nemzetgyűlést, és ezalatt egy komoly tárgyalással letárgyaljuk a törvényjavaslatot, akkor meg.mindig áll rendelkezésre a választásokig három-háromésfél hónap, amely idő alatt a névjegyzékeket alaposan össze lehet állítani. Megállapítja, hogy az ellenzék a miniszterelnök kívánságairól nem ér- ' tesült, és Apponyi a miniszterelnök kívánságait nem közölte velük. &z alapjában véve lényegtelen. A lényeges az, hogy a kormány ezideig nem ült le az ellenzékkel egy komoly tárgyalásra, hogu megállapítsa, vájjon mik azok az ellentétek, amik a választói jog kérdés ében az ellenzék és a kormány álláspontja tekintetében fenforognak. Nem prébálta a kompromisszum akadályait elhárítani, nem próbálta meg annak dacára, hogy "azon a párt-konferencián, amelyre a miniszterelnök is utalt,, Kijelentette a belügyminiszternek, hogy sajnálja, hogy csak egy informatív és nem komoly tárgyalásra hivattak össze, ahol me g próbálhat iák volna az ellent éteket legalábbis annyira összeegyeztetni, hogu ha mindenben nem is találtak volná hegegyezés. re, de annak a tárgyalásnak az anyagát, az ország naoyrésze es az ellenzék is, tárgyalás alapjául elfog adhatta volna. Azt mondja a tisztelt miniszterelnök ur, hogyő a tiikosság• bal engedett, kvázi .óz ellenzék nyomására* ?Felk iáit ások: Nem azt mondottal/ ('• . Gróf Bethlen István miniszterelnök: Én azt mondtam, hogu könnyebbé tegyem az ellenzéknek is az állásfoglalását és helyzetet abban a tekinte tben, hogy a javaslatot február Ib.-aig letárgyalni engedje. • Rassay Károly: A miniszterelnök ezí az engedményt nem az ellenzéknek, hanem a kisgazdapártnak tette. Á miniszterelnök azt mondotta, hogy egy viszontkérdéssel fordul az ellenzékhez, vájjon hajlm do-e megengedni, hogu a iöbbséqi akarat érvényesüljön. *BQ1Q többségi akaratot itt nem látott, fz elozó tárgyalásnál látott bizonyos megnyilatkozott óhajodat, uzonban egy többségi akaratot, egy tölbséai párthatározatot , melyet a Kormány elfogadott volna a pártokból alakult többséo részéről, nem taoasstalt.
