Napi Hírek, 1922. január/2
1922-01-16 [0028]
+ » Vasái ;nap d.e. a Korvin Mátyás magyar.*olasz egyesület tudományos es irodalmi szakosztály tartóit a fu^lomáQvoé ^ czv SiSf hlfiSt^i V ^ elyOÜ a "sy«wS§S8 Berzovi.. 9 nLÍÍ?®Í* í 1 ? 1 * 0 ** Nemes Antal c„ püspök elnökölt, amelyed a oi^r?tvot k ?«°P SGg ? ora i b .m megjeleni Castagnéto'herleg olasz követ is, az olasz konzul kíséreté-ben Körösi Sándor - S^^fBí a e í %ÍÍ Ű yi " P m 11 el + ölvasott f el oí aöS n yelv2SI 8 S«?S«tf ö ö om ré fF? *°Pett Magyarország veszedelmét , Fölemelte szavat nemzeti hadsereg alkotására Salát ereié ben való,bizakodásra^ db? °i?v w!$} f -'-^aVátí fíárom R D égy. nmzldMtr eiŰb 3£i«£Í? 6 aza íl.9 s aggodalommal szol o-laszor'száápepéhez a szára, kivetésben elő Machiavelli a modern történetírás állam-és hadtudomány, .atyja AZ o szava is a piaztában hangzott ol SlLSff? l?M*B 6hh É £ÍI K ^e&é. t^Zrinvi mint s r 1 ••??? a £5SH^?^ ít « Sávoyai Jenő %agy Frigyes és " i, iNapoleon valósították megf Bar,$z öl ász műveltségű zr in vi tanult Macchíayellitől önálló felfogását nosterével szeml ben is.megqrr.zte.' Majd Kasztner Jonő ügyáncsaF •? la vT Z M^&^toM. olaszországi összekoUefcései TVi^HvIS^?!?^ ' P-^'SS* 1 M**y4».király halála után a kiráMÍn a Ll°^ osaö elszegényedett, Nagy királyuk kumeBisfcá| es művészei haz asz éledtek,, Harminc evvel Mátyás halála ürS -f* elen . cei-fcgjej 'már"3zámüzétásnek tárt ja a magyar udÍSPáí val ° ^salátát, 1525 után pedig'é pápai núncius mái :ad Magyarországon De a humanista hagyományok tovább élnek a^puspoki székhelyeken s a Páduábra tanuló magyarok száma megke|szerezodik János király udvara megtelik olasz ókkal/ kivált a milanói herceg unokájával Izabellával-kötött'hál zassága után. Fia János Zsigmond is élénk összeköttetést tartott; fentv Olaszország-ál.' Báthory Zsigmoná. fejedelem egesz kim reneszánsz udvarral vette magát körül s eredetileg olasz hercegnőt akaítnoül venni/Simoné Genga olasz epitesl mindenható bizalmasa, Husztagu olasz zenekért tart. Ciprusos olasz kerteket létesít .udvarában olasz ipar oáokát s Meghonosítja a hilliárdot, yblgliardö/ amelyet olasz játoknak nevezett ak or a uép a csak a Xvl; század utolsó éveinek zavarai szakították el" azokat a özorös szálaicát, amelyek aji erdélyi udvart az olaszos műveltséghez fűzték 0 A közönség meleg tapsok.al honorálta ész eredeti kutatásokon alapuló ua&S Az un honvédség. Az uj honvédség fel£11itásával kapcsolatban meglehetős gyakran ólrashatank aesí «zsoldos hadsereg",«zsoldos honvédségH sth.kifejezéseket,Hogy ennek kisebbítő célzata nyilvánvaló és a kérdést nem ismerők közül sokat ejt tőved«3De,az a hadseregre nézve nem közönbös.A «zsoldos" fogalma különösen magyar ember előtt nemcsak ellenszenves,hanem majdnem becsületsértésszerü. Körülbelül annyit jelent, hogy nem egy magasabb ideálért, tehát nemzetért, háziért, kötelességért stb, szolg&lunkj hanem pénzért, fizetésért, anyagi előnyökért mindenütt mindenre képesek vagyunk. Hogy a Mzsoldos» azó dly kis3ebbitő, lealacsonyító fogalma különösen az életünkért vívott százados harcokban annyira begyökereztt népünkbe, azon nem cs£-» dálfeozhatunk, Viszont csodálkozhatunk azon, hogy az emberek még ma sem képesek disztingválni. Hiszerlfcs magyar törtenelem már Hunyadi János korában megbarátkozott a zsoldos magyar katona létével. Maga a kormányzó hétezer zsoldost állított a haza védelmére, amikor az ország rendéi még a telekkatonaság és a banderiális rendszer alapján állottak. Mátyás király, aki a banderiális .rendszerrel teljesen le akart számolni, olyan állandó zsoldos hadsereget szervezett, amely nemcsak számra, hanem hirre «3 dicsőségre nézve is Európa legjobb hadseregévé fejlődött. Mária Terézia uralkodása alatt a magyar csapatokat toborzás utján egészítették ki, l763*-tól pedig összeírás alapján országos vásárok alkalmával. A 'napóleoni háborúk alatt Magyarországon az összeirá3 rendszere mellett toborzás is ^plt. 1815-től kezdve az összeírás általánossá vált, de kivételesen akkor is toboroztak. Az 1848 es 49-iki szabadságharcban az el3Ő honvédcsapatok ugyancsak toborzás utján alakultak. Eleinte három évi, Kossuth Lajosnak július 11-iki beszéde utánpedig négy évi szolgálati kötelezettség hárult a rendes "nemzetőrökre", illetve "honvedekre", A toborzás alkalmával jelentkezett fiatalság a felavatás után letett eskü alkalmával 20 pengő forintot kapott. A közvitézek a teljes ellátáson kivül napi 8, tizedesek 16, őrmesterek pedig 24 pengő krajcárt kaptak zsolduli hogy a «zsold»» kifejezés nem jelentette a lélek eladását, bizonyítja az, hogy a későbbi időkben is fenntartották, hiszen az általános védkötelezettségen alakult hadsereg és homvédség legénységi állományú egyénei egészen mostanig «zsold" cimen kaptak illetékeiket. Ne használjuk tehát a «zsoldos katona" é^ a "zsoldos honvédségnkifejezéseket, mert a magasabb zsold melietjraló önkéntes szolgálat erkölcsileg sem Ível sem hátrábbvaló a hat krajcáros «zsolddalit való szolgálatnál, különösen nem. ha annak idején ezt valaki kényszernek érezte. Aki ma önként szolgál, megérdemli, hogy magasabb illetékeivel szemben az önkéntesjkényszer nélkül való vállalkozást erkölcsileg legalább is olyannak tekintsük ? mint a régi katonáink. . Hasonlítsuk csak össze egy magyar homvéd közvitéz évi illeWfcttt egy angol közemberével, azonnal raj övünk hogy a magyar most sem a zsoldjáért, hanem a hazájáért szolgál. Beszélgetésünkben mondjuk r ti önkéntes honvédség«. ami legjobban visszaadja annak a hazafias elemnek gondolkozásmódját, amely a honvédségben szolgálni fog.
