Napi Hírek, 1922. január/1

1922-01-07 [0027]

§ ' P a r i s , január 7. De lasteyrie szenátor a költségek fe­dezéséről Szóló jelentésében szükségesnek jelenti ki, hogy a szövetsé­gesek a német pénzügyek elemzésére "bizottságot állitsanak xol» A sze­nátor javasolja, hogy Berlinben olyanféle bizottságot létesítsenek, ami­lyen Görögországban, Törökországban ős Sgyiptombaa oly sikeresen műkö­dik, ÍM " az adósságok megfizetése érdekében* /MTI/ § Paris, január 7, Lisszaboni távirat megerősíti ast a hírt, nfey a Cunhaloal-kormány továbbra is működésben marad-, Ujabban 3000 köztársasági nemzetőrt mentettek fel a szolgalat alól. Az álta­lános választásokat január 29-őre tűzték ki„ /MTI/ § H ó m a, január 6. Bonomi miniszterelnök a Cannesba Való utazás?, alatt in terv jut adott az II Hesto del Carlino munkatársának, amelybea ujólag kifejezést adott ama rerényének, hogy a canaesi ér­tekezlet sikerrel fog járni a Bella Torrett*. márki külügyminiszter tegnap este utazott el Cannesba* Az olasz sajtó általiban azon a véleményen Van, hogy -íz olasz delegáció teljesen felkészült arra, hogy ÍZ olasz politikai es gazdasá­gi érdekeket megvédi az elszigeteltség esetleges veszélye ellen,,/MTI./ $ 3?'á r is, január 6 f A Hat in Raineri olasz pénzügyminisz-*­térrel folytatott beszégetést közöl,amelyben a miniszter csodálkozá­sát fejezte ki azon, hogy FTanciaországnak túlzott követelések föl­állítását tulajdonítják a német jóvátételi fizetések moratóriuma ügyé­ben.Az olasz pénzintézetek válsága dolgában a miniszter kijelentette^ hogy" csak elszigetelt esetekről lehet beszélni, mert az olasz pénzinté­zetek ős ipari vállalatok wzilárd megalapozottsága, annyira kétségtelen^ hogy egyeseknek válsága nem érintheti az. egész pénzpiac kedtiező helyze­tét. Olaszország készséggel hajlandó az összes népekkel szívélyes vi­szonyt fenntartani és ezzel is példát adni arra, hogy a nemzeteknek fegyeimézet^-monkíval és a közös érdekek megértő szolgalatával elő keli asgiténiok a világ gazdasági talpraállását.. /MTI/ g _ § Róma. január **. Gannesból táviratozzák,..-h^gy Bonomi miniszterelnök ma reggel Scacco delegátusai gazdasági kertesekről nosszabb ideig tanácskozott. Baiaeri péhzü/fyminiszter, aki t9gng-o ór­. krzett neg^risból, ahol arátít gfisz ttalk"j^ gfizdvsági sz fertők ^rtsékezleteh. ugyancsak két órán át tárgyáü a miniszterelnökkel. Bella Torretta márki külügyminiszter ma előbb Briand miniszterelnök­kej£»ajd Lloyd fíurzonnél folvtatott hosszabb megbeszélést a fonto­aabb függőben levő külpolitikai kérdésekről. /MTI/ §pári 8 , január 7. / Havas/ Cannesból jelentiki Lloyd George az értekezleten mondott beszédében kifejtette az értekezlet fon­tosságát. Bámutatott annak szükségére, hogy a szövetségesek, akiktől Európa sorsa függ, együttesen dolgozzanak. Megerősítette, hogy az ér­tekezlet nem fog semmit sem . O változtatni a Versailles! szerződés rendelkezésein. A szövetségesek egyetértésének megvalósítására köl­oaönüs áldozatok szükségesek. Megállapitotta, hogy Angliát - pénzügyi egyensúlya ellenére - súlyos terhek nyomják. Az igazságosság elve azt követeli, hogy Németország teljesítő képességének határáig fizessen. A döntés erre vonatkozólag megtörtént, de most meg kell vizsgálni a döntés .ztfücx lehető alkalmazására vonatkozó rendszabályokat. Németország külkereskedelme mutatja az ő teljesítő képességét. Ám azok a szomszéd államok, amelyek valamikor Németország iparcikkeit vásárolták, most néni tudnak vásárolni. Angliának kereskedelmi téren ugyanez a baja, A munkanélküliség sokkal súlyosabban érinti költségvetését, mint a rokkantak nyugdija. Belgium és Olaszország ugyanezt az állapotot sinylik., Franciaország kevésbbé szonved, mezt nagyobb a mezőgazdasági népessége és mert az elpusztított területeken nagyarányú helyreállitó munka folyik, A szövetségesek kötelessége, hogy a világ megrendült egészségét ismét helyreállítsák.fi^lf § P á r 1 s , január 7. /Havas/ Cannesból jelentiks Briand az értekezleten mondott beszédében kijelentette, hogy most nem akar válaszolni az előző szónokoknak a jóvátételről mondott megjegyzéseire, m9rt az értekezlet munkáját külön-bizottság és szakértő' tanácskozás készítette elő és a vitára tág lehetőség nyilik„ Amikor a francia küldöttség általános nézeteit kifejti arra szorítkozik* hogy közvetve vizsgálja a nemzetközi gazdasági értekezlet kérdését* Franciaország az első órától kezdve csatlakozott ehhez az ötlethez, annál ls inkább, mert a maga részéről, valahányszor alkalma volt ebben a kérdésben nyilatkozni, mindig hangoztatta, hogy a világ beteg­ségének meggyógyítására nélkülözhetetlenül szükséges valamennyi népnek összetartó erőfeszítése. Ennek következtében teljes mértékben helyes­li Lloyd George javaslatának elvét, de avval a feltétellel, hogy a rész­leteket bővebben megvitatják. A közvélemény jólteszi, ha ebben a kérdésben nem indul érzelmi tekintetek után, - bármilyen tiszteletre méltók is legyenek azok. Meg kell keresnünk, hogy mikép ültethessük át a valóságba a pozitív ás gyakorlati megoldást. Amikor ilyen hatalmas vállalkozásba fogunk, egyúttal súlyos felelősséget veszünk magunkra," mert olyan reményeket őbrosztünlr a népekben, amelyeket veszé­lyes lenne teljesítetlenül hagyni. Nekünk sikerre kell jutnunk és ezért minden szükséges intézkedést és elővigyázat! rendszabályt megteszünk* Kövétkezéskőppen az Oroszországgal való érintkezés bizonyos biztosíté­koktól függ, amelyekről már említés történt. Ha ehhez ,nem ragaszkodunk; akkor Xvsx. könnyen becsapásnak lehetünk az áldozatai* Altalánosságban vőve azok a rendszabályok, amelyeket Lloyd George javasolt, kielégítők. Csupán azt kéri, hogy ezeket délután részleteikben ls megvizsgálják és szakaszról szakaszra haladva a szükséges javításokat mag tegyék. /M!Sl/

Next

/
Oldalképek
Tartalom