Napi Hírek, 1922. január/1

1922-01-03 [0027]

*Í Paris , jabuai '3^. Havas/ "fi T'eMtjs különös • aegeVéged'éssél nyilatkozik Pr aznovszky'"tván7B$gKf & ataazot't mi öis/téi párisi Magyar követté" töítént kínevézéöérorr" Mindazok, 11 ja a TéMps _ak"ik a fiatal diplomatával 'érintkezésbe jutnák csak örülhetnek a Magyar kor mán u választásának 6 "Ha Boulpet a bu dapesti követ és Praznövszky a .párisi .aÁlo^a li an cia Magyar" Vi": szuny Luimden bizonnyal olyanr JUMi»ctjk^r- amely mind a két állani éi dekemek iiiegi'elel. 'MTI/ u < § P é"c s január 3, "Relgrádbol jelentik A pai lameut szilveszteii uíesón napirenden a bud&et" vita .szerepel t. íz ülésen Piotici sz 4.ált iel és erélyesen támadta a javaslatot;, Kitogást tett a'katouaság nagy száma ellen kijelentette hogy elegcodő lenne 120 0nő katona az ország védelmére,. A hatai ok meg véduse a diplomácia lel adata lenne. Reszéde folyamán Protic su lyusaa támadta Kuiuaiiivii pénzűgymínisztei működései, es egész syi vadat emelt ellőne íCuman^di láthat ó idegesseggel hallgatta iTutic beszédét és azonnal sz;t kért a válaszra, /MTI/ Bécs, Január 3, fii mi magán jelenté se/ A Neue Preie Presse washingtoni Heuter jelentést közöl, am&ly ast mondja, hogy az értekezlet minden valószínűség szerint befejezésibez közeleőik. Azt hiszik, hogy még két teljes ülés lesz; az egyiken a flot takérdósael, a másikon a távol Kelet kérdéseivel szándékoznak foglalkozni, 3wel azután elintézik mindazokat a különböző kérdéseket, melyek ma még nem nyertek megoldást. Balfour és Lord Lee január 14.-én utaznaa: el Amerikából, Ügy gondolják, hogy az értekezlet evvel a nappal fog hivatalosan véget érni* Belföldi hírek Hopioa , január 3, / Á MTI kiküldött tudősitóJ&nak jeleniése/A népszavazás idegére Sopronba rendelt antant katonaság ma délelőtt 3 vonaton § 10 órákor, 11 órakor és IS órakor alhagyta a várost, A katonák viaszát ért eh Folsüsziléziába. § S o p r o n , január 3. / A MII kiküldött tuaotésitójónak Jelentess/ Sopron város polgársága hétfőn délután rendkívül meleg tüntetésben részesítette Thurner Mihály dr. polgármestert, sas átadási ünnepéllyel kapcsolatban, A váröaMtáfc fenyőággkkal díszítették fél és a hatalmas közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötte a közönség* A polgármestert háromtagú küldöttség vezette a terembe, ahol riadó éljenzésael fogadták. Töpler Kálmán dr. a város nyugalmazott polgármestere, és volt országgyűlési képviselője ezekkel a szavakkal kezdte beszédét: Civltas fidelissima te salutatl iléltatta azután Thurner Mihály érdemeit és a város polgárságának háláját és aliemerését fejezte ki iránta, Beszédét azzal végezte be, hogy Sopron városának viruló fejlődést, a hazának pedig a régi ezeréves nagyságban való feltámadást kivánja* - Ihtalng Gusztáv dr, a szülővárosukból elszármazott és az ország különböző részeiben szétszórtan élő,de szülővárosukhoz mindvégig h6Vsoproniak nevében beszélt. Különösen kiépülte, hogy Thurner Mihály mindjárt az elaő pillanatban, amikor felmerült az a szörnyű gondolat, hogy Sopront Ausztriához csatolják, elégetett maga mögött minden hidat és ezzel jelképezte <*zt, hogy annak a lehetőségnek a gondolata is ki van zárva, hogy a válságos ódákban máskép cselekedjék, mintahogy szólt, Körösy 2nőra dr, a magyar nemzeti szövetség kiküldötte-tóiménsolta azután a aafcyarság területi épségéért küzdő üdvözletét, Taurn&r l'ihály űr, polgármester mélyen meghatva hosszabb beszéd bon válaszolt és rámutatott arra, hogy megfizetett kaiső és bolaő ellenségek terjedztették évtizedeken azt a hazugságot, rtö&V ^agypomág nem a szabadság országa, hanem az elnyomás börtöne. A Világ elhitte a hazugságokat, mert valami különös az emberiség történttébm, hogy a hazugságnak hanjorább akad tábora, mind a xigaüágnak. A gyrsök szabadságot Ígértek az állítólag elnyomott népeknek, amelyik azóta, ki Erdélyben, ki Csehszlovákiában, ki Jugoszláviában? meggyőződtök arról, hogy nincs a földkerekén több olyan lovagias nép, mint a magyar, amely szent István óta elől jár a másnyelvűek aegbssülés6ben és a mások nyelvének tiszteletben tartásában. A soproni népszavasás bebizonyította a világnak, hogy itt az idegen anyanyelvűek ópoly jól őrzik magukat, mint a magyar anyanyelvűek, hogy itt nép és népfaj között különbség nincs, hogy mindenki egyfoiman Jogosított édes gyeremek az ezeréves Magyarországnak. A nemzetiségek nem voltak elnyomva, a magyar állam fiam kívánt egyebet, mint köteles hűséget és alkalmat akart adni arra, hogy mindenki megtanulhassa az állam nyelvét, minden polgárnak dicsőségére és hasznúra*. A magyar nemzet sohasem vallotta azt a politikát, mint példád! Bülow, aki szerint minden népnek vagy kalapácsnak Vagy üllőnek kell lennie és a nemzetiségi politikában nem lehet csak győző vagy legvózötfcjl magyar nemzetiségi politika az összetartás, a siuogató, a vigasztaló kéznek, & villvatett munkának politikája volt. Sopron város polgársága hálát adhat a mindenhatónak, hogy neki Juttatta ft légelső alkalmat a fríanön'ban szett éped t szont István palástjának régi épségébs, rógi fényébe v*ló viaszahelyozóaén dolgozni. Az elért *TQátUmM neki juttatott el isme réSÉtvlsazahárltás n V»JPOS ífáMméyjöB polgáréra, ő as&k alázat ooun óid Ja az ő löt ónét, fiogv éfí^éábé megérni ozix a ani napot, élete lögszobb napját, 12 űn/iepíjég a Éimmtm $%étíMé*éiml ért vágat •