Napi Hírek, 1922. január/1
1922-01-10 [0027]
Bécs 9 január P, /A MTI magánj el en té39/ A Temps cannesi alkalmi tudós Unjanak j elentése s ser int a jó'~. vátételi kérdések megvizsgálásával megbízott miniszterek a ma délelőtt tartott ülésen azokat a biztositékokat beszélték meg, amelyeket Németországtól kivannak meg pénzügyei nzndesése céljából. Alt alánosságban megegyezte k as egyes pontokban s csak néhány olyan kérdést hagytak függőben, amelyek felől előbb a német delegátusokat akarják megkéraesni. A német delegáció• megérkesését egyébként sserdára várják. - Délután négy órakor a miniszterek ugyancsak a jóvátételi kérdések megvitatására ujabb tanácskozásra j6 ttek össze. Ss alkalommal legnagyobb réssben a Németország résséről történi fi setesek zx Szétosztat sát vitatták meg. A legfelsőbb, tanács 0 órakor ült össze. Bécs, január 9. /A MTI magánjelen tése/ Gannesi jelentés szerint Anglia a következő feltételes mellett fogadtai el a wiesbadeni egjyesményt; 1/ As egyezmény értelmében esedéV. kes 3sálli tások het milliárdos végössseaét tőrlik. 2/ As egyezmény érvenysssége három évre terjed. 3/ As első évben Németországsai legfeljebb1250 millié aranymárka értékű száll i tmá-' nyokat küldhet Franciaországba^ a második és a harmadik évben pedig legfeljebb 1500 milliónyit^ Franciaország is elfogadja e feltételeke & Bécs, Január 10, /A MTI magán jelentése/A Petit Párisiéi szerint Anglia és Franciaország között megegyezés jött létre a kivetkező alapon; Németország köteles 1922-ben 700 raillie aranymárkát fizetni, vagy 1260 millió aranymárka értékű árut szállitani Franciaországnak. Sémetorszég köteles ezenkívül a szövetséges megszálló sereg költségeire március 1.-ig 220 millió aranymárkát előteremteni. Ehhez járul még egy papirmárkában fizetendő összeg, amelynek nagyságát később határozták meg. A vámokat a jövőben az aranyérték alapján, nem pedig papirmárkában köteles Rámolni„ A va3uti és postai tti jssabást Hőmet ország köteles emelni, Bécs, január 10, / A M3?I magán jelenté se /Havas-jelentős szerint a biztosítéki szerződés.lehetővé teszi Franciaországnak, ÍOCT katonai állományát csökkentse. A tervezet érteimébea Olaasorsz8 if osttlakoznék. Evvel széles alapot teremtenének a megegyezésre ami a Csendes Ooeán egyezményének mintájára biztosíthatná az európai birtokállományt. Az egyezmény elismerné Briand javaslatához képest azt az alapelvet, hogy valamennyi országnak tartózkodnia kell szomszédjának bárminő megtámadásától. A szerződést valamennyi európai hatalom aláirná, ." — — — Lipcse , január £4 /Nolff/ A független ssociaU 1Í3 fe párt legutóbbi pártgyülésén határozati javaslatot terjesztettek elő, amely állást foglal a Jobboldali szocialistáké nak a polgársággal folytatott koalíciós politikája tárgyában 3 a moszkvai kommunista internationale politikája ellen. A párt kijelentig hogy elsősorban a kövefkwző célokért fog küs-. deni; 1/ A szociális tő rvényalkotás folytatása, 2/ a munka!*': nélküliség leküzdése', 3/ Az egyesülési szabadság és a sztréjk* jog minden korlátozásának megszüntet ééo, 4/ As üzemi tanácsok jogainak kibővítése, 5/ <t munkaképtelenek és a munkanélküliek hathatós támogatása, 6/ Egységes munkás jog megalkotása. A párt azt kívánja, hogy a termelő eszközök tulajdonosait erős megadóstatás uíján állítsák e.célok szoIgálatába; kívánja továb- . bá a segédipar ok különösen pedig a szénbányászat szocializáld* sát. Ledebour egyébkpnt a programmbizottság tanácskozásairól szólóJelöntésében hangsúlyozta, hogy a párt hivo a forradalmi proletárdiktatúrának, azonban helyteleníti azt a módot, ahoA §yan azt Oroszországban alkalmazták!. A moszkvai diktatúra a valóságban egy kisebbségnek a diktatúrája a tulajdonképeni proletariátus felett. /MTI/ § P á r i s , január 10*/A MEI tudósító"láftak. jelentése/ A Croix budapesti tudósítója hosszabb levélbenfszámol| s beja magyar politikai helyzetről. Két évig küzdött türelmeden Magyarország - irja - a forradalmi ős a bolsevista szellem ellen. Most végre a belső megszilárdulásnak olyan fokára jutott, hogy a kivételes intézkedéseket, mint például a cenzúrát, az internálásokat, a gyülekezési jog korlátozását lassanként sorra megszüntetheti* A jelek arra vallanak, hogy a bolsevista mozgalom után következett szükséges visszahatás időszakára most már a társadalmi kibékülés és megnyugvás korszaka következik. Az osztályok kíméletlen és romboló harca után, amelyet a marxista és kommunista, elvek alkalmazása hozott magával, Magyarország most abban az irányban halad, hogy a nemzeti újjáépítés szolgálatában egyesit minden jószándéku polgárt. Ebből a szempontból igen jellemző a második Bethlen-kormány pro gramm ja. Negyedik Károly király hirtelen hazatérése és az -annak nyomában járó j£8vetkezraény>eifc nagyban módosították a nemzetgyűlés pártjainak kölcsönős viszonyát* Bethlen gróf ugy találta, hogy sz uj helyzetben legalább is részben át kell alakítani a korinányt j. ezért benyújtotta Horthy kormányzottak: a kormány lemondását! A .. kormányzó Bethlen grófcfc bizta meg az uj kormány megalakítáaával. Bethlen gróf minden erejével azon volt, hogy egyesit se a pártokat és és nagykőrmányt alakítson* Az egyesítés terve meghiúsult azon, hogy egyes pártvezérek nem akarták népszerűségüket ős személyi érdekeiket áliűzatul hozni a nemzeti egység magasabb érdekének. mem ssabsd elfeledni, hogy a nemzetgyűlést forradalmi zavarok és árpolitikai ttnnrenla pdHanatábaat általános választójog alapfláa álakitott&M mg. á legkülönbözőbb - nem. mindig: a legalkalmasabb elemek kerültek 1se a nemzetgyűlésbe. Ez megmagyarázza egyes kép-, vlaélők parlamenti tapasztalatlanságát és a pártfegyelem hiányát* Bethlen grófnál?: azonban az egybeolvadása meghiúsulása után is sikerült' olyan kormányt alakítania, amelyben helyet foglalnak a főbb parlamenti csoportok képviselői és ilyen módon nyilvánvaló volt, hogy számithat a nemzetgyűlés valamennyi mérsékelt tagjának támogatásira. Egyébként a nemzetgyűlés mandátuma február havában lejár ős"így osupán arról volt sző. hogy egy szükkbb körű programmot fogadtasson el, ami jóval könnyebb feladat volt.
