Napi Hírek, 1921. december/2
1921-12-30 [0026]
/Paris azanátus folytatás/ 4?De talán nagyobb kötelezettségek terhelik önt - folytatta ítibot - mint gondolná? -Heg fogom önnek mondani - válaszolta ismét Brlanív Btbot Így folytatta: Ha szabad hinara azoknak az angol lapoknak, amelyeket a DowningStresten.sugállmaznak, akkor ugy tetszik, hogy turopai értekezletet akarnak egybehívni, amelyen az európai nemzetek közösen tanulmány znák a vi&ág*gazdasági helyreállításának kérdését, Bnropaá nemzetekről beszélnek, kétségkívül azért, mert Németországot és Oroszországot ls beleértik. Lloyd George rendkívül hajlékony intelligenciával rendelkezik, Tárgyalásokat folytatott bankárokkal és a City a maga részéről Batheaáuval és StianesHugóval tárgyal/Megérti - mondotta tovább Ribot - hogy Németország ós Oroszország szeretnének ismét tárgyalni az európai nemzetekkel. De vájjon van-e már valami terv erre az értekezletre? Előbb garanciákat kell kívánni Angliától és biztosítékokat kell szerezni aziránt, hogy a tárgyalások soráa nem fogja az embert kátyúban fagyni. Ha Oroszország egy nap ismét talpraáll, akkor Béniét orszasj és Anglia a legnagyobb hasznát látják érmek, tfraaciaország azonban nem mehet a tervbe vett értekesletre ugy, hogy követelése még mindig kielégítetlen és állandóan veszélyben forog. Kern taja megérteni, hogy a kormány vállalja a felelősséget azért, hogy a nemzetközi értekezleten minden előzetes blztositők nélkül rósztveaz, Briand miniszterelnök kijelentette, hogy mielőtt rátérne az angorai egy«Ímenyre, előbb nyíltan skar szólani azokról a tárgyalásokra! amelyeket Londonban folytatott, Németországban szemére vetették Lloyd Georgenak, hogy Ígéreteit nem tartotta b«. Hasonló vádakalt emelt az angol sajtó is .Svv#l szeriben a francia saj;tóban visszaérkezése óta épen ellenkező értelmű megjegyzéseket olvasott. A kamarában nyilatkozat t, mert a folyósokon az a hir terjedt el, hogy felnd\ott •sy^s biztosítékokat a Rajnánál, Ezen a ponton az ország nagyon érzékeny, Ezért szükséges volt, hogy ezeket a hiresztéléseket a kamara szószékéről zúzza pozdorjává, Londonban is kijelentette, hogy a franciaországi helyzet elsősorban a jóvát étel .problémájától függ és első szava Lloyd Georgehoz ez volt: Fránclaországaak meg kell kapnia á maga követelését és elpusztitö-tT területeit helyre kell állítani. Ha áldozatokra Van szükség, hozzanak mások áldozatokat, Lloyd George nemzetközi kölssönt tervezett, amtlyaejfc réven Pranoalorsziig nyomban előlegekhez jutott volna. Ezt a gondolatot fel kellett adnia, mert bizonyos ketng kaűvaző körülmények nem következtek be. Azután megvizsgálták az 1922 évi helyzetet ós megállapították, hogy Praaciaorszagnak egyetlen garast sem kell áldozatul hoznia; minthogy azonban a kérdés Belgiumot és Oluszországot is érinti, ezért ugy határozta, hogy addig nem döntenek véglegesen, amíg nem jönnek össze a többi érdekelt állam képviselőivel. Itt bot szobához ta, hogy Európa talpraállitására nagyszabású tarvet akarnak kidolgozni. Az egész világ egyetért abbaa, hogy ez osak valamennyi nemzet segélyével történhetik meg és hogy egy ilyen vállalkozás nehézségeket és veszélyeket rej^.magában. Azonban eddig még nem hívták egybe a nemzetközi értekezletet, amelyen Németország és Oroszország ls rósztvesznek, Annak a kormánynak, amely méltó akar lenni a navére, kötelessége, hogy tekintetét a jövőre irányítsa. Oroszország nem olyan ország t amelyét elhanyagolni lehetne. Oroszországsak nem szabad agy izásik állam gazdasági uralma alá jutni, mart ezt hamarosan követné a politikai uralom, Franciaország nem vonhatja ki magát az alól, hogy Köz ép euró pá nak ós Kel eteuropáank ujjáépit ésében közraraükdöjók, Londonban elhatározták, hogy ezt a faladatot francia-angol egyezmény révén fogják megoldani. Erről majd Cannesban fognak tárgsjalni. Ami azt K&ÉMÉtmk illeti,, hogy agy ilyen közgazdasági értekezleten Németország és Oroszország is résztYagyán, erről a kérdőéről még nem döntöttek. Ha azonban Némttország hasznot fog húzni Oroszország talp ráállításából ós ilyenraódon könnyebben teljaaithati a jóvátételi fizetéseket, altkor ez nem lehet rossz müvei et. Az ülés még tart, /mi/ • Be'lföldi hirek 6 § A Magyar Távirati iroda jelenti: A kereskedelem, ugy miniszter .a külföldre szóló csomagok és értéklevelek, valati; int ei'tékdo hozok di jszabasának módosítása tárgyában a követ... kező rendeletét adta kiY Az osztrák és auéraet átszállitásk dij csomagonként cs öt kfclogf áramonként az eddigi 20-2Ö centimes helyett 1922,. " január 1 0-tői 30*30 céntimesre emelkedett* továbbá az ftu>ztriu . val való forgalomban a díjmérséklés megszűnt„ Emiatt a külföld, re • <z Xú csomagok dijubapi váltó sások állottak be', amiről a postahivatalok nyújtanak bővebb £elvilágositástv § A '.1 agyar Távirati proda jelenti-: A•'m", kír „ke, réskedeléaügyi miniszter 24817/1921 számú résdeletével a pöstai értekcikk magánárüsi t ók eddigi egy Százalékos jutalékai 1022.evi jaauár l*::t61 kézdvé 2 %-ban állapította még, ttzzél szemben kötelezte a minisztérium áz árusítókat arra j hogy a ' leginkább kelendő pöstabélyegekbolés egyéb értékcikkekből mio«. dig megfelelő készletet tartsanak és a KözönSéget indokolatlG: úül él ne utasítsák, Azokat*"akik e rendelkezés ellen vétenek . az árusítási engedélytől megi'osztják, § A Magyar Távirati iroda jelentig a posta és táv irűm vezói igazgatóságától vett értesülés szerint Ausztriával \éraetor szaggal es általában a külfölddel a vasüti forgalom helyi enllásával kapcsolatosan a csomag és éftékforgalofl lebo . nyolitása most már rendesení és késedélem nélkül történik,, "A'" tarifa uj megállapításával kapcsolatban a külföldre szölö csomagok dija, így az Ausztriába es Németországba szólóké is} változott. Áz uj dijakra vonatkozólag a postahivatalok.aánate fel. V ilág OS Itást s LEVELTRK
