Napi Hírek, 1921. december/1

1921-12-14 [0025]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti? A külügyi "bizottság ma délután 5 órakor ülést tartott, amelyen a "bizottság tagjai és az ér­deklődő képviselők nagyszámban jelentek meg.A kormány reszéró*! Bethlen István gróf miniszterelnök és Bánffy Miklós gróf külügyminiszter vol­tak jelen. Minthogy Apponyi Albert gróf,a bizottság helyettes elnöke 3 maga is részt akart venni a vitában, kérte, hogy a mai ülésre más el­nököt válasszanak. Indítványára Huszár Károlyt kérték fel as elnök­lésre * A napirend előtt Bánffy Miklós gróf külügyminiszter be­számolt a bizottságnak a soproni népszavazásról.Ausztria a népsza­vazás elhalasztását kérte a nagykövetek tanácsától. A nagykövetek tanácsa a soproni tábornoki bizottságra bizta, hogy el akarja-e halasztani a népszavazást december 18.-áig vagy nem ? A tábornoki bizottság ugy határozott, hogy a népszavazást az eddig megállapí­tott program szerint a mai nap reggelén megkezdi és az előre megál­lapított módozatok és feltótelek mellett lefolytatja. Hir szerint Ausztria ebben sóre lm et lát és a népszavazás érvényét meg akarja támadni. Erre azonban semmi alapja nincs, mert a népszavazásnál szi­f oruan betartották a velenczei egyezmény kikötéseit, sőt amennyi­en attól eltérés történt, az Ausztria javát szolgálta. A velen-, özei egyezmény értelmében ugyanis a szavazásnak a pacifikálás dekla­rálásának napjától számitott nyolcadik napon,vagyis már deoeaber 11*«én kellett volna megtörténnie. Egyébkent hivatalos je gyz5k<$nyv tanúskodik arról, hogy a népszavazási szabályzathoz az osztrák kor­mány kiküldöttje is hozzájárult, elismerve, hogy az megfelel a ve­lenczci jegyzőkönyv intencióinak és alkalmas a szavazás pártatlan végrehajtásának biztosításéra* A bizottság megnyugvással fogadta a külügyminiszter bejelentését. A napirendre - vagyis a Fehér Könyv megvitatására ­áttérve, tíánffy Miklós gróf elöljáróban rövid áttekintést nyújtott annak a füzetnek tartalmáról, amely a külpolitikai anyagot foglal­ja magában, "Rámutatott arra, hogy a dolog érdemére nézve a nagy­antant és a kisantant között nem volt különbség,. A nagyantant szólítot­ta fel a magvar kormányt, hogy a király visszatérését a trónra megakadá­lyozza és ez' alkal^mraai hivatkozott azokra a jegyzékekre .amelyeket a magyar kormánnyal korábban közölt* A nagyantant éles és fenyegető hangot használt még október 26„-án is, amikor kijelentette, hogy hn a magyar*, if kormánv nem alkalmazkodnék felszól!tásához, vagyis, nem mondaná ki a ' trónfosztást és nem adnáfa király sze^lyót,akkor minden felelősséget el­hárít a szomszédos államok közbelépése «s az abból származó következ­mények tekintetében,. A nagyhatalmaknak ez a magatartása addig tartott, amig meg nem győződött róla, hogy a magyar kormány tényleg ^őhiszemüleg jár el es a követeléseknek eleget tesz. Mikor erről meggyőződést szer­zett, a továbbiakban ar^'p törekedett, hogy Magyarország megtámadását meg­akadllTozza, amit sikeralt is biztosítania. A kisantant államai között Csehország vitte a diploűáciai vezető szerepet* A kisantant tagjai egy­ségesen leptek fex. Homár la ugyan a katonai intézkedések terén vissza-, maradt, de ez nem azért • ortént, mintha Magyarország irományában vala-­ml különös jóakarat veze te volna, hanem azért, mert mérlegelte azt,hogy a magyar kormány a szüks ges intézkedéseket már megtette, és nem akar-» ta országát felesleges m> don mozgősitási költségekbe verni. (y4 <&jjgvgjfc j § A soproni ] ép3savazással kapcsolatban az osztrák sajtó ál­tal emelt azon vádakkal zemben, amelyek szerint a szavazás feltételei­és módozatai nem felelne: meg a velenczei egyezmény helyes értelmezésé­nek, a Magyar Távirati Iioda illetékes helyen kapott felhatalmazás alap­ján közzéteszi Bánffy Miklós gróf külügyminiszter által a külügyi ' bizottság mai ülésén ismertetett jegyzőkönyvet, amelyet a népszavazás számára megállapított szabályzatról november 22*-én felvettek? Alulírott magyar királyi külügyminiszter és az osztrák^szö­vetséges köztársaság aiulirott követe a magyar királyi kormány és az osztrák szövetséges kormány nevében megállapítják, hogyfezen jegyző­könyvhöz csatolt, a soproni szövetségközi tábornoki bizottság által fen, a két kormány képviselőivel egjetértőleg a velenczei 1921. évi ok­tóber 13.-1 jegyzőkönyv alapján Sopron es környékén tartandó népszavazás számára kidolgozott szabályzat a velenczei jegyzőkönyv intencióinak megfelel és alkalmas a szavazás pártatlan végrehajtását biztosítani. ^Budapest, 1921* november hó 22,-én. Jr . * Bánffy s. k. Cnobloch s.k, --­5 A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult országrészek területén köz- és magántulaj­donban lévő ingatlanok birtoklásában a megszálló hatalom vagy közegei több helyen változásókat létesítettek azáltal, hogy ez ingatlanok egy­részét lefoglalták, igóuybevették és kényszeruaszonhérletbe adták. A megszálló hatalomnak és közegeinek eme tényeiből származó jog­ügyletek a törvény értelmében érvénytelenek, s a magyar államot ilymó­don okozott jogaérelmekért és vagyoni hátrányokért semmi irányban felelősség nem terheli. Tekintettel azonban arra, hogy a megszálló hatalomnak és közegeinek tényeiből olyan tényleges állapot keletke­zett, amely rendezésre szorul, a kormány e célból - mint azt Mayer János földm ive lésügyi miniszter a nemze tgyüKa mai .ülésen ogy in­terpellációra adott válaszában bejelentette - rendeletet adott ki, amely a hivatalos l«p csütörtöki száradban jelenik meg. A kormányrende­let kimondja, hogy a szerb-horvát-szlovén megszállásaiéi felszabadult országrészekben a megszálló hatalom vagy közegei'részéről az ingatlanok­nak /ideértve az ezeken épült lakóházakat ós gazdasági épületeket^is/ békés birtokában a magyar törvényes szervek mellőzésével es a hatály­ban lévő törvényes jogszabályok ellenére jogellenesen létesített vál­tozások a megszállás megszűntével hatályukat vesztették és a koráb- . bl tényleges birtokállapot helyreállítását minden egyes esetben el­rendel tnek kell tekinteni, Ehhezképest a jogellenesen birtokban tar­tott ingatlant a jogszerű birtoklásra jogosult tulajdonos /haszon­élvező vagy haszonbérlő/ békés birtokába legkésőbb a jelen rendelet életbelépésétől számított nyolc nap alatt vissza kell^bocsátani. "A rendelet ezután részletesen intézkedik a kérdés rendezé­sének feltételeiről. / _ ABB.fi.. Jrt

Next

/
Oldalképek
Tartalom