Napi Hírek, 1921. november/2
1921-11-26 [0024]
§ Hómé, november 26* / A 1ÍTÍ tudósító jáaek AtÁtroJteu^r^JtA^ Politikai k3rökbea2L már hetek óta/"sok sző esett Hit-ti volt miniszter- J elnöknek a világháborúról és a békekötésekről szőlő sajjsó .alat t levő könyvár 6*1, amely ma jelent meg a könyvpiaeoa* Bizonyoa^ ; ..' ; hegy Nitti ?íunkAJáaak már szókimondó őszinteségénél fogva ia sizeáztoiŐ's hatása lesz mindenfelé*, Magyarországon az olasz államférfi munkája bizonyára-a. legfokozottabb figyelemre tarthat számot, mert hiszen a magyar nemzet Igazaágá t é s példát laa szenvedéseit szót fogj e- vinni a világ minden carkábá"*\I könyvnek Magyarországról szóló áfőj esete azzal kezdődik, hogy .•Magyarország sz neved te a legnagyobb területi és nemzetgazdasági vesztetíéget* Bzt a szegény nagy országot - Írja Hit ti- amely annyiszor megmentette a Kereszténységet és az európai eiviüzáoiót, oly kíméletlenséggel kezelték, amelyet eaak a környező népek zsákmányt kivánó mohóságánál éa azzal magyarázhstankk hegy ezek a gyengébb népek leterítve látván a nálíLK eró'setb Magyaróra2ágot^ azt teljesen tehetetlenné akarták nyomorítani* Sgyetienegy heiytálló w ©k' sincs ea^ amellyel igazolni lehetne aMagyarországgal szembe a elkövetett er ó's zakó saág oka t és pusztításokat* Kemény szavakkal Ítélkezik ifit ti a remáa süegszálláarőlg amelyet rendszeres rablásnak és rombolásnak wend. Ba sokáig rejtve ajsysfti a Nyugat saeme előtt s míg végre lloyd George lond&rban WW^XMXk Vajda román mlniszterelaöknek erélyes szemrehányást SSS tett az úgynevezett román "foglalás" miatt. Amikor véget ért a világháború, mindenki épen Magyaréra iá* tői követelte a le g nagyabb áld ©tat okát és aa egész világon senki sem akadt, aki érd ekében"alör csak egy jó szót is mert volna mondat i* Nitt! kijelenti ,'hogy ő tett ugyan errevonotkozóan kísérletet, de elkésett vele* A győzők gyülölkÖdveJXg^^E Magyarországot ezért a büszke és (^rigyllk) • önérzetes ellent állásért, amelyet a rajta esett méltat la aságoitaal szemben tanúsított* & túlzó szteialismiis hivei nem szeretik Magyarors ágot, mert különleges nemzeti viszonyai közepett szembe kellett szállanía & külső é3 belső bolsevizmuasal, a nemzetközi nagytőke emberei pedig keresztény politikája miatt nem sziveihetik,, Skkéat mladenfaJSa igazságtalanság és inkvizíció zudf.lt Magya'rorsságra^anélkül, hogy bárhol segítséget és védelmet találna* Nltti azoiaban nm éri be ezekkel az általánosságokkal, haaem pontos és részletes statisztikai adatoknál ia igazolja, hogy Magyarország területét, lakosságát és aemzeti vagyonát makaóra- veszteség érte* Majd szi vasmarka lő szavakkal emlékezik meg a magyarság példátlan katonai erényeiről^ amelyeknek egyik bizonyságául rámutat arra, hogy valamennyi hadviselő állam közül népességéhez mórtea legnagyobb vesztesége Magyarországnak volt» A területi veszteségeiről szólta kimutatja, hogy sz ország fővárosa a megmaradt területhez képest szinte tulnagy, ;,, de azért mégis alig képes befogadni az elszakított országrészek kiüldözött magyarjainak nyomorúságát * Magy arorsz% demográfiai struktúrája a bókében kitűnő v»lt 4 ma azonban az ország létét fenyegeti* Nagy részletességgel vázolja Nitti Magyarország gazdasági 1 és pénzügyi helyzetét* Arra & következtetésre jut fejtegetéseinek során s hogy veltaképen felesleges a trianoni békeszerződés részletes taglalása. Irónia iróniája, hogy a trianoni szerződés gazdasági ós pénzügyi rendelkezései igen aulyes terheket raknak olyan országra, amely csaknem mindenét elveszítette, amelynek viszonylag legtöab embere pusztait el a háborúban, a hábora után két pusztító forradalmat élt át 9 négyhavi bolsevizmus rablásait szenvedte el, végül pedig alá kellett vetnie magát a román megszállásnak is, amely a forradalomnál és a belaevizmnsnál la súlyosabb volt* A Magyarországról szóló fejezetet ezekkel a szavakkal végzi Nitti; Hm tagadom^, hogy mélységes beasŐ megindultságot éreztem 1920* január 16,-án, amikor Apponyl Albert gróf Parisban a békeértekezlet ea Magyarország igazságait fejtegette* Bar előadása feltétlenül meggyő zo volt, mégsem talált meghallgatásra.. Mindamellett Magyarországnak még lehetiíX reménykednie* Nép, asnely olyan lelki állapotb&a van, mint mostanában a-magyar nép* Ideig-óráig kényszer alatt eltűrheti mostaai helyzetét. Azonban el lehet-e várni, hogy ne keressen és ne használjon fel minden alkalmat arra, hogy visszavegye mindazt-, amit igazsáitalánul elraboltak tőle* , Nitt£' könyve voltaképen valamennyi békés zaiteőd és revízió^ ját követeli és legvégül szinte harsogva hirdeti, hogy enélkül vége van Surópának* Belföldi hirek álhírek az . . általános ' Fogyasztási Szövetkezet küldő ttválasztásairol. Az; utóbbi-napokban ugy Budapesten, mint a környéken" Vfesatő*égn aláírással- repcédül ák kerültek forgalomba, amelyekben.^ az; általános lögyaéztáal Szövetkezet küldőttv&lasztásaihak kitüaéaéről éa* az' sorra fel jogosa td választási igazolványok szétosztásáról van szó* SJSt a «®íkosyíáok« cimü, Bákoaazentmihál.yon megjelenő újság f.*hó l& w iki szamában is közölt egy hirt, mely szerlut az. Általános Fogyasztási Szövetkezet tagjai választási igazolványukat november hó. 27-ikén és 28-lkán a két ottani iskolában kiválthatják. Amint 32 általános Fogyasztási Szövetkezethes^a kormány részóról kiküldött hatósági gondnok köziig ezek teljesen légből . kauott hirek. Bár a szdbanforgő körzeti választások kiírásába legközelebbi nauokban meg fog történni, a választási igazolványok szétosztása te-.. kin tettben eddig meg sem határidőt, sem helyiaegeket nem állapítottak mag. Az ilyen álhírek csak arra alkalmas -k, hogy a szövetkezeti tagak között nyugtalanságot és f <í Íréért és eket iáéi zenek elS, Szart a gondnokság felkéri a szövetkezeti tagokat,ne törődjenek lapokban vagy röp.cádulakon megjelenő,' ellenőrizhetetlen hírekkel, hanem a választások kiírásira vonatkozólag kizáróan a gondnokság, hivatalos hirdetményeit tekintsék mértékadóknak, melyei közzététele a legközelebbi napokban várható.,%IU/ OKMAGOSLEVÉUVut ——i K szekció
