Napi Hírek, 1921. október/2
1921-10-21 [0022]
2 é o 9, október 21./A MTI magánjelentése/ A tieues Achtuhrhlatiban egy magái mg nem nevező diplomata *Miért ve3sitjak el Söppont" cimen cikket közöl, amely többek közt ezeket mondja: A nyugatmagyarországi kérdésiek akuttá válása a kisentenfe zavaros politikai alakulatára, mint választóvíz hatott, Mindazok as érdekellentétek, amelyek a kisentente negy tagj a köst fetfállanak és amelyeket eddig nagy fáradság árán elfojtottak, abban a pillanatban égetőkké váltak, mihelyt a nyugatmagyarországi (térdén miatt beállott a konflilifyus lehetősége, Ma már sentii sem kételkedik benne, hogy a nyugatmagyarorsaági bandamoagalom kitörése után Csehország és Jugoszlávia el voltak határozva, hogy Nyugatmagyarország kiürirésére mandátumot biztosítsanak, szüaséo essté,n mandátumot adjanak maguknak»íme llett azonban nyílt kérdés volt, hogy a nyugat mag yaro rszági korridorí'mixjcL önkéntesen• kiüri t-^k-e vagy lusz triának átadják-e, teljesen eltekintve attél, hogy nem lehetett tudni, hogy ez a közös expedíció müveié te inaké Íját Sopron helyett nem fogj oMe ——Budapes ten keresni , *Ezek a lehet&ségek , amelyeit sokkal közelebb feküdtek, semmint ma hiszik. Olaszországot cselekvésre kellett hogy bírják, mert a csehek és jugoszlávok közbelépése—- > • —abban az esetben ——, ha as végül a korridor formális megteremtésére vezetett volna* ennek a'két államnak hatalmát " és——irrpresstissét annyira megnövelte volna, hogy ez — középeurópai hegemóniájukat biztosi toíta. volna, ez azonban a Bqdenbachtöl és Aussigtél Fiúméig és Ssalonikiig terjedő politikai és gazdaságpolitikai sorompó felállítását jelentet te volna, Ez Romániára a By ugattál való elzáratás lehetőségét, Olaszországra nézve pedig középeurópai,adriai ésfeldkSxHengeri politikájának teljes meghiúsítását jelenti, A Csehország gazT fegyverkezési forrásaival rendelkező Jugoszlávia minden bizonnyal megtámadta volna Olaszf)Qjszág életerej ét, Csehország és Jugoszlávia intervenciójának nus zta lehetősége J a nyugatmagyarországi Kérdésben a kisententot S'te hát/ketté kellett Hagy ^"^k^^-.. sOlaszországot, valamint Homániát a másik oldalra szorította.ölaszorszáa tg$n világosan tette meg esi a lépést,, Bontania pedig nyugoatan félreállva és hallgatagon,' Megy az olasz mediáoiőnak és ' végrehaj tásának éle világosan a cssh-jugoszláv korridorpclitika ellen irányul, kitűnik a Velencében megállapított hqt ár vonalból, amely természeteseit-'a népszavazás eredményének fenntartásával nemcsak a soproni vasúti jjrtponioi hagyja meg a magyarok kezében, hanem,. Sopror*tól nyugatra miiyen benyul ik llyuga ímagyarországra és majdnem eléri az >',:?•••».:?,, osztrák határt* Szembeötlő az a törekvés^ hogy a .nyugatmagyarorsaági forgalmi rendsmr elszaki' tásával a korriaor^poli tikának ugy forgalmipoliiikai, mint területi szempontból véget vessenek. Hogy ez Ausztria rovására történik, ennek is meg-, van a maga reálpolitikai oka, amely nem Olaszországnak Magyarországhoz való •• rokons zenvében, vagy Ausztria iránt való ellenszenvében keresendő, hanem ott rejlik, hogy Olaszl&szdg jobban bizik Magyarországnak, mint Ausztriának abbeli képességében, és akaratában, hogy a cseh-jugószláv korridorf megakadályDZMa, Eszerint nem túlozunk/ ha, azt aionűjuli, hogy a nyugatmagyarországi kérdés válsága megadta az első lökést a kisentemte összeomlására és jm * hogy a rapallői .s zersődés is a romok alatt ny ugszik, /MTI/ Ró n a, október. 31, A portóroseí konferencián tárgyalásra , kerül az a kérdez is, hogy Ausztria-Magyarország utódállamai a nyersanyagokat közösen hogyan értékes itsék,/MTI/ V> m mm ma. Jií a s h i n g t o n, október A kommunista szervezet aláírásával ellátott levelek art a fenyegetést tartalmazzák, hogy aoban az esetben, ha Sacco és íacetii olaszokat Massachixsetsben kivégzik, Franciaországban as amerikai konzulátusokai egytöi-egyig q levegőbe röpítik. Az amerikai konzulátusokat szigorú Őrizet alatt .farijuk, hogy merényleteknek elejét ve gyekJMI/ 4 G e n f, október 21,/Svájci Távirati Iroda/ Az AaLsndssigetsk semlegesi its eneiz kérdésével foglalkozó konferencia határozatot hozott, amely szerint bisiositékokat kell teremteni arra, hogy a szigetek kaionéi tekintetben sohase jelentsenek veszedelmet, /MTI/ 1 B e r n r október 21, /Svájci Távirati Iroda/ A nemzeti tanács 66' millió jranknyi hitelt szavazott meg állami közmunkára, hoay a munkanélküliségen enyhítsenek, Ezenfelül dö millió frankos kölcsönt engedélyeztek egyes kantonok i%e>r*ankáinak támoga tására, /MTI/ A mm mm w á r i s é oktáber 21, A Min jelentése szerint az 1922. évi költségvetésben Franciaország belső adósságait 229 milliárddal irányozták elő, A külső adósság 35,3 milliárdra rug és 6,ő milliárd kereskedelmi természetű kö telezettséget, 1.0,5 milliárd Angliával és 10,3 milliárd az Egyesült Államokkal szemben fennálló adósságot foglal magában. Francia.ország adóssága eszerint 26é,3 milliárd. Ha ebből a mintegy lé milliárdot tevő'kölcsönöké r; amelyeket Franciaország különböző államoknak adott, levonjuk, Franciaország összes adóssága.25Q milliárd,/MII/
