Napi Hírek, 1921. október/2

1921-10-21 [0022]

De sseren cséré a kérdés eldöntése, legalább te ór iában, nem olyan nehéz, mint ahogy azt a két párt vitájából hinni lehetne,

4 A prék* tikus e Idöntés előfel te tele, hogy t is ztázzuk a kérdést először magunk között elméié tileg. Vizsgáljuk meg tehát « kérdést objektív alapon, egyfelől a jog és törvény, másfélül a politikai szükség, a történelmi helyzet aaott szemüvegén keresztül, mert ez a két.szempont az, amely egyeaül s^óba jöhet és^mely súlyosabb, mint kármely szempont, amelyet ^ egyesek felvethetnek./A király 1916 novemberében eltávozott és megszűnt \ alkotmányos jogát gyakorolni. Távozása vis major-nak volt következménye, az as állapot, amelyet akkor a forradalmi események teremtettek, ma is fönnáll. KtrW4*állapoti*(joqi karakterisztikumát az összeült nemsetgyülés as 1920 évi 1$ t+o.mben állapitotta meg. amely a trianoni sserzSdés, valamint a forradalom által teremtett helyzetet a lövetke- • zőkéKen határozta meg: A törvény azt mondja, hogy megszűnt a királyi hatalom gyakorlása, megszűnt a pragmatica sanotionak a közös és elvá* laszthatatlan bi rtoklásra vonatkosé része, megszűnt a 67. évi Mll.t.c. érvény. Azjutíilijáll apótokból folyó konzekvenciákat a békeszersődés megkötése után fogja levonni a nemzet* A konzekvencia, melyre a törvény utal, nézetem szerint a következS: Miután Magyarország független állaiimá lett és a trianoni szerződés arra kötelez minkéi,- ami különben jól felfogott érdekünk is,- hogy a függetlmsegünket fel ne adjuk és hogy olyan intéskedésre, cselekvésre vagy szerződésre ne vállalkozzunk. amely est &> függetlenségünket érinteni alkalmas lenne ,m ebből az következik, hogy Mag yaro rszág uralkodój a nem lehet egyúttal más ország uralkodója és csak az gyakorolhat királyi jogokat, aki elismeri, hogy a pragmatica sanotionak as együttes bi rtoklásra vonatkozó haiárosmanyai valamint as 1867 évi XII,t.c* kxi érvénytelenné váltak. De mi következik már most ebbel o ksxxz po stulatumból arra a koniroversi ára vonatko sólag. amely a legitimis ták és a szabad királyválasszák közö tt fennáll? Mindenekelőtt Megállapítható, hogy ezen a nemzet akaratából az 1920. évi I, t.c

é-bal, valamint a trianoni szerzSe aésből leszűrt postulatum nincsen ellentétben sem a 1egi íimiiéi, sem a szabad ki rálysválasstás elvével, legalább teoretice nincs, csak arra köUlesi Magyarország uralkodóját, hogy tráü bostulatum tekintetében nyílt garanciákat adjon. Mert ez konzekvenciák elfogadása nélkül a~ kár az egyik, akár a másik esetben a király uralkodói jógáit nem gyakorolhatná. Azonban meg kell állapi tani azt is, hogy a királyi hatalom gyakorlása nem csak jog, hanem kö telesség is. Alkotmányunk értelmében as alko tinányos királyi jogok gyakorlása másra át nem ruházható^, ásókat a király nm ssüne teltetheti. A király az állam első funkcionáriusa és mini más vála3sto tt vagy kineve seit funkcionárius, helyéről* e 1 nem távozhat, kivéve a vis major esetét.Bá vis major vagy forradalom megakadályozza út jogainak g yakorlásában, addig, amíg a vi s^major tart, legitim jogai meg nem szűnnek, el nem enyésznek, el nem évülnek. De na megszűnt a forradalom vagy a vis major, ebben az esetben uralkodói jogait gyakorolni újból köteles. Ma tehát ennek az egyik akadálya, mint a jelen esetben is. hogy a király uralkodói jogainak gyakorolhotúéú bizonyos feltételek elfogadásától függ, - aktor a királunak ny ila tko sni ,tfell és dönteni kell afelett, hogy elfogadja-e asouttfeItételeké t, amelyek felállíttattak, mert a nemset attól meg nem fossthatő, hogy alkotmányos királya lehessen. Ma királysúg akarunk maradni, ettSl a felfogástól el nem távolodhatunk, amely egyedül fele 1 meg-alkotmány unknak, de amely számol egyúttal a teremte tv hel yze ttel is. Ma két szélső álláspont áll 3semben egymással. Az ultráiegi timistíieÁi fiiMA**AA.Szabád király válassiiir álláspontja, akik detronizálni akarnak azonnal. Az egyik Párt ast mondja, hogy tekintet nélkül as uj helysetre, a nemzet dqferálnl kö teles, A másik párt, tekintet nélkül alko tmányU-nk, rendelkezéseire, ast mondja, hogy as adott helyzetben a de tronisácif iránt kell intézkedni. A szélső legitimisták csak az uralkodó jogait nésik. de nem azokat a jogokat, amellyel a nemzet bir a bekövetkesett világesemények köveik est ében. A szabad ki rály^válasz tők a jogfolytonossága t es alkotmányunk törvényes intézkedéseit borítják fel* keggyazá>désem szerint a legitimitás a trón betöltésének csak jogi feltétele

É Oíe az uralkodói jogok gyakorolhatásának nem*csak jogi félté tele i vannak, hanem ép ug y ki vánhavj a a nemzet azt, hogy a király elfogadja asofctafe Ité teleket, amelyeket a nemset kitűzött f akkor, amikor függetlenségét proklamálta é\s a trianoni szersődest /.eXr aláirta. Ebből a hel use tből csak egy kivaAr/vani a nemsé tnek, illetve a nemzet megbi sásából a ko rmánynak nell a nemset felfogása alapján tisstásni a hely setét a ki rállyal« , *4 ko rmánynak a kö telessé ge ,hofry anélkül, hogy e sál íal ast as álláspontunkat fe ladnánk, mely sse rint a ki, rálykéraés elintézése Magyarország belügye, a signatarius nagyhatalmakkal a diplomáciai érmtkezés t félvegye abból «5 cilból, hogy velük a Magyar nemzet álláspontját <L kérdésben megismertesse. A helyzet tisztázása alkotmányos kötelessége a nemsetneK, mert detronizálás forradalmi cselekmény lenne, amelynek következménye a nemzetre beláthatatlan konzekvenciáknál járna. Széket a tárgyalásokat a kormánynak kö telessége alkalmas időpontban lefolytatni a nemzet megbi zá sából. Addig, t

amig esek valamely eredményre nem vésettek, a ki rálykérdést sem egyik, sem másik irányban eldönteni nem lehet és nem is szabad. Addig minden törekvés, mely a parlamentben és parlamenten kitíil harci riadó formájában nyilvánul meg, alko imány el lenes és forradalmi jeleniég', amelyet a kormány teljes erővel elnyomni kö te lességén$M kell, hogy tartson. Mi sem puccsot, sem detronizácijt semmi körülménye k kö zött e 1 nem fogadunk, mi tárgyalni akarunk és csak asután dönthetünk. Türel enme 1 t

és

r becsületes törekvéssel kell a kérdést megoldanunk, minden más kísérlet, t polgárháborúra vezethetne. Ne jöjjenek tehát az egységes kormány sé* párt falai közé sem ások, akik királypuccso t lehetőnek tartanak, sem azok, akik de tronisác ián törik a fejüket. Nem dolgoshatunk velük J együtt. , . , De ne j3jjenek kösibénk azok sem, akikben nincsen guver* nementális érzék, kekünk nem szónokló hazafiakra van ssükségünk

0 így orsság kowiánysatát vésetni, ast irányítani, parlmenti többségi pártnak leüni nehés és súlyos kötelesség, de nem mindig a népszerű* ség uija. A kormányzat árnyékában sütkérezni és ugyanakkor as ellenzéki nézss erüsé g babérj aiért is harcolni/ nem lehet, az nem-csak illó j/ali éás, nem csak nem méltó önérsetes

/ nems&tgyülési képviselőhöz, de egyúttal félrevesetése a n emse tnek és azoknak a válass tóknak, akik as illetőnek me gbi só levélt t adtak és lehetetlenné tételét jeleniii a parlamenti kons}plia\aciónak is. As orsság ssiáe előtt hi vom tetemre tehát a parlament tagjait, teljesítsék nemsetükkel ssemben kötelességüket, sorakossanak utógondolat nélkül egy táborba ásóknak a kötelességeknek telj esi tésére, amelyeket a memset érdakében el kell vé gesni és válásssanak maguknak vezért, In útjában nem fogok állani, Z,e ha egysser választottak, ne hagyják cserben a vezért, mert avval as orsságot döntik sirba.