Napi Hírek, 1921. október/1
1921-10-03 [0021]
való felvételünl ellenzését lehetetlen tolna Ilyen aktusnál: nem tekintenünk* A* akadékoskodás a módszerének elejtése volna nézetem szerint egyik feltétele a feszültség azon enyhülésének, amelyet mi óhajtunk* A békeszerződések által a kisebbség éknek biztosított Joguk tiszteletben tartása volna egy másik, nem kevősbbá lényeges feltétel* Teke Jónáson ugyanitt* ha értesüléseim szatoatosak, olyan nyilatkozatukat tett, amelyeket szeretném, ha szerencsés lehetnék, a tények által megerősítve látni* eddig az a 200*000 menekült, aki a mi tőlünk elszakított területekről érkezett Magyarországra, nekünk erről mást beszél. Se nem akarom Önöket ma ezzel a még mindig lángot lobbantó tárggyal más okból foglalkoztatni, mint azért, hogy Teke jonesou ur fejtegetéseihez egy kis kiegészítést fűzzek, aki az én értesüléseim szerint, azt mondotta volna, hogy Románia kész bizonyos száma állami elemi iskolát magyar tannyélivel f entártani, holott a régi Magyarországon nem vált rcmán tannyelvű állami elemi iskolai Bz utóbbi tény, de amennyiben nem kíséri, oly tények ismerete, amelyekről Tske joneaca ur nem beszélt* hamis következtetéseknek enged tára*. Amiről Teke Jonesou ur nem beszélt, ez az, hogy volt Magyarországon 2331 román tannyelvű felekezeti, vagy községi elemi iskola* vagyis, az ország rcmán lakosságának számarányához képest ugyananynyi* mint a romániai királ3>Ságbaa és ezeket az állam bőségesen támogatta, agy, hogy ngyanannyi román tannyelvű állami iskola femtertásának költsége is alig haladhatta volna mag a támogatásnak ezt a mértékét* Nagyjában több mint 12 millió koronát* - ami az akkori boldog időkben ugyanannyit ért* mint 12 millió frank, - költött a magyar állam az összeomlás előtti legutolsó költségvetése szerint román egyházak és iskolák támogatására. 2*000.000 fényi románajka lakosság mellett, mlg a csaknem ulyanllyen szluiatf 2* 200*00(^/1 Alt evő magyar redteranátaisok 11 millió-ó koronányi állami támogatást élveztek. Snnek ismertetése tehát annak" kiegészítéséül, amit Take Jonesou ur itt kifejtett, szükségesnek látszott. Kommentárt fűzni ehhez ma nem kívánok. Inkább befejezni óhajtom mondandómat, két.» szóval összefoglalva az egész helyzetet* Magyarország kérése* hogy a népszövetségbe felvétessék, mindenekelőtt hitéről tesz tanaságot ebben az intézményien; azonkívül azt az elhatározását jelenti, hogy srra az útra lépjen, amelyet az ez intézmény kijelölőit: hogy hozzáidomitsa nemzeti érzéseink kultuszát az aj szellemhez, hogy szolgálatába szegődjék jóindulatéval* agilitásával, egy szóval: hogy bevezesse Magyarországot aa uj világrendszerbe* nem mint zavaró elemet* hamem mint a megerősödés éa haladás konstruktív elemét* íme.ez az. amit mi akarunk^ ml t tudniillik azok az államférfiak éa azok a politikai csoportok, akik arra törekszónát, hogy a nemzet tanácsa ben inkább a megfontolást tegyék uralkodóvá, sammint hogy a bosszú őrzésétől engedjék a neszetet elragadtatni* Be feladatunk nem könnyű* mert a mellettünk levő tömegeken a fájdalom érzése uralkodik, kegyetlen szétmaroangoltstásank felett a e tömegek nem akarnak a népszövetségben mást látni, mint annak a szerződésnek a kiegészítő' részét* amelynek a szőtmarcango Itatásunkat köszönhetjük* amely nem lomért más politikát* mint az emberben élő elemi szenvedélyek politikáját* Azok* akik nehézségeket támasztanának a népszövetségbe leendő felvétel ellen, akarva, nem akarva e politika szolgáistába szegődnének* Az illetékes hatalmakra tartozik annak megítélése* % vájjon ez megfelel-e a közérdeknek, vájjon v-^ lehet-e Magyarországot a maga hagyományaival, a maga ősi éa szlvös politikai szervezettségével* a maga nyugati kultúrájával ós erkölcsi kisugárzásának awaéV az aktiv'erejével, amely messze túlterjed Jelehlegis^í-határain. quantité nőgligeable-n«* tekinteni, vájjon lehat-e Keleteurópát Magyarország nélkül vagy Magyarország ellenére reorganizálni és stabilizálni* vájjon elérhetni-e a dolgok rendjének teljességét Magyarország nélkül* Nemzeti elbizakodottság nélkül merjük állítani, hogy reális ellenértéket vagyunk képesek szolgáltatni a népsáf vétségnek annak az értéknek a fejében, amelyet tőle véftünk elnyerhetnie A döntés felvételünk felett egyttttal dönteni fog & nemzeti érőnk körüli tájékozottság tekintetében is. semmi aea bizonyítja jobban nemzetemnek szt az eltökéltségét, hogy taljas jóhiszeműséggel belépjen a készülő, az evolúció küszöbén álló uj) világba* mint az a kérése* hogy felvétessék a népszövetségbe* A körülményeket tekintve, amelyek között e kérését előterjeszti, ebben az aktusában agyannyi lemondást tanusit, mint amennyi jogosalt beosvágya. Serem mindazokat, akiket a kérdés illet* hogy ebben a szellemben értékeljék ős mérlegeljék jéUentőségét* •^tus esetére Magyarországgal szemben'nyomban megnyílnék a szabad ajclő Wlehetősége* A népszövetség alapszabályai ugyanis, hivea az Intézmény szelleméhez, amely a jogot akarja érvényre juttatni és a háború veszélyeit mindenütt, nem pedig csak egy privilegizált területen akarja megszüntetni, / :.?«cikkelyükben amaz államok jogait is kodifikálják, amelyek nem tagjai a népszövetségnek! biztosítják nemik azt a jogot* hogy ha a népszövetaégnez tartozó állsmlnaÉ összeütközésük támad, meghivassanak a népszövetség I elé* alávessék magokat a népszövetség szabályainak a konfliktus megoldása céljából és a népszövetség hozzájáruló válasza esetére ezeknek az államoknak ugyanazon 'jogok és garanciák élvezetében van részük, mint a népszövetség tagjainak* Széknek az államoknak a joga abszolút és nem fakultatív. Mert a 17,cikked nem azt mondja, hogy "meghívathatnak", hanem ant, hogy "meghívatnak'* /nem "peuvent ttre invtvéa", hanta "sönt invltas"/* Nos hát a trianoni béke hatálybalépése óta, amely békeszerződésbe a. népsaöYetség alapszabályai is bele vannak foglalva, Magyarország e jogok és garsnolák birtokába lépett, ezek élvezetet tőle az alapszabályok kötemző rendelkezésednek durva megsértése nélkül megtagadni nem lehet* f-Vra*Még az általam kifejtett jogi elvnek mellőzése esetére sem volna tehát sarául^ ér telne annak, hogy Magyarország alkotmányának kérdésével tegyükrbonseta&^aó^ azt a kérdést, hogy felvehető-e Magyarország a népszövetségbe* Sz a kérdés annyira világos, hogy noha kész vagyok egy rámnézve annyira kedvező területan a küzdelmet is felvenni, mernem reményleni, hogy mihelyt Nyögatmagyarország kérdése el lesz intézve, ellenzékkel egy résznői sem fogunk találkozni* Szt élénken óhajtom is* mert ha ez aa ellenzék mégla felmerülne, ez a körülmény nem vezethstra más eredményre, mint a szomszédos államokkal való viszonyunk elmőrgesítésére, akkor, amikor mi, az érintett felek kölcsönök érdekében, ép agy, mint ~ . Sarőpa békéje érdekében is, e viszonyok Javulását óhajtanok* Shhez az eredményhez azonban nehéz volna eljutnánk, ha o ^ aa antagonízmnasal találnék izemben — magunkat* ama % reális érdekekkel meg nem okolható, - s a nőpazövetsógfe ^ y\\ * ^ -*x J? íí 3é í?fí Bt í ^lőa&áa elhangzása után gróf Appoayi fel«Ií a a , saj !L ó WpvUaJ.eat # intézzenek hozzá kérdéseket* rendelkeéőaflkre áll* S kérdések, amelyeket az olasz, osztrák, genfi, angol, cseh stb* ujságirdk* a Wolff-ügynökség genfi irodájának főnöke atbl tettek fal* alkalmat adtak gróf ApponyineJc, hogy a szalad eladás néhány pontját részletesebben kifejtse* Többek kőzött Apponyi brilliánaul magmagaarázta, amit szintén megkérdeztek tőle, mi az órtelma annak, hogy a nSnzetek .szövetsége elnökéhez intézett levelét a magyar k ir ví-í* kormá ^y nevében irta s hogy e kollektív interviewra vonatkozó meghívót a nemzetek szövetsége mellett működő magaar k i r ál Ji
