Napi Hírek, 1921. október/1

1921-10-02 [0021]

$ r a r % 9 ; október 2JL MTI szikratávirata/

r A nagykőv

8

t

e

k tan&csa Bonin Longar

e 8

lnökl

8

tév

8

1 tartott ülésén elfogadta azt as olasz részről t

8

tt j avaslatot * hogu szólítsák fel a budaD

e

sii és a bécsi kormányt, küldjönJL^LJt^lJhatalmú m

e

gbizottakat ücmábp, akik az olasz külügyminisst

e

r elnöklete alatt 9

gy

9

sséa

8

t kötn

8

k majd a nyugatmagyarországi kérdésben* A szövetségesek ausztriai és magyarországi képviselői "ce^^ HP-t»*£'' ni

8 g te szik a szükséges démarsokat, «• B n f , október 1. /lavas/ A népszövetség közgyűlésem Cecil ismertette azt a programot, amelyet a népszövetségi .egyezméay a lefegyverzés kérdésében pegszabott. Iatő szóval fordult a világ munkásosztályaihoz, hogy könnyítsék meg a közgyűlés határozatainak megvalósít ását ?

Srantlng /ovédország/ hasoaló szempontokat fejtett ki, de kensedálta, hogy bizonyos országok kénytelenek fegyverkezéssel garantál*.! a ^$uk biztorss igát* Noblemaire francia delegátus nagy tetszéssel fogadott beszéde után-Fiáker lord nagy dicsérettel szólt erről a beszédről, mert Franciaország igazi érzelmeit juttatta szóhoz* Kz angolok a harcterén tanulták megismerni a fraaciaákat; Tudják, hogy'Franciaország mennyit szenvedett és tudják* hogy az emberiség mekkora hálával tartozik Frojaciaorsz&aaak, Bymaa a' kis nemzetei: nevében kijelentette, hogy Tíoblemaire es . FÍ3her beszédei a népszövetség történetének legfényesebb lapjaira tarCecil kijelentette, hogy Noblemaire beszéde a népszövetségi kÖz/$nilés igazi eseménye. Reméli, hogy a beszédet Angliában olvasni fogják és hogy ott is, Németországban is meghozza a maga gyümölcs*t. /MTI/ * Paris , október 1. /Havas/ Clemenceau ma Si. Herminebem /' 7endé / részt^vett saját szobrának leleplezésén* 1 szobrot a veniéeiek emelték nagy honfitársuknak, Clemenceau beszédet mosdott és dicsérte a győzelmes hazát, majd pedig költői lendületű és irodalmi értékű versekben dicsőitette a lövészárkok katonáinak hőstetteit és a'földműves visszatérését a nemzeti energiákat tápláló anyaföldhöz, Franciaország győzelmeJaz ideálisabb élet folytatásához szükséges idealizmus győzelme volt, mert leigázott éa elnyomott népek szabadságát L«H#W6 hozta meg. A győzelem valamennyi szövetséges győzelme. A szövetséget azonbaa rögtön az ellenség lefegyverzése után próbára'tették. Lehetnek olyanok, akik a háború idején a közős ellenség leküzdésére a szövetségesek sorába léptek* de most öntudatlanul megint hajlandók az elmúlt idők csoportosulásához visszatérni, As eateate háborúja nevetséges kalanddal volna egyértelmű, ha ez az elmúlt politika megint feléledhetne, A szövetségesek egyformán rászorulnak egymásra. A jövőt a jogos érdekek ayilfc bevallására kel.1 alapi tani. Az egyesek hozta áldozatok a közös ügy tiszteletére és a bonyodalmak pillanatában egységre kötelezaek, Já modern háború terjedelme eltiltja a katoaai álmodozásokat. á franciákat békés akarat és békés érzelmek hatják át. Ke támadhasson senkibea sem az a gosdolat, hogy mi vészedelmet jelentünk és viselkedésünk, na legyes olyas, hogy K^mötörszág előleget kaphasson az iránta HEVÜLJ*

0

,. rokoaérzésre. A szövetségnek nem szabad meglazulnia, ameddig Németország fel nem adja a faji uralom álmát* A mi zaiaórmefctóküak; sem uralni és nem uraltatni, hanem béke és igazság mindenkinek. Teljesítse mindenki polgári kötelességét és követelje a demokratikus gyóisler programmjának magvalósítását* Kérve kéri. hogy a demagógia mesterkedéseivéd hagyjanak fel, A demagógia halogatja a jeles pillanat kötelességeit kombinációk és örökösen megújított terminusok kedvéért. Franciaország vagy élni fog jogos békében, vagy ZXfu^ix.ttJLf, A jóvátételt a legteljesebb mértékbea meg kell valósítani.-Kémetország barbár pusztításaiért a mi adósunk. Ezért érdekeinket biztosítani kell. Talán tulsok emberaél nagyobb $ kíváncsiság mint a jóvátétel realitásai iránti érzék. Kétségtelen, hogy a parlament teljes nyíltsággal tartozik aekünk. A beké megóvására szövetségeseink szűkségesnek tartották segítségük felkínálását anélkül, hogy a francia tárgyalók ezt tőlük kérték. E célból kötelezettaégeket is irtak alá, amelyekről egy szép napon majd még beszélűnk velük, A versaillesí szerződés határozmányai következtében az ő,oselekdeteik fognak rólunk dönteai. Az a terv, hogy a világ békéjét a legtávolabbi keletig biztosítani kell-jDe Franciaszág is a vi-f****^ lághoz tatfölik. A Cseades-Oaeáamessze van, a német határ pedigközel. Franciaország meg van győződve egyes katoaai garanciák tarthatatlanságáról és ezért a közös győzelem után nem engedte meg, hogy különbékéket kössenek. Tisztában volt azzal, hogy a területi kérdések a szövetséget szétrobbantották volna. A Washingtoné-konferencián alkalom kínálkozik majd a béke keresztülvitelénél mutatkozó hibák kiigazítására. E tekintetben a népek érdekei szolidárisabbak, mint valaha, Amerika beavatkozása aháboruba megmutatta, hogy ő is a békét akarja épugy, mint Franciaország és Anglia, Kizárt dolog, hogy Amerika összehívja a civilizáció képviselőit csak azért, ho y közölje velük, hogy nem érdeklődik többé az emberiség magasabb ugye iránt, amelyért vérét ontotta. Senki sem fog tiltakozni az ellen, hogy a francia kérdést a Csendes-Oceán kérdésének mintájára vizsgálják. Az ilyen tiltakozás a népek ellenzésére találja/. Franciaország pénzügyi kudarca egyértelmű lenne a fegyverletétellel* A revanskisérlet állandóan fenyegeti a békét, A béke összeomlása pedig eldönteaé a mindnyájunkat fenyegető uralom sorsát. Egyetlenegy szövetséges sem istápolhatja a nagyobb kereskedelmi forgalom fantomja-