Napi Hírek, 1921. szeptember/2

1921-09-20 [0020]

G ö r 1 i t z,Tze£temb9r 20. /í: neme i szocialistapárt nagygyűlése./ A pártélnökség jelentéséről i»*i#*#b&é' vita -i::::. I: folyamén Möller Merman as ellenzék ellen fordult, és elmondotta, hoaMa köztársasagai'szemben m4s k

.-•IjffL--félfogást ke 11 tanusizbni, mint a régi államformával szemben. .Árra Vtell csupán törekedni, hooy az egyes államokban koalíciót t**t**C<+rt*tíi néppárt és a szociáldemokrácia közö tt* fhüringiában ugy latszik a talaj nem alkalmas svrre^* :z'áz:á ?a\ Stinnest emli tették

K pedig nem volna szabad nevekbe kapaszkodni . S.tínnes nem politikus és a munkaadóknak a munkásokkal folytatott tárgyalásaival egyáltalán nem lépett fel oly kihívóan mint a többi nagyiparosod* A Héppárf köreiből mind több hang szólal me% a kőztársaság mellett* A szónok végül j ava$olj a, hogy vonják vissza valamennyi módost tási javaslatot és fogadják el a határozató t. . . Bauer /Oldesloe/ óbdtnit a pártelnökeéget és a ¿MÍ*C¡¡C~ t&FJ attól, hogy taktikájukat bizonyos meghatározott vonalra irányítsák, . Bernsiein felszólítja a gyűlési, g omol ja m*g. mi történnék, ha nem egyeznének meg a néi:oárttal. Nagyon rövidesen elérkezhetnék as iftő, hogy nem rf*iMs*UfU>^i&«fa~„skst&KieJé a feltételek&Zi'il, .amelyek *e¡b0U&rhajlandák vagyunk belépni a kormányba, mertc-.^i'^r Mindenesetre kUmmaradnánk a Isormáttm*4i>. Akkor azonban a polgárság és munkásság közti e llentétek * rendkívül ki élese dnénels és a következmények beláthatatlanok volnának. A külföldi szociáldemokraták is elvárják, hogy meg.maradjmik <t ^kormányban és igy megér ős i tsük a német köztársaságot. Mindenesetre, hasonlíthatatlanul kedvezőbb volna a helyzet, ha a füge* ti* Mk is belépnének a kormányba, de enélkül is lehet"ilen^ no$y visszautast tilag álljunk szemlen a népvárttal, mert a birodalom megerősítése {&¿J^+¿fmjt&M • Több szónok után Köster Albert dr. 4s rámutatott a nagygyűlés döntésének külpolitikai fontosságára; A kül*> földnek is érdeke, hogy Németországban oly állana* és a néj*> nek széles rétegeit magábafoeláló kormány legyen, amellyel hosszú időre szóló megmf<sf(^mM^ lehozz kötni. De belpolitikailag is -fontos, hogy á jövőbe nézzenek és lássák^azt a közeléMfii.iáőpontot, amikor a kulturkérdésekben meg kell egyezni a beptrwimal és amikor talán szükség lesz arra a jpártra, amellyel má'gazdaságilag ép * nség$ el minos enek egy véleménye n. Brauri Oftó ye-Mz porosz miniszt

e

relnök arról a kellemes meglep? tésrol beszél,. amelyet az. keltett benne, hogy a haicrozatot a' nagygyűlés csak csekély e llen&¿u*s£*r¿ fogaata. A párt a határozat következtében az agitációs jellege t felcseréli a kormányzói jellegaelt Best szabad válogatnia> a kormányzótársakban, hanem el kell fogadnia azt, akit a választások vele együtt a politikai élet ,it^*^l<Uc¿4A

n

n> 1.1. Nem igaz, hogy ha a néppárt nincs benn a kormányban, akkor- a szociáldemokrácia arán yszama a többiekhez 1:5. Az számit, hogy milyn tárcát kap é3 ki t küld a kormányba. Franz /Maitowi tzj minden kormányt s'zives'n üdvözöl, amely a birodalom számára tartja meg Felsásziléziúi. Severing vol t porosz belügyminiszter emlékeztet arra, hogy már hónapokkal ezelőtt, a porosz országgyűlési választások után a néppárttal való együttműködés mellei*? szállt síkra. Minden a köztársaság védelmekés kiépi

tés¿i%>.

v

fordul meg. /Közbekiáltások; Stinnes!/ Stinnes és Thyssen közt a különbség csak az¡ 'hogy az egyik evangélikus, a másik katholikV*, egyébként mindketten nagyiparosok. Természetes, hogi; ssoctalis'* zákat akarunk behozni a javadalmazó ii állás okba. A ¡¿euisch* Ta.gesseitunjg- o nagygyűlésről "áusosfazék vagy ellenzék

m

cimrz°l közölt j>elentési. De / enlucí is mindig csak a hUeosf eszekre! volt szó, -mindenmiás párt számára is.Ma. igy áll a -dolog valóban igazságos volna, hogy most,kár mások üljenek a husosfazekakhoz.

¿Ve rűl tség./ * sután Krüger Ferenc záróbeszédet mondo tt./M II./ B é Ű s,szep te-mb»r 20. /Görli tzi szocialista nagygyűlés. Folytatás./ Mullir Merman a küluoli t ika kérdéséről /= , a következő határozatif*nyújtótt

a be; X versaillesi bék*szerződés gazdasági és pénzügyi liitápozatai megakadályozták é vildggazuaság rendes viszonyainak visszátért ét. Az euróra i gazdaság J* jjKflStá

1 másának főf eltét ele as, hogy valamennyi" országban munkába álljanak izok a körök, amelyek őszintén óhajt" Ják*tf£ uj¿*&<

;

. ¿¿/i&Cg st* A ^szociáldemokrácia ,*rre-mindig hajlandó 'p%it és mindent megtett as északfranciaországi feldúlt terül et tiinél előbbi felépítésére , A békeszerződés azonban túlságos ie rh°ke trótt a német népre. m

e

rt hiszen a világháho ru pusztítását egy. 'Z'r nép eqyi*¡*f4 n*m teh*ti jóvá. Németországnak a nagyvalutáju országokhoz való gazdasági viszojnya naprólnapra súlyosbodik, a ném^i uénz el ér tét* t* len* aés * és a tőzsdei 3j¡ekuláció következtében. £ magas val utáj u országokban mindinkább nő a munkanélküliség, minthogy a kisebb valutájú országokba leh¿tt>tl°n a kivitel. A ve.rsaiXlesi szerződés r°viziója tehát a győztes államok munkás ságának szempontjából is szükséges. Minaenekeldt szükséges, hogy Németország javára döntsek el a felsősziléziai iparkerület problémáját". Azután haladéktalanul meg kell szüntetni a nemzetközi jogot r. jsértő katonai és gazdasági szankciókat. A német szociáldemokrácia minden eszközzel kész elfojtani a reakciót és biztositani a közt&rsaságot w,ind.en támadás ellen* Az egész állami és nyilvános élet demokratizálásával lehe te tlenné fogják tenni a reakoiót. A német nacionlisták munkája árt az uj Németország tekintélyének az *gh"3j8 világon és megbénítja azoknak a külföldieknek a munkájáét is'

1

, dkik a békeszerződés revíziójának hioei* Németország csak* a békeszerető és az összes többi népekkel együttműködni késs német köztársaság formájában maradhat életben a világháború után, amelyet a nemet mili tarizmus hibájából vesztették él

é A közigazgatás demokratizálásáról további javaslatokat is nyújtottak be./MTI./ m— — — — — méf München^ szeptember 20. Az Zrzberger meggyiIkoláeának ügyében megindított vizsgálat^.- annyira M«<£, hogy a baüeni törvényszéki hivatalnokok visszatérhettek Qffenburgba. Offenburgba hoztak a le tartóz tátották közül hétm-i, köztük killingert is. ötöt Münchenben Őriznek. A toMooi vizsgálatot pffenburgban folytatják* a- titkos éeteiUmfrfaá* &§MÍhé»'pedi <. Münchenben hallgatják ki a gyanusiTottakatT/MTI./' *' ^