Napi Hírek, 1921. szeptember/1
1921-09-13 [0019]
/Reute-../ London, Azept ember 23. 4 Times 'vezércikkében azt z>? a, hogy Magyarkrs l zág magatartása előre megfontol t kihívás a trianoni békeszerződéssel szemben.* nyugatmagyar országi konfliktus gyöngíti a magyar kormány hite lét az antantnál.* lop kijelenti, nogy nem tud azokról az okokról, amelyek az antant késlekedését a Magyarország elleni effektiv intézkedések megtétexenél előidézték, de reméli, hogy a Késlekedés néma szövetseaesek közötti nézeteltérésekre vezethető vissza./MTI./ Pári s,szeptember 13. A Petit Párisién hosszabb cikket kőzöl Philiphe Millettől a nyugatmagyarországi kérdésről, amelyben ezeket mondja; Ami az utóbbi két hónap alatt Eyugatmagyarországon történt, sajnálat >os dolog. Tíznapos késedelemmel végre méais elhatározta magát a nagykövetek konférenciája, hogu Itudaoesire jegyzéket intéz, de a hatás tekinteté"ben nem ringathatjuk magunkat illúziókba*Sem célszerű leplezni az antant és a szerződések presztízsének veszteséget* Mindenkit, aki kötelezettségeit nem teljesi ti, a béke ellenségének keil tekinteni. Tagadhatatlan, hogy Magyarország a trianoni szerződést, nem hajtotta véare és hogy az antant eddig nem volt képes a szerződés végrehajtását ki eszközölni. Kp most terjed Európában az ahíresztelés, hogy a szerződések nem tartós szövetből készültére. Ha az egyik szerződés elszakadj a többi könnyen követheti. Azután pedig az ausztriai' csatlakozási mozgalom^íj tápoi nyer t.- ha Ausztriát a hitelkérdés és a magyar vármwgyek megszerzése Kérdésében cserbenhagyják, ott azt hiszik, hogy bolonddá t ártotta/, ói et és újból a német megmentő után kiabálnak. A francia kormány t megvádolni aszal, hogy Magyarországnak kedvez, rágalom. Nem arról van szó, hogy Aujziria vagy Magyarország mel lett állastWoglalj un te. hanem arról, hagy egész .iözépeurapában tisztán es vil&gosan tudj^s, hogy Franciaország a bék^szerződések alapján áll és e szerződés'- k szigorú végrehajtásához ragaszkodik, # Milte egy másik cikkében ezeket monajasNoha a nagyköve a konferencia jegyzéke szigorú hangú, még *inos ultimátumszerÜMj ellege, és csak gazdasági vagy más mtezkeaes e kre célos. Minden homályos beszéd azonban ez esetben hatástalan marad. • Kiengedne tétlenné vált, hogy Magyarországhoz ultimátuma t int ezzenek, amely a további ellentállás esetén szigorúan körülírt rendszabályokra támas zkodik. A lap követeli továbbá.hogu Franciaország különböző gazdasági kényszerrendszabályok ügyeben létesítsen megállapodást, mint pl. a Magyarországgal való vasúti forgalom beszüntetésem vagy a Magyarországnak szánt áruk*lefoglalása ,/hll./ Prag a,szeptember 13./A Magyar Távirati Iroda tudósi tójának jelentése./A lapok Bánffy gróf és Ben-s jegyzékei ről hos szabb ci kke kt irnak. A Marodni Politikában Borski Leó volt római cseh követ ezeket irja: A nagy antant t ekinté lyén súlyos csorba esett, tinnek oka eoyszerü. A ncagyantant Magyarországgal szemben érvényesíteni akarta akaratát, de nem volt hajlandó egytelne katonát sem megkockáztatni' e vél érdekében ."midHM felismerte , hogy a békeszerződé* végrehajtását csak erőszak kényszeri the ti ni, oly helyzet elé Kerüli. (Mamikor• sem-Angl i a,-se m Franci aország, sem Olaszország nem adhatott fegyveres erőt. A kisantant el volt szánva, hogy a trianoni béke szerződé st végrehaj tj a, ha a nagyantant ezt nem tudná, vagy nem akarná mehtenni. A nagyantant azonban egyszerre csak féltékeny lett. Más nem maradt hátra, mint a kisantantot cselekedni engedni, mindazonáltal a nagjantamt ezt nem engedte. az álláspont fedi Olaszország t poliíi kai álláspontját, Olaszország ijedten látta fel- \. támadni a r cseh-jugoszláv KO rri dórnak a békekonferencián született eszméjét ami miatt Olaszország közvél menye el van szánva, hogy Nyugatmagjyar országon beavatkozzék,* nagyantant tekintélye erősen megrendült akár kényszeríti Magyarországot Nyugatmagyarország kiürítésére , akár nem. . A klerikális Qzech irja vezércikkében: Nem látjuk be, hogy miért avatkozzék be Csehország az Ausztria és fáagyarország köz ti viszályba. Az ilyen politika valamikor igen rostszál fizetődik ki.Ma ebbe a viszályba bele kell avatkoznunk, ugy ezt csak az antant kívánságára tehetnők, előbb asonban tudnunk kell., hogy az antant maga is akarja-e a beavatkozást, vagy kell-e ^beavatkoznia. Ingyiq nem fogjuk meg tenni .Mos t\ érkezik q híre, hogy Ox aszó rszag Nyugatmag yaro rszágon be akar avat kőzni .Nem tuajuk, hogy ez az antant kivánsáaára történike vagy pedig Ql aszország saját szakálára cselekszik .Fontos azonban, hogy mikép kommentálj a a sajtó az olasz kísérletet. A lap foglalkozik ezután Bene3 és Bánjfy nyilatkozataival és a magyar jegyzéket okosnak^ de nem őszintének mondja. A Yenkov irja: Ma figyelemmel né&ük a jegyzekváltást, meglátjukf hogy a he2yzet tény2eg komoly és hogy nem nézhe tjük hallgatagon, mi történik az általános béke rovására a mi szomszédságunkbanw A jegyzék emlékezteti a szövetségeseket, hogy a magyar eljárást nem Bánffy gróf szép szávai után szabad megítélnie, hanem gyorsan és határozottan intezkedniök kell^As a tény, hogy a jegyzékek szövegét Jugoszláviai és Románia kormányaival külön közölték, mély jelentőse gü, A Pravo Lidu írj a .'Nemcsak Nyugatmag yaro rszág ről van szó t hanem arról is, hogy-vajon a trianoni szerződést t*l je si tik-e és vajon a monarchia né^ei szabadok maradnak-je és megmarad-e függetlenségük, ,y A Gestio Slouensko Sepublika kijelenti, hogy a Magyarország álial átnyújtó tt jegyzék nem akar mást, mint az Ügy huzavonáját és a bizonytalan állapotok fe.ntartását Középeuróm pában, A Prager Presse mai vezércikkében ezeket irja: A magyar bandáknak a mostani magyar hatalmi birtorkosok támogatásával határunkmai tör tént betörése oly helyzetet teremtett, amelyben nem maradhatunk-közömbös szemlélők, hanem argumentumokat ad az intervenci óra. á z az intervenció .azonban nem lesz oly termesz etü, mini ahogy a magyar hatalmi bi rt okosok elképzelik, ßehes d,r. külügyminiszter Jegyzéke kifejezetten közli, hogy nem aktiv» és közvevi mülj*«-*~^•.'•% akarunk beavatkozni, s ezt nem is fogjuk tenni. Nem csupán az antant presztízséről van szó, hanem Sur ép a ejjéss Dolitikai alapépi tményéről amennyiben a békeszerződéseken es ezek betartásán alapszik. A-békét meß akarjuk védeni, de ezt nem akarjuk má.skép tenni, minthogy az erdekeit államokkal egyei* értésben járjunk el.
