Napi Hírek, 1921. augusztus/2
1921-08-25 [0018]
§ I 1 v ám egyék országos nswygyüléaét a vármegyeháza disatermébea at délután 4 árakor nyitotta meg Sieohényi Bnd.1 gróf s - XBeiönöm a readkivüli megtisztelő f elszólttást, hogy % nseygyűlés tárgyalását vezessem* A vázmegyék éÍvtár• nagy fontossági kéraes*jt»* ben állást foglalni gyűltünk össze* As intésŐbizottság meghívását örömmel fogadtam, mert felette szükségesnek tartom, hogy a királyi kormány szeressen tudomást s történelmi tármegyek kiküldötteink állásfoglalása* ról. Bser éves aIko tmányuakhoz a történelmi vármegyék hozzászólása nélkül avatatlan kelekkel hozzá nyúlni nem fsgeömnk. Bevált intézmény ékkel könnyelműen kísérletezni nem szabadó Ha a magsai" zés zárol bizonjos reformok szükségességét el is ismerem de azt hiszem, hogy a vármegyék nam lépik tul hatáskörüket, ha szavuk meghallgatását követelik as illetékes köröknél annál is inkább, mivel a mai parlamentet nem tartom a történelmi Magyarország hivatott képviseletének:, a nemzetgyűlést nem tartom sem hivatottnak*, sem alkalmasnak arra, hogy ezer éves alkotmányunkat megváltoztassa* 4**3t « meggyőződéstől áthatva, üdvös löm a történelmi vármegyék kiküldötteit ée nyitom meg a nagygyűlést*/ Majoros István főjegyző f% 1831* .évi február 9-iki országos nagygyűlés végrehajtóbisottságáns& jWJt*teA$& olvassa fel. Majd bárd parányi Zsigmond napirend előtti felszólalássá kórt és kapott engedélyt* -valamennyien egyetértenek velem abban, hogy Csonfcaa^yarország vármegyéinek: kiküldöttel a történelmi vármegyék életébe vágd igen fontos kérdések megtárgyalás ára gyűlt fink egybe* de e kérdéseken kivül van még egy kérdés, mely mindnyájunknak még ezeknél, is fontosabb és ez Hyugafeasgyarország kérdése* /Igazt Ügy van/ Mi kétszeresen vagyunk hasaíiafc* mert regaaskodunk szeretettel szűkebb hazánkhoz, as dal vármegyéhez és mert töi-he tétlenül állunk " ~4£gy-Magy azo rszág mellett* Mélységes rájiftalom mar óangol benn|nket, mert tehetetlaaül tellett, néznünk, mint darabollak szét est as Isten által egységesnek terestett gyönyörű hazánkat<» amelyet elraboltak az ellenséges szomszéőokc. He a keserűség pohara csak most telt be* mikor at is meg kellett érnünk, hegy a hitvány áwiisiiMaasÉm szövetséges áraló esotasséd rablókézzel nyúl hazánk földiéhez* as a szomszéd* akttalszázadokon at együtt küzdöttünk* az s szomszéd* akivel közös uralkodónk volt, akiért századokon keresztül -vérezve küzdöttünk, az a szo a-, szed* kivel végig küzdöttük a világháborút* cmelyba as osztrák nagyhatalmi politika kevert Nmünket* Ízt nem engedhetjük és követeljük a . kormáaytdl, még as utolsó pdllanatbsn minden erejéval akadályozza meg a hitvány szomszédot célja kor esztültf. te Iában* Blóg volt már a megalkuvás és megalázod ás politikájába 1, Csak szegyest hozott ránk, eredményt aem* untassunk végre erőt és elszántságot. Hiszen igaz, hogy az egész világgal nez vehetjük fel a harcot* de hitvány szomszéddal még megbirkóZBAk* Követeljük as Ausztriával való* diploraácijai v vlszcny azonnali megszüntetését H nem a végtisztességet akarjuk a agadat a halálraítélteknek* mi inasa, ezöfcből a termekből szeretetet küldünk nekik és est as. üsecetet, hogy maradjsask hűek Magyarországhoz, és bízzanak m igazságos Istenben és a magyar nép ellenálló erajébai* Határozati javaa&atot nyújt be, melyben kéri,a kormányt, as Ausztriával való diplomáciai viszony mégse akit ás ára és a határ azonnali elzárására* jjhattoosaSt javaslatot a nagygyűlés egy hanga lelke séf éaael fogadja el. B-otay József a megszállt terűin tskről hozza magyar testvéreinknek üdvözletét, akik a szőnyegen levő közigazgatási reformét sem. időszertsndk, és vágrefeajtőit kompétenoficnsfe. j&em találja^ Beadületlen bizalmukat fejezik ki MagFartrszág feltámadásában és a magyarság egységes szervezésé rs hivják fel figyelmünket* Hskovszky Iván. *vközigazgatási reform irányelveit több szempontból bírálgatja* Blőszsr foglalkozik azokkal a külsőség ékkel, amelyek, ilyen reform keresztülvitelénél irányadók. Időszerű-e a reform alkotássá, és megfelel-e ez az ország érdekéinek. Már egy évvel ezelőtt kijelentette, hogy a.közigazgatási reform megteremtése a mai viszonyok között lehetet len* AZ ilyen reformnak nemesek befele:hanem kifelé is rendszeresnflt kell lennie Véleménye szerint jogi kőzélétünk ma egy nsgy semmi* amelybe^JLarn"aX5£st^ halsíápit sai miamit* Sbbe az erőlködésbe bele fog pusmtulai magyar alkotmányunk^ «&a©naylbea a refesm alkotmányunknak azt a pillérét támadja meg, amely az ezer éves Magyarországnak alap j Ék y ~. ss dal vármegyei rendszert. Ízt m alapvető reformot egy olyas kormányzat akarja keresztül vinni, amely a nagy pusztulás után beállott intervallumot szükségszerűen töltet to be* amely"a szökség törvényt bont "jeligéje alatt hozta meg a legsürgősebb rendeleteit; amelynek a tisztítás munkáját kellett végeznie, azonban nem lehet hivatása arra, hogy a rombolás munkáját végezze* Sz a Javaslat csak akkor lenne időszerű, ha közjogunk éa alkotmányunk teljes helyreállítása bekövetkezik* Ami a reform érdemi részét illeti* veszedelmeket látok magami^eldtt, mert eme reformot épen azok követelik, akik a közigasgztást akarják megzavarni aszal, hegy a régi szakavatott tisztviselői kart ktkapesol^kk a közigazgatásból. Sz fosradalmaait ás fatert épen azokat a szakférfiakat vesztenék él a megyék, akik egplniségűkkal y nemcsak a szaktudást, hanem a magyar nemzet tradícióit is magukban hordják* Ebben as országban még mindig vsának olyanok* akik as intelligenoiát oda akarják dobni a nyerstömeg tar a Imán ác. Az ilyen mentalitások ellen tiltakozunk* Tiltakozsmk azért* mert ez nem demokrátia, . hanem inkább demagógia* A történelmi alkotmány alapján összeülő törvényhozás megvalósulása előtt, ha szűkségesnek tartanák a közigazgatási re-, formot J , tárgyalni, elengedhetetlennek tartja* hogy a törvény megalkotásánál a törvényhatóságok képviselőit is meghallgassák* Magába foglalja-e a javaslat azt az- elvet is* hogy a reform részleteiben esek oly*& lehet f mely a közigazgatási tisztikarnak minden átmenet nélkül való kLeseréláaét ki sár ja* Mondja ki a várgegyék nagygyűlése, hogy a reformok érdekében szükségesnek tartja a kormányzatképes politikai elemek tömörülését, végre álljon be as ország törvényhozásában az egyetértés és as ország alapjainak lerakását céltudatos ésrfegyelmezett parlamenti munkáié egységes erős kormányzati többség végezzél,/ /Folyt* köv./
